Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-14 / 163. szám
INTERJÚ Hajolj le a földre, fiam, az értékekért! dr. horváth zoltán A csehszlovákiai bevonulástól régészeti leleteken át Csernobilig Miért gyűjti a handzsárt és a római pénzeket, valamint a csigákat az agrár- tudomány kandidátusa, aki első' magyarként látta a csernobili erőmű tetején tátongó lyukat? Bálái F. István- Horváth Zoltán anekdotáinak tárháza kifogyhatatlan, úgy tudom, egyszer majdnem lelőtték...- Felvidékről áttelepített magyar család a mienk, 1947 elején érkeztünk marhavagonokban Bácsalmásra, három hónapos koromban. Csehszlovákiába megszálló magyar sorkatonaként tértem vissza 1968 augusztusában. A kecskeméti repülőtéren voltam helikopterszerelő és írnok, odafelé menet éjszaka néhány lövés átszakította a teherautónk sátorponyváját. Mi sze- | rencsére a platón feküdtünk. Nem láttak bennünket szívesen a szlovákok. A fegyverek és régi pénzek mellett a kagylók és csigák gyűjteményében igazi kuriózumokkal is találkozhatunk Horváth Zoltán lakásában.- Az ottani magyaroknak viszont sikerült barátságos levelet küldenie. 1 Élt még a dédnagyanyám, őt nem telepítették át. A táborhelyünkön nem sok tennivaló akadt, meleg volt, a tisztek között jól fogyott a cseh sör. A parancsnokom, Pávics János őrnagy megkérdezte tőlem: mit csináljon ezzel a helikopterrel? Arra kértem, vigyen el egy levelet Nagykálnára, megmutattam neki a térképen, hogy hova, milyen címre. Leszállt a faluban a templom előtt, a nép kitódult az utcára. Átadta a levelet a déd- nagyanyámnak, aki utána megírta nekünk, hogy érkezett az égből egy magyarországi tiszt, őt kihallgatták, de nem ért az egészből semmit. Kiderült, hogy amint az őrnagy visszafordult, szovjet és csehszlovák katonák száguldottak be csikorogva a faluba, mert az nem számított magyar megszállási területnek, s óriási botrány tört volna ki, ha Pávicsot még a földön találják.- Kényes történelmi helyzet volt, amire ön nagyon fogékony. Ezért gyűjti a hadtörténeti tárgyakat is?- Gyűjtök sok érdekességet, van néhány balkáni handzsá- rom, kuruc kori pisztolyom és római pénzérmém. Gyermekkoromban a vízparti kagylókért és csigákért sokszor lehajoltam, s különleges rovarok is találhatók a szekrényemben. Nagyapám biztatott a gyűjtésre, aki huszárzászlós volt az első világháborúban, majd orosz fogságban kétszer is megjárta Novoszibirsz- ket. Arra tanították, hogy a tiszti méltóság nem engedi a lehajlást még egy húszkoronásért sem. Neki ez a nagy rátartiság nem jött be, civilben ácsként dolgozott, ezért azt javasolta nekem, hogy csak hajolgassak, ha értékeket látok. Megfogadtam a tanácsát.- A régészkedéshez mi köze egy agrármérnöknek?- Nagyon sok, ha akarja. Az agronómusnak lassan és türelmesen kell járnia a területet, figyelve a földet és a növények betegségeit Az eke gyakran cserépdarabokat és csontokat forgat ki a mélyből, de sok mindenről árulkodik a talaj színének változása is. Az értő szem olvasni tudja a történelmet a terepből. Engem érdekelt minden apróság, 1977-ben egy kora honfoglalás kori temetőt találtam. Az általam kihívott Kőhegyi Mihály régészszel, a bajai múzeum igazgatójával együtt kapartuk ki a földből az egykori ősmagyar nemzetségfő feleségének a bronz karperecét. Wicker Erika muzeológusnak én mutattam meg a törökkori bácsalmási rác temetőt, aki az ásatásait követően doktori értekezést írt a témában.- Aki ilyen nyitott szemmel jár, őslénytani ritkaságokra is rábbukanhat.- Óriási kincseket rejt a ma- darasi löszpusztagyep és a katymári löszfal, kínai őslénytani kutatók is vizsgálódtak ott. Országos védettségűnek kellene lennie mindkét területnek. A katymári löszfalban én találtam meg az első ép magyarországi Equus germanicus, vagyis parányi ősló koponyáját Ez a ló tízezer évvel ezelőtt élt, akkora volt, mint egy német juhász kutya.- Van-e a felfedezéseinek vala- müyen köze az agrártudományokhoz is?- Körülbelül kétszáz szakcikknek és tizenhárom könyvnek vagyok szerzője vagy társszerzője. Fő szakterületemen a növény egyik élősködője a naprafor- gószádor, amibe az aknázólegyek rakják a petéiket. Az aknázólégy lárvája viszont gazdaállata több fürkészdarázsnak is. A természettudományi múzeumban az általam beküldött rovarokból azonosítottak a nemzetközi állatvilág szempontjából is újnak számító fürkészdarázs fajokat. A bácsalmási Sóstó melletti tölgyerdőben Európa legnagyobb gyapjas gyűszűvirág populációját találtam meg.- Annyi minden, hogy szinte már szerénytelenül hangzik. Akik viszont önt ismerik, tudják, hogy óriási alázattal kutat például a helytörténetben.- Én hontalanként születtem, mert Csehszlovákia megtagadta a státusjogokat a magyaroktól. A szüleim és nagyszüleim generációjából sugárzott, hogy áttelepítettként idegennek érzik magukat Bácsalmáson, ezért empátiával viseltettem a zsidóság iránt, s egy könyvben írtam meg a bácsalmási történetüket. Több más helytörténeti és hadtörténeti munkám is van, például a bácsalmási 1848-as honvédek története. Most dolgozom Madaras község történetén, aminek egyik társszerzője lesz a lányom is.- Legelképesztőbb története viszont a csernobili anekdota...- Mivel a szovjetek megvásárolták a bácsalmási technológiát, Közelkép 1946-ban született a felvidéki Nagykálnán, Bácsalmáson nevelkedett. 1965-ben érettségizett Baján köz- gazdasági technikumban, 1967-ben Kiskunhalason szerzett felsőfokú mezőgazdasági szaktechnikusi oklevelet, 1977-BEN lett agrármérnök Debrecenben levelező tagozaton, 1983-BAN egyetemi doktor, 1997-BEN kandidátusi címet szerzett 1999-től a Bácsalmási Agráripari Rt vezérigazgatója, 2001-8EN politikai viták kereszttüzében megbuktatták, azóta főiskolai tanár Kecskeméten a kertészeti karon, a debreceni és keszthelyi egyetem címzetes docense. 20Ö5-TŐL a családja is Kecskeméten él Nős, két gyermeke és öt unokája van. 2009-ben neki ítélték Kecskemét Város Mathiász János-díját Hobbi: rovarok és növények rajzolása az erőműtől 11 kilométerre, egy nagy víztározó partján vetettük a napraforgót. Jól láthatóak voltak a túiparti épületek. A robbanást nem hallottam, lehet, hogy aludtam, de egyik reggel azt mondtam a kárpátaljai magyarnak, aki velünk foglalkozott, hogy figyelj, annak az épületnek tegnaphoz képest hiányzik a teteje. Képzelődöm, válaszolt, s a párás, vibráló levegő miatt ráhagytam. Másnap váratlanul hazaküldtek bennünket, jugoszláv kerékpárversenyzőkkel jöttünk együtt, akiket a ferihegyi repülőtéren sugárvizsgáló műszerekkel felszerelt, izgatott küldöttség fogadott. Csak csodálkoztam, itthon pedig kaptam az aggódó kérdéseket, hogy jól vagyok-e. Akkor döbbentem rá, hogy mit láttam. Kétszer vizsgáltak a sugárbiológiai kutatóintézetben, de nincs semmi panaszom. Viszont azóta - tudjuk, hogy rákban - meghalt Knézy Jenő, aki szintén a kerékpárversenyzőkkel jött a gépen. Ilyen az élet. Mi minden történhet meg a férfi és a nő között az életben? szenvedély és közöny Koncert négy színészre és zenekarra a Messzi István Sportcsarnokban Kecskeméten A Férfi és Nő című koncerten, amit augusztus 30-án mutatnak be Kecskeméten, olyan ismert színészek szerepelnek, mint Bás- ti Júlia, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György, Kulka János. A produkcióról a Kossuth-díjas zeneszerzőt, Dés Lászlót kérdeztük.- Hogyan jellemezné a Férfi és Nő című előadást?- Úgy, ahogyan az alcím is szól: „Koncert négy színészre és zenekarra”. A hangsúly a zenén és a dalokon van, de természetesen vannak benne színházi elemek is, hiszen fantasztikus színészek adják elő a dalokat, és ez erősen meghatározza az előadás jellegét.- Hány dal csendül fel?- A koncert négy egységből áll össze. Az Átutazó című lemezből, amit még 1983-ban Udvaros Dorottyának írtunk Bereményi- vel és a Hallgass kicsit! 1986-os lemezből, mely Cserhalmi Györgynek és Básti Julinak készült. Ez a két lemez az alapja a koncertnek. A kakukktojás Kulka János, akinek annak idején csak két dalt írtam, tehát neki mindenképpen szüksége volt újakra is. így a harmadik egységet az hat új szám jelenti, melyeket kifejezetten a koncertturné kedvéért írtunk Bereményi Gézával. Igyekeztünk úgy válogatni, hogy a négy színész egyenlő arányban szerepeljen a színpaA zeneszerző szaxofonnal. dón. A koncert kezdő és utolsó számában mindannyian szerepelnek, a továbbiakban pedig különböző felállásban szólalnak meg a szenvedélyes duettek és szólók. A negyedik eleme a koncertnek, amikor én adom elő saját dalaimat, szövegírójuk Nemes István és Geszti Péter. így áll össze a produkció, amelyben összesen huszonhárom dal hangzik el.- Mennyi munka fekszik a mostani koncertben?- Nagyon sok. Mindamellett, hogy új dalokat írtunk, a régieket is fel kellett eleveníteni. Rengeteg próba és egyeztetés van mögöttünk.- Mik az országos koncertturné állomásai?- Hat koncerten már túl vagyunk, utoljára Kisvárdán léptünk fel, de voltunk Győrött, Pécsett, Miskolcon és Debrecenben. A turné Nyíregyházán és Kaposváron folytatódik, majd augusztus 30-án Kecskemétre jövünk. Szeptemberben Budapesten koncertezünk a Művészetek Palotájában, ahol már most minden jegy elkelt, ezért be kellett iktatunk még egy előadást.- A mostani turné mellett jut- e ideje a pihenésre?- Mindig dolgozom valamin. Jelenleg egy filmzenén, melyet Almási Tamás nagyszabású dokumentumfilmjéhez készítek, amely a legismertebb magyarról, a focista Puskás Ferencről szól. Emellett Geszti Péterrel dolgozom az 1001 éjszaka című musicalen. Ha ügyes vagyok, akkor tudok pihenni. Ez attól függ, hogy a munka hogy megy, a szerzői lét kiszámíthatatlan.- Munkássága alatt rengeteg dalt szerzett. Van-e kedvence?- Harminchárom éve vagyok a pályán, de nem tudnék sok olyan dolgot említeni, amit nem szívesen csináltam. A munkám a hivatásom, és minden művem olyan, mintha a gyermekem lenne. És én mindegyiket szeretem. ■ Fekete Barbara
