Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-17 / 166. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP HÍREK A-TÓL Z-Ißj Cserkeszőiö vitéz Ma kezdődik, és vasárnap fejeződik be a Cserke Vitéz Napok a településen. A négy nap alatt a sportpályán az érdeklődők láthatnak többek között mazsoretteket, fúvószenekar-kísérettel, török néptáncegyüttest, belga zászlóforgató csoportot, gyalogos- és lovasíjász-bemutatót, hastáncosokat, és több koncertet is. Megismerkedhetnek Cserke Vitéz kedvenc ételével. (Sz. T.) Géderiak vidékfejlesztés Konferenciát és bemutatót rendeznek holnap 11 órától a községben Településkép-megfogalmazás és -kialakítás, a vidékfejlesztési célkitűzések megvalósításával címmel a Faluházban. Számos plenáris és szekcióülés mellett tervezik a Környezetszépítők Nemzetközi Klubja megalakítását is, derül ki Sill László polgármester tájékoztatójából. (G. Zs.) Hercegszánté falunap az idén tizennegyedik alkalommal rendeznek falunapot. A hagyományos találkozót július 26-án, szombaton és 27-én, vasárnap bonyolítják le. (T. G.) Kunbábony egyetem a Magyar Művelődési Intézet, a Képzőművészeti Lektorátus, a Civil Kollégium Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete július 23-án nyitja nyári egyetemét. A résztvevők elsősorban arra keresik a választ, hogyan lehet az embereket minél jobban bevonni a közügyekbe, a gazdaság fejlesztésébe. Az öt éve rendszeresen összehívott fórumon minden közösségszervező szakember hallhat új információkat. (M. J.) Nagykőrös IDŐKÖZI Szeptember 7-én időközi települési képviselő-választást tartanak a 13-as választókörzetben. Eddig Révay György a jelölt, akit több párt- és civilszervezet ajánl a városi közgyűlésbe. A körzetben Szőke László két hónappal ezelőtti halálával üresedett meg a képviselői hely. (M. J.) Tiszakécske reneszánsz Holnap este hét órára reneszánsz estre várják az érdeklődőket az Arany János Művelődési Központ belső udvarába. Fellép a helyi Régizene együttes. Mindenkit szeretettel várnak, aki a régi zene iránt érdeklődik. A belépés díjtalan. (Sz. T.) Újabban árakat alakító tényező a bizalom is. Képünkön Juhász Lászlóné termelő és értékesítő rendezi a portékát Kecskemét-Ménteleken. Fogynak az ültetvények, ahol pedig még teremnek a fák, nincs ki szüretelje a termést. Lejárt az olcsó- gyümölcs-vásárok ideje. Miklay Jenő Évente átlagosan 150 ezer tonna déligyümölcs érkezik az országba - összesítette a forgalmat nemrég az agrárminisztérium. E tájékoztató adat nem mond sokat. Jóval érdekesebb az, ami mögötte van: ez az import nagyjából egyenletesen érkezik. Az ütemesség pedig azt jelenti, hogy nálunk a nyári gyümölcs- dömping sem szorítja lényegesen hátrább az importot. Ennek egyik oka az, hogy ma már a déligyümölcsök választéka is igen nagy. Aki nem rest, összeszámolhatja: csaknem százféle faj gazdagítja a pultokat, jóllehet az egész kínálat zömét legfeljebb tucatnyi termény, elsősorban a narancs, a banán, a mandarin alkotja. A húsz évvel ezelőtti statisztika szerint fejenként és évente hetven kiló gyümölcsöt ettünk, azon belül akkor csak tíz kiló volt a déligyümölcs. Napjainkban körülbelül tizenöt kiló a ránk eső import, és a nagyjából harmincszázalékos növekedés abból adódik, hogy a hazai gyümölcsök ára nagyobb léptékben drágul, mint a trópusi, szubtrópusi tájakról származóké. Az utóbbiak felhozatala kiegyensúlyozottabb, biztonságosabb, ezzel szemben a Kárpátmedencében olykor súlyos veszteségek érik a gyümölcsösöket. Idén például a korai virágzásé kajsziültetvényekben átlagosan 30-40 százalékos a kár, sőt a Duna-Tisza közi barackosokban néhol csaknem teljesen elvitte a termést a virágzáskor érkező, többnapos hideg eső. Ennek ismeretében érthető a kajszi 300-350 forintos ára a kecskeméti hetipiacon, a kiskereskedelemben. Ám a jövőben magas hozamok esetén sem számíthatunk olcsó vásárra egyszerűen azért, mert abszolút kevés a gyümölcs. A becslések szerint a Duna-Tisza közén tíz év alatt úgy harmadára zsugorodtak az ültetvények, nőttek a termelési költségek, azon belül felértékelődött a munkaerő. A gyümölcsszüretet annyira megterheli a munkabér és a foglalkoztatás közterhei, hogy a gazdálkodók csak kivételes helyzetekben fogadnak fel legálisan napszámosokat. Különösen az aprólékos kétkezi munkát igénylő bogyósok - a szamóca, a málna, a ribizli, a köszméte - árában mutatkozik meg a munkaerőköltség magas hányada. Ugyanez jellemzi most a meggyszüretet is: a termés zömét 70-80 forintért, rázott ipari gyümölcsként lehetett eladni. Ezzel szemben a kézi szedésű meggyet jelenleg is 150-200 forint körül kínálják a hetipiacokon. Újabban árakat alakító tényező a bizalom is - teszik hozzá a kecskeméti őstermelők, kereskedők. Az utóbbi években oly kiábrándítóan hatottak az importgyümölcsöket ért vegyszer- maradvány-botrányok, hogy azóta egyre inkább a biztonságosság fogalmához társítja a köztu- dat a honi terményeket. ► NÉZŐPONT: 3. OLDAL Gyümölcsárak a kecskeméti hetipiacon (Ft/kg) TERMÉNY ÁR Banán 320 Narancs 300 Grépfrút 370 Kivi 600 Málna 800-900 Ribizke 1000-1200 Őszibarack 350-400 Meggy ________________150-200 Ka jszibarack 300-400 FORRÁS: PN-GYÜJTÉS Már nemcsak a sírokról tűnnek el a virágok, de a temetői csőszházakból is visznek mindent a tolvajok, amit csak érnek. Nagykőrösön hétfőre virradó éjjel mind a két felekezeti temetőben feltörték a tárolóhelyiségeket, és elvitték belőlük az ösz- szes kerti felszerelést. A sírokat nem háborgatták, kegyeletsértés nem történt. A rendőrség valószínűsíti, hogy átutazó bűnözők lehettek a tettesek, ugyanis az idő tájt Abony, Jászkarajenő, Albertirsa temetőjéből is ellopták hasonló módon az értékesíthető tárgyakat, Cegléden pedig az újvárosi temető virágüzletétből vittek el rádiót, pénzt, ventilátort, elektromos hosszabbítókat. A nyomokból arra következtetnek, hogy az elkövetők kisebb csoportokban járnak, főként este és hajnaltájt követik el a bűncselekményeket. A rendőrök és a polgárőrök általában minden településen figyelik a temetők környékét, mégis tehetetlenek, mert a sírkertek bokrai, fái kitűnő rejtekhelyek a fosztogatóknak. A rendőrkapitányságok számítanak szemtanúk bejelentéseire, bármilyen apró észrevétel is hasznos lehet a tettesek kézre kerítéséhez. ■ M. J. Két kis csángó tanulhat magyart Baja jóvoltából A csángók magyarnyelv-tanítá- sát 1955-ben szüntették meg. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége idén kezdeményezte, hogy hazánk támogassa az alap- és középfokú oktatást. Előbbi 40, utóbbi 150 ezer forintba kerül egy gyermek részére évente. A Keresztszülő-programhoz csatlakozott most Baja is. Révfy Zoltán polgármester ugyan saját hatáskörben is dönthetett volna erről, ám kikérte a képviselő-testület véleményét. Indoklása szerint azért, mert ezúttal nem bajai, sőt nem is magyar állampolgárok segítéséről kellett határozni. A városatyák úgy döntöttek: két csángómagyar kisgyerek alapfokú oktatását támogatják ebben az esztendőben a polgármesteri, kis összegű előirányzatból. ■ gzs Ötvenért nincs dinnye, csak hisszük A dinnye kilónkénti önköltsége 50 forint körül mozog. Ilyen fogyasztói áron adni csakis ráfizetéssel lehet. A dinnyések és a szupermarketek között kirobbant háború oka az árukapcsolás. A kedvelt szezonális gyümölcs olcsóra árazása kereskedői számítás arra, hogy általában nem csak dinnyét vásárol az ember, még ha eredetileg csak azért indult is az üzletházba. Vesz, mondjuk, a konyhájára a dinnyeszezon előtt 250 forintra felárazott étolajat, és talán sejtése sincs, hogy a gyümölcsért, ím\ annyit fizetett, mintha kistermelőtől vette wlna a hetipiacon. De miért drágább a hazai? gyümölcs Kevés terem, ám még arra se jut elég napszámos Már nem csak a sírokat tarolják le a temetőkben portyázó bűnözők 33 év 3 kórházért Róna Dezső kórházigazgató főorvos emléktábláját avatták fel hétfőn délután Baján, a volt gyermekkórház falán. Rónát 1907-ben nevezték ki a közkórház élére, és 1940-ben vonult nyugalomba. A belvárosi épület még hosszú évekig szolgálta az egészségügyet, végül gyermekkórházként zárták be. Jelenleg lakóingatlan. Felvételünkön jobbra Tóth Gábor jelenlegi kórházigazgató és Búcsú Lajos alpolgármester az ünnepi eseményen. (gzs) Szemétből gáz, gázból áram energia Hasznosítják a kecskeméti hulladékhegyeket Megtelt az új kecskeméti hulladéklerakó (Saubermacher) első „szemétdombja”, ezért megkezdhető a biogáz kitermelése is, ami egy áramtermelő gázmotort hajt majd. Mivel a depót a Sauberma- cherrel közös, de többségében önkormányzati tulajdonú társaság működteti (Közszolgáltató Kft.), közbeszerzési eljárásban választották ki azt a céget, amelyik a beruházás fejében hasznosíthatja a biogázt. A kecskeméti káefté az értékesített áram árának egy részét kapja. A nyertes vállalkozás az Ener-G Zrt., ami nem ismeretlen Kecskeméten, mert szakmai együttműködésben van a megyei kórházban és az uszodában energiatakarékossági beruházásokat végrehajtó befektetőkkel. Mármarosi István, az Ener- G Zrt. üzletfejlesztési vezetője a Petőfi Népének elmondta, hogy két, egyenként négyszáz kilowattos gázmotor létesül, mely hasznosítja a régi, hét évvel ezelőtt lezárt „szemétdomb” mélyén rejlő biogázt is. A beruházás mintegy 300 millió forintba kerül, s az áramtermelés kezdetét a jövő év tavaszára tervezik. Növeli a költségeket, hogy a hulladéklerakás során elhelyezett gázcsövek nem felelnek meg az Ener-G Zrt. elképzeléseinek, ezért új gázkutakat kell fúrni. Arra számítanak, hogy a „szemétdombok” mintegy húsz esztendőn át biztosítják a szükséges biogázt. Felvetődik a gázmotor által termelt hulladékhő hasznosításának kérdése is, de erre még nincs kimunkált elképzelés. A beruházást az áramtermelés egymagában gazdaságossá teszi, mert a „bioáramot” felárral lehet eladni. ■ Bálái F. István ■ A beruházás mintegy 300 millióba kerül, az áramtermelés kezdetét jövő tavaszra tervezik.
