Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-17 / 166. szám

4 KECSKEMÉT PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Csatajelenetek, harci bemutatok a hadtörténelem napja alkalmából Viheti a város a kaszinót? múzeum Jöhet a csere, ha megfelelő épületet kap a megye Már nehezebb eltéveszteni a közlekedést a kereszteződésben Kun harcosok, páncélos lovagok, huszárok veszik birtokba a kecs­keméti vízműdombot augusztus 2-án. A magyar hadtörténelem napján egész nap látványos har­ci bemutatókkal várják a közön­séget az ország különböző pont­jairól érkező hagyományőrző csoportok. A program a honfog­lalástól egészen az első világhá­borúig felvonultatja a viseleteket, fegyvereket. Minden csoport sa­ját katonai tábort épít, ahol a lá­togatók felpróbálhatják a korabe­li ruhák hű másolatait, kézbe ve­hetik a kardokat, dárdákat. Elsőként a házigazda kecske­méti Égi Csodaszarvas Hagyo­mányőrző Egyesület mutatja be, hogyan harcoltak a honfoglalás kori magyarok, akiknek nyilaitól hajdan egész Európa rettegett. Lesz lovas- és gyalogosíjász-be- mutató, dárdavetés, és táltos­énekeket is hallhat a közönség. Őket követik az 1200-as évek bőr­vértes kun harcosai egy csataje­lenetet megelevenítve. A Kisúj­szállási Szabad Lovagok Rendje a 14-15. századi páncélos lovago­kat idézi meg, akik fémvértezet- be öltözve láncos buzogánnyal, pallossal, karddal, számszeríjjal indultak hajdan csatába. A KJs- kunmajsai Huszárbandérium nyolc lóval mutat be huszárka­russzelt, azaz lovas alaki gyakor­latot. Szuronyrohammal, lőporos puskákkal veszi be a csatateret a frissen alakult Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület 1848-as gyalogsága. Az utolsó be­mutatót a Honvédtüzér Hagyo­mányőrző egyesület első világhá­borús tüzérei tartják. ■ Este tűzgyújtás záija a magyar had történelem napját. A kapunyitás fél 9-kor lesz, a bemutatók 10 órától 16 óráig tar­tanak. A belépőjegy 200 forintba kerül, s ezért cserébe minden lá­togató egy-egy tombolát kap. A fődíj egy reflexíj. A nap folyamán a Kecskeméti íjász Egyesület tagjai segítségé­vel íjászkodhatnak a látogatók, a Csinos Farm lovasai pedig a lova­golni vágyókat várják. Azoknak is érdemes kilátogatniuk a dombhoz, akik régi magyar kéz­műves munkákat szeretnének látni, hiszen bőrösök, fafaragók, fazekasok is kipakolják portéká­ikat. ■ R. J. A koncepciótervben szerepel, hogy a múzeum épülete ma új funkcióra vár. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan mik a tervek. is gondolkodnak már a hatva­nas évek óta. Legutóbb két éve pályáztak - sikertelenül - a szükséges pénzre. Ha nem helyben bő­vítenék, akkor a megoldás a tulajdo­nos, tehát a megyei önkormányzat, va­lamint Kecskemét város együttműködésével jöhet létre. Kecskeméten a polgármeste­ri hivatal irányításával most ké­■ Az ingatlan je­lenlegi formájá­ban nem igazán felel meg kiállí­tóhelynek. szült el a Rákóczi út és a Noszlopy Gáspár park „táj- és környezetépítészeti revitalizációjának koncepcióterve”, melyben a „hámló falú Katona József Múzeumot” úgy említik, mint ami „ma új funkcióra vár.” Hogy mi lehet az új rendel­tetés, arról nincs szó. A válto­zásról azonban a tulajdonosnál, a megyei önkormányzat hivata­A Cifrapalotával másnak is voltak tervei Ismét felvetődött a Katona József Múzeum átköltözte­tése Kecskeméten, mivel a Rákóczi út átalakítása érinti a vasútkertet is. Kérdés, hogy hol lesz eh­hez megfelelő épület. Bálái F. István Noha a részletek tisztázatlanok, elképzelhető, hogy a megyei múzeumi szervezet központja, a kecskeméti Katona József Mú­zeumként is ismert intézmény új helyre költözik. Az ötlet nem új, mert az egykor tiszti kaszi­nóként működő vasútkerti épü­let a jelenlegi formájában nem igazán felel meg a múzeummal szemben támasztható követel­ményeknek. Ugyanis kicsi, a múzeumi tárgyak tárolására és bemutatására nincs elég hely, nem számítva az irodai szük­ségleteket. Laczkó János igazgató el­mondta, hogy helyi bővítésben már wicker erika múzeum- igazgató idejében is felvető dött, hogy a Katona József Múzeum régészeti kiállítá­sai állandó jelleggel a Cifra­palotában kapjanak helyet. Akkor az épület Kecskeméti Galériaként működött, és festőművészek erős nyomá­sára megbukott a terv. Most a helyzet fordítottnak tűnik, hiszen mintha a városnak lenne terve a vasútkerti épü­lettel - legalábbis ez derül ki a koncepcióból. Ha azon­ban minden marad a régi­ben, akkor kérdés, hogy a vasúikért átalakítása aka­dályozza-e a múzeum maj­dani bővítését. Iában nem tudnak. Szigeti Lász­ló aljegyző éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a két évvel ez­előtti pályázatnál a város ahhoz is hozzájárult, hogy buszmeg­álló létesüljön a majdan kiállító- helyként is működő múzeum mellé. Bányai Gábor, a megyei köz­gyűlés elnöke lapunk kérdésé­re elmondta, hogy a közelmúlt­ban egy rövid megbeszélésen valóban felvetődött közte és Zombor Gábor polgármester kö­zött az, hogy múzeum esetleg a város tulajdonában lévő Klk-For épületébe költözne, de az elkép­zelés egyáltalán nincs kimun­kálva. A Csányi János körúti épület azért látszik jónak, mert szomszédos a Cifrapalotával, ami a megyei önkormányzaté, és múzeumi kiállítóhelynek ki­válóan alkalmas. A részleteket azonban szakemberek közre­működésével kell tisztázni. Ha a városnak terve van az egyko­ri kaszinóval, a megye nem zár­kózik el a cserétől. Stoptáblát helyeztek ki az elsőbb­ségadás helyett Kecskeméten, a Nyíri út és a III. Béla körút ke­reszteződésében. Az egyébként is problémás helyen azonban nem biztos, hogy ez megoldja a naponta előforduló konfliktuso­kat - állítják az autósok. A gondot az okozza, hogy so­kan csak megszokásból vezet­nek, és már megfeledkeztek a KRESZ-szabályokról. Ebben a ke­reszteződésben ugyanis a védett út a III. Béla körút. A Nyíri út egyik részén elsőbbségadás, szemben, az arborétum oldalánál stoptábla volt. Akiknek elsőbbsé­get kellett adniuk, azok úgy gon­dolták: hiába ők kanyarodnak nagy ívben balra, akkor is elsőbb­ségük van a stoptáblánál állók­kal szemben. Holott a IÍRESZ ki­mondja: ilyen esetben a stoptáb­lánál meg kell állni, de azt köve­tően a kanyarodás szabálya lép életbe, tehát a stoptábla ellenére is az egyenesen haladóknak volt elsőbbségük. A most kihelyezett stoptábla annyiban nyújt segítséget, hogy a kanyarodás szabálya egyértel­műbb lett. Ugyanakkor egy újabb konfliktushelyzet alakulhat ki: ha a III. Béla körút felől érkező autósok sorra kanyarodnak majd jobbra, a Széchenyiváros felé, így a Nyíri úton az arborétum felől egyenesen haladó autók nem in­dulhatnak el. A Széchenyiváros felől balra kanyarodok pedig a kanyarodás szabályai miatt nem mehetnek addig, amíg szemből nem jönnek át egyenesen. Az el­múlt napok tapasztalata azt mu­tatja: az autók csúcsidőben akár percekig is ott állhatnak. Mi lehetne a megoldás? Pro­fi gépkocsivezetők és -oktatók szerint védetté kellene tenni a III. Béla körutat a Nyíri út irá­nyába. ■ S. H. Közösen döntöttek a tábla kihelyezéséről A korábban kialakult kanya­rodási problémák orvoslása érdekében közösen döntött a stoptábla kihelyezéséről a vá­rosháza, a rendőrség és a köz­lekedésfelügyelet - tudtuk meg König István vezető főtaná­csostól, a polgármesteri hiva­tal városüzemeltetési csoport- vezetőjétől. Ezzel szeretnék egyértelműbbé tenni a közleke­dést, biztonsági okokból. Alkalmatlan művészet borzolja a kedélyeket a lakótelepen graffiti A falfirkászoknak csupán jó hecc, a tulajdonosoknak azonban nagy anyagi kár és bosszúság Évek óta elkeseredett harc folyik a bérházakban élők és a graffi- tisek között. Az általában fiatal falfirkászok egyébként is min­den felületet vászonnak tekinte­nek, legyen az vonatszerelvény, közlekedési tábla vagy lakóépü­let. A küzdelemből nem maradt ki a felújítás alatt álló tízemeletes háztömb sem a kecskeméti Pákozdi csata utca sarkán. Az épület lakóközössége 2006-ban megnyert egy olyan pályázatot, melynek célja az épület energia- takarékos felújítása. A 33 millió forintos állami támogatásból és a 4 millió forintos önköltségből ki­cserélték a nyílászárókat és a homlokzati hőszigetelést. Ez utóbbi az épület teljes átfestését is magába foglalja. A munka még javában folyik, de máris graffitik láthatók a házfalon.- Évek óta megkeserítik az éle­tünket a graffitisek - mondta Kerepesiné Zoltai Mónika, a ház­tömb közös képviselője. - A mun­ka befejezése után a lakóközös­ség kénytelen lesz saját költsé­gen kerítést építtetni, és kamerá­val figyeltetni az épületet. A felújítást azonban nem csak a graffitis fiatalok zavarják.- Az állványokra felmászó van­dálok már többször okoztak anyagi kárt - mondta Fekete Jó­zsef, a felújítás építésvezetője. Ő úgy gondolja: vannak kulturált graffitisek is, akiket nem szabad a rongálok közé sorolni, mivel ők tiszteletben tartják mások tulaj­donát. ■ Szabó Gábor Örök vita: alkotás vagy vandalizmus? rési vitatéma, hogy minek lehet tekinteni a graffitit: modern művészeti ágnak vagy egyszerű vandalizmusnak. A műfaj pár­tolói azt mondják: ez semmivel sem rosszabb, mint bármelyik másik alkotás. Csak éppen megfelelő helyet kell találni neki. Ez évekkel ezelőtt még a kecskeméti képviselő-testületben is té­ma volt, de gyorsan el is vetették. Még el sem készült az új homlokzat, a falat máris ellepik a graffitik.

Next

/
Thumbnails
Contents