Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-18 / 167. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 18., PÉNTEK 5 PÉNZ&SIKER&VÁLLALKOZÁS HÍRSÁV A silány szántókat erdők válthatják fel ültetnek Újabb telepítések­hez foghatnak az alföldi er­dészetek abból a 130 milli­árd forint támogatásból, amit 2013-ig folyósít ha­zánknak az unió - hangzott el a hét elején egy budapesti szaktanácskozáson. Ebből a pénzből az ország jelenlegi, kétmillió hektár erdőterülete további 70 ezer hektárral növekedhet. Az Új Magyar- ország Vidékfejlesztési Prog­ramot menedzselő szakem­berek főként az Alfóldön, azon belül a Duna-Tisza kö­zén is szorgalmazzák a tele­pítéseket. (M. J.) Egy arany, két ezüst a kilencedik VinAgorán MEGMÉRETTETÉS A kilence­dik VinAgora Nemzetközi Borversenyre 554 mintát ne­veztek hazai és külföldi bo­rászok. A zsűri 54 aranyat és 110 ezüstöt osztott ki. A megyei cégek közül kettő tu­dott labdába rúgni a verse­nyen. Az Izsáki Helibor Szö­vetkezeti Pincészet extra száraz biopezsgője aranyat, arany sárfehér pezsgőjük pedig ezüstöt érdemelt. A soltvadkerti Font Pincészet kékfrankos rozéja is ezüstöt kapott. (B. Zs.) Sok kisbolt lehúzta a rolót piac Tavaly év végén 162,5 ezer üzlet működött az or­szágban, 3,2 ezerrel keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. A dél-alföldi régióban 534 bolt zárt be. Bács-Kis- kunban a legtöbb. Míg 2007 végén 9 276, addig egy évvel korábban még 9 523 várta a vásárlókat.(B. Zs.) Kései kajszival bővíthetik piacukat alacsony árak Idén kevés kajszitermés, és a piaca is korlátozott: Csehországba, Szlovákiába és Ausztriába ex­portálhatnak, ám az ottani fel- vásárlási árak is alacsonyak - hangzott el a ceglédi fajtabe­mutatón. A megyénkből is je­len lévő termesztőknek el­mondták: az a baj, hogy a ha­zai barack együtt érik a kül­honival. A kései fajták elter­jesztését javasolják. (M. J.) Díszkert váltja a veteményest kalmár jenő: A tuják mellett egyre népszerűbbek a virágzó cserjék A cégtulajdonos kertészmérnök a faiskola kertjében a smaragdtuják között. Két évtizede vállalkozó Kalmár Jenő, a kecskemé­ti Kalmár 88 Faiskola Kft. egyik tulajdonosa. A ha­zai kertkultúra változása­iról beszélgettünk a szak­emberrel. Barta Zsolt- Milyen változásokat tapasz­talt az elmúlt években?- Ha a 80-as években végig­ment az ember egy település ut­cáján, és betekintett a drótkerí­téseken keresztül az udvarokba, akkor szinte mindenhol haszon­kertet láthatott. Ólak, vetemé­nyes, szőlőlugas, egy-két gyü­mölcsfa, a portabejáratnál né­hány tő rózsa, tulipánok. Ma már másként gondolkoznak az emberek. Díszkertet alakítanak (vagy alakíttatnak) ki - mondja a faiskola tulajdonosa.- Mi volt akkor a divat?- Aki szőlőlugason kívül más­ra is vágyott, örökzöld növénye­ket: tuját, borókát, ciprusokat, ezüstfenyőt ültetett. Az akkori kertészetek szinte mást alig árul­tak. Igaz, ezekből jól megéltek.- Hol maradtak a cserjék, a fák?- Az utcán szinte csak üyet lát­hatott a polgár, talán ezért nem akarta már bevinni ezeket a por­tájára. De visszatérve kérdésére: azt tapasztalom, hogy a rendszer- váltás utáni években megváltozott a kerteket gondozó családok szemlélete. Amikor megnyílt a ha­tár, és a Lajtán túlra utazó csalá­dok rácsodálkozhattak az osztrák, a német vagy a holland kertkultú­rára. De nemcsak elámultak, ha­nem haza is hozták az élményei­ket. A csomagküldő szolgálatok prospektusai és a kertészeti áru­házak bővülő választékai erősítet­ték a változtatási igényeket sok emberben. Új vállalkozások ala­kultak, melyek az otthonok körü­li zöldterületeket tervezik és építik Kecskeméten és környékén.- Melyek ma a legkedveltebb növények? 1950-BEN született Pusztamér­gesen. 1970-73 KÖZÖTT szerzett diplo­mát a Kertészeti Főiskolán, Kecskeméten 1973-1988 KÖZÖTT a Borbási Faiskolában dolgozott. 1988-tól magánvállalkozó,- Az örökzöldek nem tűntek el, de mellettük megjelent a vi­rágzó cserjék, a kisebb méretű lombos díszfák nagy választéka.- A klímaváltozás érezhető a szakmájukban? t Természetesen. Megnőtt az igény a mediterrán növények iránt. Nálunk is egyre inkább ke­resőt a leandert, a télálló pálmát, a citrom-, a füge-, a gránátalma- fákat. Sokan vállalják ezeknek a növényeknek a téli védelmét, nyáron pedig élvezik a gyümöl­csét, vagy gyönyörködnek a vi­rágjaikban.- A férfiak, vagy inkább a höl­gyek kertészkednek szíveseb­ben?- Vevőkörünk többsége nő, ők azok akik szíwel-lélekkel csino- sítgatják a kerteket. hét hektáron termeszt növé­nyeket. 2006-tól kft.-ben dolgozik, fe­lesége társtulajdonos. Három gyermeke négy unoká­ja van. Kedvenc növényei: japán ju­harfélék, hársfa.- A kertészkedés időjárás­hoz kötött hivatás. Mikor van a munka dandárja?- Az éves bevétel 60 százalé­kát tavasszal kell produkálni. Az őszi szezonban pedig 30 százalékot, míg nyáron a mara­dékot.- Hogyan lehet kiszámítani azt, hogy mire is lesz keres­let?- Ez a legnehezebb, de jó ha valaki képes két három évet előre látni. A növények nagy része ennyi idő alatt nő olyan méretűre, hogy a piacon érté­kesíteni lehessen. Ha rosszul döntök, akkor ráfizetünk. Hogy milyen lesz gyümölcsfá­ból az őszi kereslet, az nyáron dől el, a gyümölcsök felvásár­lási ára alapján.- A nyugati filmekben egyre többször látni, hogy a család tagjai nyírják a ház körüli sövényeket, fákat. Nálunk is elterjedhet ez a szokás?- Igen. A formára nyírt növé­nyekre egyre nagyobb a keres­let, de van ennek egy másik oka is. Kertet ápolni, füvet gon­dozni, sövényt, fát nyírni ideg­nyugtató tevékenység. Kiváló kikapcsolódási lehetőség, és az eredmény azonnal látható. A japán juharféléken kívül a hársfát szereti Hétfőn indul a kukoricaszezon a Kecskeméti Konzerv Kft.-nél Tegnap tartották meg a próba- gyártást, hétfőn pedig indul a kukoricaszezon. A Kecskeméü Konzerv Kft. hatvanötmillió do­boz étkezésikukorica-konzerv legyártását tervezi az idén. Na­ponta 750-800 tonna alapanyag beérkezésével számolnak a cég­nél. A munka elvégzése érde­kében három műszakban jó 100 emberrel több dolgozik a vállalatnál, mint év közben. A külhoni megrendelők minde­nekelőtt a szuperédes ropogós csemegekukoricát keresik, ezért az export fele ilyen ter­mék lesz. Az áru legnagyobb felvevőpiaca Németország, Skandinávia és a Baltikum. ■ Barta Zsolt HETI CÉGINFÓ A 2008/28-as közlöny sze­rint a megyében felszámo­lás alá került cégek listája: LKW-PARK Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. 6065 Lakitelek, Szé­chenyi körút 100. DÉL-BAU 2000 Építőipari és Szol­gáltató Kft. 6400 Kiskunhalas, Erzsébet királyné tér 15. CASA NOSTRA DESIGN Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. 6085 Fülöpszállás, Kurjantópuszta 16. MINI-SZER Szolgáltató Bt. 6400 Kiskunhalas, Alsóöregszőlők 50. KALYIBA Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Bt. 6400 Kiskun­halas, Füzespuszta 3. A 2008/28-as közlöny sze­rint a megyében végelszámo­lás alá került cégek listája: DIA-CO Szállítási Bt. 6060 Tisza- kécske, Móra F. u. 15. REIFHOLZ Faipari Tervező és Ki­vitelező Bt. 6060 Tiszakécske, Hunyadi u. 21. BOROTAI Kommunális Szolgálta­tó Szövetkezet 6445 Borota, Fel- szabadulás u. 43. KŐRÖS-FÉM Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 6200 Kiskőrös, Kolozsvári utca 25. MAGYARVÁRI TRANS Fuvarozó, Szállítmányozó és Szolgáltató Bt. 6033 Városföld, Nyár u. 30. TRADE CONTACT 2004 Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. 6087 Dunavecse, Petőfi u. 48. TÓTH ÉS KURUCZ Építőipari és Szolgáltató Kft. 6000 Kecskemét, Batthyány u. 39. II. em. 6. Bács-Kiskun megye piaci árai (Ft/kg) KECSKEMÉT BAJA KISKUNMAJSA KISKUNFÉLEGYHÁZA 1 Paradicsom 180-200 180-180 150 180-250 Szilva 200-220 180-300 190 200 Nyári alma 220-300 200-220­200-250 Meggy 200-250 200-230 180-280 250-350 Őszibarack 99-250 180-350 260 300-350 Kajszibarack 300-400 200-300 320 380-500 Cukkini 200-350 80-200 150 300-400 Dlnnye/kg 80-150 150-200 70 190-230 Sárgadinnye 200-250 150-200 140 240-270 Ribizli 600-800 500-700 800­Málna 800-900 600-800 700-800 700-800 Zöldbab 250 300-350 300 300 Bab (száraz) 500-700 500-700 400-450 500-800 Gomba 480-650 450-600 550 400-500 Fokhagyma 600-700 400-700 520 800-900 Hagyma (vörös) 100-130 130-150 90 150-200 Karalábé/db 60-80 40-60 60-70 50-60 Karfiol 180-200 120-150 240 180-200 Káposzta (fejes) i 100-120 100-140 80 120-150 Borsó 300 200-300 300 200-300 Újkrumpli 70-100 70-120 60-70 60-180 Sárgarépa/csomó 80-120 100-130 50-60 80-150 Tojás/db 24-29 23-28 27 20-25 Uborka 180-210 120-180 150 150-250 Zeller/db 110-130 40-120 90 80-120 Paprika/db 40-70 10-40 20-30 40-100 FORRÁS: PN INFO A Mercedesnek is szállítanának autóipar A cégek a Suzukinak már bizonyítottak- Minden háttérfeltétellel ren­delkezünk ahhoz, hogy a Merce­des beszállítói lehessünk - nyi­latkozta lapunknak Pata József, a fajszi Pata József Gépipari Kft. ügyvezető igazgatója. De eddig még nem kerestek meg bennün­ket. Többletkapacitásokkal ren­delkezünk, úgyhogy újabb meg­bízásokat tudunk fogadni. A 78 dolgozónak munkát adó vállalkozás a Suzukinak és az Opelnek gyárt karosszéria-alkat­részeket. Tavaly 35 millió külön­böző elemet készítettek a Duna- parti cégnek. A japán autógyár vezetői kétszer - 1996-ban és 2006-ban - is kitüntették az Év beszállítója címmel a vállalatot. A kalocsai Kaloplasztik Mű­anyag- és Gumiipari Kft. is szíve­sen venne egy felkérést a világ­hírű német cégtől. Nyirádi János ügyvezető igazgató elmondta, hogy ők is - akár a fajszi cég - komoly beszállítói tapasztalatok­kal rendelkeznek, mivel a Suzu­ki 1992 óta komoly megrendelő­je a vállalatnak. De az ismert autógyártó mel­lett folyamatosan exportálnak Németországba olyan vállalko­zásoknak is, melyek kapcsolat­ban állnak a legismertebb gép­gyártó cégekkel. A kalocsai vál­lalkozás a 2,5 milliárdos árbevé­telének a 85 százaléka beszállí­tásból származik.- Tavaly egy cég képviselői szétnéztek vállalatunknál, meg­vizsgálták a gyártási rendsze­rünket. Annyit tudtunk meg, hogy egy gépgyártó cégnek ke­resnek beszállítókat. Elképzel­hető, hogy á Mercedes nevében jártak el - mondta Krausz László, az EMIKA Zrt. vezérigaz­gatója. A kalocsai gyár számára a ka­rosszéria-alkatrész legyártása nem volna ismeretlen feladat, mivel a Suzukinak 1992 óta dolgoznak. A cégvezető abban bízik, hogy a német cég a kereskedelmi ka­mara által alapított autóipari klaszter képviselőivel tárgyal a beszállítást illetően. A társaság már kérte a tagsági felvételét a klaszterba. ■ Barta Zsolt Ennyi élelmet vettünk magunkhoz két évvel ezelőtt Egy magyar lakos 687,3 kilo­gramm élelmiszert fogyasztott 2006-ban. Az átlag persze csaló­ka, mert az anyatejen élő csecse­mők szinte semmit, míg a nehéz fizikai munkát végzők a fentebb említett érték akár dupláját is el­fogyaszthatták. Egy emberre jutó élelmiszer­fogyasztás 2006-ban (kg) Hús: 65,9 Hal: 3,7 Tej: 163,1 Tojás: 15,6 Zsiradék: 37,7 Liszt, rizs: 92 Burgonya: 61,8 Cukor, méz: 32,5 Zöldség gyümölcs: 210,6 Egyéb növény: 4,4 FORRÁS: KSH

Next

/
Thumbnails
Contents