Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 1, KEDD 4 PÁLMONOSTORA Apróságokban a nagyság rádiné gémes ildikő „A békességet tartom a legfontosabbnak” A Péter-Pál-napi búcsú szentmiséjét Antal pálos testvér és Bajkó Zoltán plébános közösen celebrálta. A környező tavak gazdag élővilága számos látnivalót kínál a turistáknak Pálmonostora környéke bővelkedik idegenforgalmi jelentőségű természeti értékekben. A közeli Péteri-tó ma híres madárrezervátumnak számít, de hasonló népszerűségnek örvend a hozzá kapcsolódó Peregi-tó, illetve a gátéri Fehér-tó Pálmonostorát érintő része is. A tájat a szabadon látogatható tanösvényen és a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre vezetésével ismerhetik meg az odalátogatók, akik számára kilátókat helyeztek el a Péteri-tó környékén, ahonnan távcsővel, de akár szabad szemmel is zavartalanul megfigyelhetik a különböző vízimadarakat. A környéken egyre többen tartanak lovat, ami egyfelől a lovas turizmus, másrészt a térségben egyre népszerűbbé váló fogathajtás meghonosodására, fellendülésére utal. ■ A tájat tanösvényen is bejárhatják az odalátogatók. A község központjától meglehetősen távol, erdőkkel körülvett tisztáson áll a Bagi-féle szélmalom. A szerkezetétől megfosztott, pusztulásnak induló épületet a rendszerváltáskor visszakapta a Bagi család, tőlük egy francia matematika- tanár, bizonyos Alain Guillon vásárolta meg. A Tonnerrben élő tanárember ácsmester édesapjával közösen hozzáfogott a roskadozó épület helyre- állításához. Munkájukat nyaranta külföldi egyetemisták segítik. Alain Guillon azt tervezi, hogy a felújított épületben Pálmonostora és a malom múltját, történetét bemutató helytörténeti kiállítást nyit, amit minden érdeklődő megtekinthet. Három jelölt közül Rádiné Gémes Ildikót választották meg polgár- mesterré a pálmonosto- riak a 2007. októberi időközi választáson.- Kampányában egy sor, az elődeiétől merőben eltérő elképzelést fogalmazott meg. Melyik a legfontosabb?- Terveim között már megválasztásom előtt a béke megteremtése szerepelt első helyen. Pálmonostorán számos egyesület, civilszervezet és kisebb csoportosulás működik. Óhatatlan vagy inkább elkerülhetetlen a köztük időnként fellépő nézeteltérés. Bár nem gyakoriak, én mégis ezeknek a súrlódásoknak a számát szeretném még tovább csökkenteni. Több fórumon is elmondtam már: Pálmonostora mindannyiunk közös otthona. Az itt élő közösségé, és az enyém is. Azt szeretném, ha elsősorban az összetartozás, nem pedig a széthúzás jellemezne mindnyájunkat. Ha megtanuljuk tisztelni egymás személyét, munkáját, valószínűleg emberileg is közelebb kerülünk egymáshoz.- Mire futja a költségvetésből? Megvagyunk, megvagyunk, bár korántsincs annyi pénzünk, amennyi kellene. Ezért úgy gondolom, olyan lehetőségeket kellene megcéloznunk, amelyek eredményt is hoznak. Itt vannak például a nagycsaládosok. Ha ők létrehoznának egy egyesületet, lényegesen nagyobb esélyük nyílna arra, hogy érvényesítsék érdekeiket. De ha mást nem tesznek is, csak találkoznak havonta vagy kéthavonta egyszer, és megosztják, megbeszélik közös gondjaikat, máris megköny- nyebbülnek, egyúttal gazdagabbak is lesznek. Valahogy úgy képzelem én ezt, ahogyan régen a népművelés folyt, a klasz- szikus népművelés. Szóval rendületlenül a kisközösségekben, az egymáshoz való közeledésben látom a jókedv, jó hangulat forrását. Mindemellett fontosnak tartom szűkebb, tágabb környezetünk folyamatos szépítését, akár önkéntes faluszépítő, akár lakossági összefogással, s persze önkormányzati pénzből is. Ebben a rohanó világban annyira megváltoztak az értékrendek, annyira eltávolodtak az emberek egymástól, hogy különösen fontos a közösségi rendezvények szervezése.- Jelölésekor tele volt ötletekkel, lelkesedéssel. Most, a polgármesteri székből nézve, milyennek látja a helyzetet?- Az mára egyértelművé vált, hogy az elkövetkező években nem fogok tudni Eiffel-tor- nyot építeni Pálmonostorán. Valószínűleg nem is lenne rá igény. Csodát se tudok tenni. Természetesen én is szeretnék egy sor új dolgot megvalósítani: házakat, utakat építeni. Ám erre egyelőre nincs fedezet. Ami halaszthatatlan, az a szennyvízhálózat kiépítése. Ez olyan uniós feladat, melynek elmaradásáért komoly büntetés jár. Úgyhogy gyűjtöm hozzá az információkat, anyagokat, mert hamarosan bele kell vágnunk. Többmilliárdos beruházásról lévén szó, megfelelően elő kell készíteni. Kampányom során három csoportba soroltam elképzeléseimet. Az elsőbe azok kerültek, melyekhez nagyon sok pénz kell(ene). A második csoportba tartozó tervekhez kevesebb pénz, ám annál több jóakarat szükséges. A végére maradtak azok - de előrekívánkoznak -, melyekhez szinte nem is kell pénz, csak összefogás és jószándék. Ha Pálmonostorán jól érzik magukat az emberek, annak akarva-aka- ratlanul is híre megy. Olyan reklám ez, mely nagyobb hírverést jelent a község számára, mint a legprofibbnak kikiáltott ügynökség legsikeresebb reklámblokkja. A község helyén egykor klastrom állt és működött a középkorban Pálmonostora története egészen az Árpád-korig vezethető vissza. Egy, az 1300-as évek közepe táján kelt oklevél szerint a jelenlegi község területén már akkor monostor állt, mely nevét Szent Péterről kapta. A középkori klastrom a tatárjáráskor elpusztult. Az elnéptelenedett területet IV. Béla király már pusztaként adományozta három családnak. A törökök kiűzése után az Orczy bárók kezére került. Tőlük Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. A mai Pálmonostora a török időkben előbb Puszta, majd Péteri-Pusztaként szerepelt. Később Alsó- és Felsőpé- teriként jegyezték. Ez utóbbi két falu egyesüléséből jött létre 1900-ban Pálmonostora község, amely - nevében - máig őrzi a nagy elődök emlékezetét. Újabb sikerrel öregbítették a falu hírnevét A helyi Gárdonyi Géza Általános Iskola ismét nagyszerű eredményekkel gazdagodott. A Békéscsabán megrendezett országos diákolimpia döntőjében Kovács Deborah 600 méteren elért győzelmével a dobogó legfelső fokára állhatott fel. A fiú többpróba- csapat harmadik, míg a leány svédváltósok nyolcadikok lettek. A fiatal sportolókat Borbély Adrienn és Kurucz Kornélia készítette fel. Felvételünkön a bronzérmes fiú többpróbacsapat: elöl Varga Bence, Kátai Tamás, Papp Krisztián, álló sor: Cseszkó Roland, Kátai Tibor, Lócskai Richárd. A polgármester asszony pedagógusnak készült a Dolgozott tanítóként, * ~ igazgatott művelődési RADINE GEMES ILDIKÓ ANNA Pálmonostorán született. Középiskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán végezte. Tanítói és népművelői oklevelét a bajai főiskolán szerezte. házat, iskolát és kollégiumot. Elvált, két felnőtt lánya és három unokája van. ff Kiállítás A ma is Pálmonostorán élő, vagy valaha ott élt gyerekek és felnőttek keze munkájából, régi fényképekből, érdekes tárgyak gyűjteményeiből nyílt kiállítás Péter-Pál napján a művelődési házban. Megóvni és megőrizni a tiszta forrást szálkái vendégház Minden év tavaszán megrendezik a hagyományőrző találkozót A sütő-főző verseny elengedhetetlenül a Falu ízeihez tartozik . Idén hatodik alkalommal rendezték meg a Falu ízei elnevezésű hagyományőrző találkozót a pál- monostori Szálkái Vendégházban. Az esemény házigazdája, Szálkái István lapunknak elmondta: a minden év májusában megrendezésre kerülő eseményt kifejezetten azzal a szándékkal hirdetik meg, hogy bemutassák szüléink, nagyszüleink életmódját, megismertessék a ma emberével azokat az ízeket, szokásokat, tevékenységeket, melyek elsősorban falun, illetve tanyán élő elődeinket jellemezték, s melyeket örökül hagytak ránk. Mindezt olyan emberek teszik, akik koruk, tapasztalataik révén megfelelő hitelességgel tudják megosztani ismereteiket az érdeklődőkkel. Napjainkban egyre több a műdolog - állítja Szálkái István, talán éppen ebből ered, hogy a Falu ízei rendezvények elképzelhetetlenek a sütő-főző versenyek nélkül, s melyek készítésekor elsősorban a természetes alapanyagok felhasználásával készülő, magyaros ízek kerülnek előtérbe. A sütés-főzés mellett számos egyéb szórakozási lehetőséget is igyekeznek biztosítani: a lovaglástól a kocsikázáson, horgászaton át a különböző ősi kézműves- és jellegzetesen falusi tevékenységek bemutatásáig. A vendégház évről évre növekvő forgalma azt bizonyltja: a tavaszköszöntő rendezvények nem eredménytelenek. Ma már tavasztól őszig, az ország különböző tájairól érkeznek a vendégek, hogy tehenet, kecskét fejjenek, főzzenek, lovagoljanak és megismerjék az Alföld, azon belül is Pálmonostora, illetve környéke táji szépségeit, és az elődeinktől ránk maradt, értékekben gazdag hagyományokat. A „tiszta forrást”. \
