Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-15 / 164. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 15., KEDD 4 FELSŐ-KISKUNSÁG Színház és népi művészet számi diákokkal Déván, a kolostorban A dévai Szent Ferenc-kolostor fo­gadta be tíz napra a szalkszent- mártoni diákok egy csoportját. Az erdélyi település gyermekott­honában élő árvák hívták meg őket közös kulturális programok­ra. Utazásukat a néhány évvel ezelőtt létrehozott erdélyi Szent Ferenc Alapítvány finanszírozza a Magyar Köztársaság elnöke védnökségével, valamint Böjté Csaba atya segédletével. Kölcsö­nös ez a látogatás, novemberben az erdélyi gyerekeket fogadják a szalkiak. A vendégeskedéssel az a szervezők célja, hogy a fiatalok megismerjék a egymás életét, szokásait, kultúráját. Most Déván a debreceni és a székelyudvarhelyi színház jeles művészeivel alkotnak a diákok színdarabokat, a népművészek­től pedig megtanulják a szövés, a fonás, a nemezelés és még sok­féle mesterség alapjait. Egyéb­ként pedig Bozóki Edit tanárnő visel gondot a szalki tanítvá­nyokra, akik ezen a héten, csü­törtökön érkeznek haza. Addig is azt üzenik, hogy igen jól érzik magukat. ■ M. J. A háztartások nem sietnek az adófizetéssel A kunszentmiklósi önkormány­zat idén 220 millió forint helyi- adó-bevételre számít. Úgy néz ki: teljesül ez az összeg, legalábbis időarányosan pénzénél van az önkormányzat. Köszönhető ez elsősorban a vállalkozóknak, ők ugyanis a 2008. évi adójuk dön­tő részét képező iparűzési adó felét befizették az év közepéig. Némileg elmaradtak a fél évre esedékes befizetnivalóval a gép­jármű-tulajdonosok. Azonban a háztartások nem nagyon akar­nak a részletfizetéssel bíbelőd­ni, ugyanis eddig a 4,7 millió fo­rintra tervezett kommunális adóból mindössze félmillió folyt a helyi költségvetésbe. ■ M. J. Önkormányzati adóbevételek az első félévben (millió Ft) Terv Befolyt Kommunális 4,7 0,5 Iparűzési 132 65 Súlyadó 80 34 Bírság, pótlék 4 1 forrás! Önkormányzat A kunszentmiklósi hagyományőrzők. A 70 tagú táncegylet minden fellépésen sikert arat. A vezetőjük Izsák Zoltán. Boldogulok ünnepnapja kunpeszér Kiskunsági ízek és megszentelt harangtorony Fejlődik a falu, lakói nem engedik elveszni azt, ami számukra fontos, ami ér­ték. Amikor napja jő, jó­kedvvel ünnepük elért eredményeiket. Pulai Sára A peszériek magukra vették a tejesüvegbe esett béka tanmesé­jét. A történet szerint a kis állat beletörődés helyett vajat köpült a tejből, és kiugrott az edényből. Állítólag valami ehhez hasonló küzdelmet produkál a község ve­zetése is azért, hogy elkerülje a mai kistelepülések sorsát: az in­tézmények összevonását, meg­szüntetésüket, emberek elbocsá­tását. Sipos Gyuláné polgármes­ter a múlt hétvégi faluünnepen azt mondta: - Az elmúlt eszten­dőben megvalósult helyi fejlesz­tések inkább a büszkeségre ad­nak okot, semmint a kesergésre. Másutt apróságnak tűnhetnek, de a kis faluban fontosak az ilyesféle események: Tóth Ro­land személyében állandó rend­őrük lett, felújították a Petőfi ut­cai iskolát, szolgálati lakásban a fűtést korszerűsítették, megszé­pült a művelődési ház. Parkosí­tottak, a napokban pedig befeje­ződött a kábeltévé- és az inter­nethálózat kiépítése. Legnagyobb eredményük pe­dig az, hogy megkezdődött a szennyvízhálózat próbaüzeme. A jó háromszázmillió forintos fejlesztéssel - amihez 292 mil­liós pályázati pénzt kaptak - 240 ingatlan válhat összkom­fortossá. A háztartásoknak 160 ezer forintot kellett fizetniük, KUNPESZÉRÉRT DÍJJAL tüntették ki a Kálóziné Csősz Erzsébet vezette tizenegy tagú, öt éve működő Kéknefelejcs Népdal­kört. A Szebb Kunpeszérért díjat Balázs Györgyné és többségük rákötött a csatorná­ra, ők november végéig ingyen kapják a szolgáltatást. A beru­házással járó felfordulásnak lassan vége, augusztusban ál­lítják helyre az utakat.- Ha megkérdezik, mire va­gyok a legbüszkébb a tavalyi falunap óta, nos arra, hogy is­kolánk tovább működhet - hangsúlyozta a falunapot meg­nyitó beszédében a polgármes­ter asszony. Az ünnepi műsor­ban felléptek az óvodások, az iskolások, a népdalkor, majd a kunszentmiklósi Hagyomány- őrző Néptánccsoport szórakoz­tatta a jelenlévőket. A közpon­Petreczki Mihályné vehette át. Kéri Vencel plébánost külön köszöntötték azért, mert lelki- ismeretesen látta el a harang­láb építésével kapcsolatos teendőket. ti parkban terített nagy aszta­loknál hamar elfogytak a Kis­kunsági ízek elnevezéssel első alkalommal megrendezett főző­verseny ételei is. A szakmai zsűri Sipos Gyula vaddisznó­pörköl tjét találta a legjobbnak, majd Filler János rackabirka- pörköltjét és ifj. Inoka István pulykatökösét díjazták. Dél­után operett- és nótaénekesek léptek fel, de volt koncert és táncbemutató is. Az utcabált látványos tűzijáték szakította félbe. A falunap koronájának ne­vezhető a vasárnapi esemény. Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecs- kemét Főegyházmegye érseke ünnepi szentmise keretében szentelte fel a 7,9 millió forint­ból épített harangtornyot. A legkisebb korosztálynak Inoka Istvánná szervezésében külön gyereknapot tartottak sok-sok játékkal, ajándékkal és ingye­nes büfével. A művelődési ház­ban pedig látványos kiállítá­sokban lehetett gyönyörködni. Akikről az ünnepnapokon is beszélni kell Ágasegyháza építőtábor a Szociális Gondozási Központ és a Kovács Kinga Emlékalapítvány szervezésében július 19-én öt országból érkezik a településre az a csoport, amelyik önkéntes építő munkát vállal. A tucatnyi lelkes fiatal augusztus 2-áig ját­szóteret épít, virágládákat gyárt, az időseknek karbantartó fes- tést-mázolást végez. (P. S.) Apostag LADIKOSOK Augusztus 1-jén keződik, és egész hétvé­gén tart a híres Ladik keresz­tény zenei fesztivál. A tizenhá­rom éve tartó rendezvénysoro­zat most is igen gazdag progra­mokkal várja a vendégeket. Csak az első napon, 17 órától hét együttes koncertezik egy­más után. Szombaton délelőtt 9 órától előadásokkal és újabb ze­nekarok fellépésével, színházzal folytatódik a műsor. Aznap este táncház is lesz, vasárnap pedig szentmisével búcsúznak a részt­vevők. (M. J.) Apostag DIÁKPÉNZ Hetvenhá- romezer forintot oszt el az Apostagért közalapítvány a helyi illetőségű közép- és főiskolások­nak. A támogatást azoknak szánják, akik a 2007/2008-as tanévben a legjobb tanulmányi eredményt érték el. A pályázato­kat július 31-éig adhatják be a diákok. A nyerteseket augusztus 20-án, a községi ünnepen kö­szöntik. (M. J.) Kerekegyháza közhasznú az önkormányzat júliustól szeptem­ber végéig két közmunkást al­kalmaz elsősorban az allergén növények irtására. A környezet- védelmi feladatra most 90 szá­zalékos támogatást ad a mun­kaügyi hivatal. (M. J.) Szabadulás támogatások Összesen hatmillió forint támo­gatást adott idén a helyi civil- szervezeteknek a városi önkor­mányzat. Ezen belül 2,3 millióval részesedtek a sportegyletek, a védelmi és bűnmegelőző szerve­zetek pedig közel 650 ezret kap­tak. A víziközmű-társulat kétmilli­óval, a Pető-iskola pedig 800 ezer forinttal részesedik. (M. J.) Ta$S TÁRLAT Molnár János fény­képeinek nyílik kiállítása július 19-én, este 8 órakor a Faluház­ban. A fotós, aki a Puszta Hang­ja Egyesület munkatársa, ezen az estén ráadást is kínál a tárlat­nyitó vendégeinek: vetítve mu­tatja be a községben készült ér­dekes pillanatképeket. (M. J.) Lefújták a történelem porát Szabadszállás 1941-ben kötött testvér-települési szerződést a székelyföldi Vargyas községgel. A kapcsolat jó volt, amiben tudtak, segítettek egymásnak. Ám a háborúban a szálak elszakadtak. Az eltelt évtizedben Szabadszálláson már szinte mindenki elfe­ledte a székelyek barátságát. Nemrégen a vargyasiak fújták le a port a történelemről. A kecskeméti levéltárból előkerültek a régi dokumentu­mok. Hatvanhat évvel az első kapcsolat szentesítése után, 2007-ben ismét pecsét került a papírokra. Ebben az évben látogattak el ismét a vargyasiak Szabadszállásra, és idén júliusban 13 erdővidéki gyermek érkezett két kísérővel a kun városba. A helyi programok mellett Budapest, Kecskemét és Kiskunmajsa nevezetességeivel is megismerkedhettek. Képünk a kecskeméti kiránduláson készült. Kun pusztán gyűl a két törzs: a madjar és magyar A baskírok, a közép-ázsiai kara- kalpakok, a kaukázusi balkárok, a kazáni meg a krími tatárok ha­gyományai azt tanítják, hogy ők a magyarok rokonai. A kazahsz­táni Szarikopa-tó vidékén való­ban él egy madjar (ejtsd: ma­gyar) nevű törzs. A magyaror­szági kutatók az 1960-as évek derekán szereztek róluk tudo­mást. Azóta több antropológiai és kultúrtörténeti kutatás folyt azon a területen, 2007-ben pe­dig madjar törzsi találkozót is szerveztek. Annak folytatása lesz az idén augusztus 8-10. között összehí­vott magyar-madjar törzsi gyű­lés Kunszentmiklós-Bösztör- pusztán. A háromnapos találko­zón számos sport- és hagyo­mányőrző egyesület mutatkozik be látványos előadásokkal. A szervezőknek az a célja, hogy felhívják a figyelmet a legújabb tudományos eredményekre. Mindenekelőtt arra, hogy a ka­zahsztáni madjar törzs (torgaji magyarok) legközelebbi rokon­sága a magyarországi magyar­ság. Úgy vélik, hogy az ismeretség a barátság mélyülésével a kul­turális és a gazdasági kapcsola­tok bővülhetnek idővel Kaza­hsztán és Magyarország között. Például a kazahsztáni madjarok már azt tervezik, hogy gyereke­iket iskolai keretek között ma­gyar nyelvre tanítják. ■ M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents