Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-05 / 130. szám
4 smm Történet A község a déli határ közelében, Bácsalmástól 8 kilométerre fekszik, térsége a XVIII. század végétől vált lakottá, amikor Mária Terézia a svábokat betelepítette. 1951-ben szervezték önálló tanyás községgé a bácsalmási szőlők - Dobakanagyjárás, Kunba- japuszta, Ószőlők és Telekiszőlők - határrészeiből. Civilszervezet Öt évvel ezelőtt, 32 alapító taggal hozták létre a Nyugdíjasok és Mozgáskorlátozottak Klubját. Jelenleg huszonketten vannak, civilszervezet évente két-három alkalommal tart összejövetelt. Minden esztendőben - október hónapban - rendeznek bált, melyen vidám mulatsággal feledtetik a nehéz és magányos időszakokat. A nyugdíjasklub vezetője: Kiss Mihályné. Májusi szokás Bácsszőlősön nem feledkeznek meg e hagyomány ápolásról, hiszen 2-3 évtizeddel ezelőtt - amikor ismét divatba jött a májusfa feldíszítése - több lányos háznál tartották meg ezt a tavaszi örömünnepet. Most a falu központjában állítottak májusfát, melynek kidöntését élőzenével egybekötött mulatság kísérte. Segítség A település minden nyugdíjasának és a rászorultaknak karácsony előtt ajándékcsomaggal kedveskedik az önkormányzat. Az újszülöttek, óvodások és iskolások támogatásáról sem feledkeznek meg. Az iskolások- augusztus hónapban - személyenként 4 ezer míg az óvodások - október hónapban - 2 ezer forint anyagi segítséget kapnak. BÁCSSZŐLŐS & ülH fsm mmmmni mmnmmmmi nm % # *■'& . PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Sok kis lépéssel haladnak közösség Van, amit nem tud megmutatni a statisztika Korábban épült a templom, mint ahogy létrejött a település Rendezett és szegény - ez a két jelző együttesen igaz a pár száz lelket számláló falura.- Nagyon szegény a település, az emberek sem dúskálnak a javakban, ezért fontosnak tartom, hogy figyeljünk egymásra és segítsünk egymásnak. Szintén közösségi ügy környezetünk szépítése. Akik megfordulnak nálunk, dicsérik a rendet és a sok virágot. Ráadásul, amit kiültetünk, azt senki nem veszi ki a földből. Magunk csináljuk magunknak - mondja Mondovits Mihály polgármester. Az alig négyszáz lelket számláló települést két éve egy piackutató cég számításai alapján a legkisebb vásárlóerővel rendelkező Bács- Kiskun megyei településként említették. Más staüsztikai felmérésekben ugyancsak a lista végére került.- Ez a helyzet azóta sem változott: gyakorlatilag nem működik a községben munkát adó vállalkozás, a lakosság fele külterületen él. Önkormányzatunk az első perctől kezdve részt vesz a különféle közhasznú, illetve közcélú munkák szervezésében, évente 20-25 embernek tudunk legalább időszakosan értelmes feladatot adni és szerény jövedelmet biztosítani. Folyamatosan felújítjuk épületeinket, csinosítjuk környezetünket. Nagy gondot fordítunk arra, hogy segítsük az egyedülálló, Közelkép mondovits Mihálynak nem jelentene gondot név szerint felsorolni a településen élőket. Nem csoda, hiszen 1941-ben született az akkor még nem önálló településen. A bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán 1983-ban diplomázott. 1987-iG a mélykúti tsz-ben könyvelőként dolgozott, majd pedagógus lett 1990 ÓTA polgármester, nős, egy gyermek édesapja. hobbija a kaktuszgyűjtés és minden, fémmel, fával kapcsolatos munka. A közösségért dolgoznak. A jelenlegi csapat tagjai a Szent István-szobornál. Erdősi Csaba alkotása tisztelgés az államalapító és az áldozatosan dolgozó bácsszőlősiek előtt. idős embereket, ezért fát vágunk, havat lapátolunk, ha kell. Ezt nem lehet statisztikába foglalni - sorolja a települést tizennyolc éve irányító polgármester. A községben egy évtizede zárt be az iskola, az óvoda azonban - társulási formában - működik. Az állami hozzájáruláson túl évi kétmillió forintba kerül az önkormányzatnak az intézmény fenntartása. Emiatt is fontos körülmény, hogy az utóbbi években nőtt az óvodások száma. Pedig három éve tíz, az utána következő esztendőben pedig két születés került az anyakönyvbe.- Megható lelkesedéssel segítik az óvodát a szülők, akik bált, rendezvényeket szerveznek. Nagyon jó érzés, amikor egykori tanítványaimat a közösségért tenni akaró, felelős emberként látom. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy sok fiatal költözik ide, általában a nagyszülők házába. Ennek következménye, hogy 60-70 fő között mozog a 16 évnél fiatalabbak száma - fogalmaz Mondovits Mihály. Ugyanakkor hozzáteszi: sok a 70 év feletti bácsszőlősi, ezért tizenkét éve működik a falugondnoki szolgálat, amire nagy az igény. Egy program révén sikerült vásárolniuk egy nyolcszemélyes kisbuszt, létrehozták a gyermekjóléti szolgálatot is ellátó szociális irodát. Az évi 80-90 millió forintból gazdálkodó önkormányzat minden évnek feszített költség- vetéssel vág neki. A fejlesztésekről azonban nem kívánnak lemondani. Rendbe tették konyhájukat, és azt tervezik, hogy rövidesen a falugondnoki szolgálat közreműködésével egyre több rászorulónak szállítják ki a meleg ételt. Felújították egészségházukat, az óvoda tetőszerkezetét, az egykori kul- túrházból akadálymentesített közösségi színtér lett. Itt most alakítanak ki mozgáskorlá- tozotti illemhelyet, ami a hivatalban már van. De nem csak ezt lehet irigyelni a bácsszőlő- siektől. j A településen és a környékén élő vallásos lakosság többsége napjainkban is római katolikus. Ez így volt a két világháború közötti időszakban is, amikor a lakónépesség nagyobb részt németekből állt. Ennek köszönhetően alakulhatott ki az az érdekes helyzet, hogy templomot sokkal korábban építettek, mint ahogy létrejött maga a település. A bácsalmási római katolikus anyaegyház a bácsalmási szőlők területén 1927-ben szervezett káplánságot, 1936-ban pedig megépült a plébánia. A kereszteltek, házasultak anyakönyvét 1927-től, a halottak anyakönyvét 1940-től vezetik. A templomot 1938-ban építették, és egy évvel később, Szent Orbán tiszteletére szentelték fel. A templom két harangját Slezák László öntötte, a szentély freskóját Prokop Péter festette 1955-ben. A freskó Szent Orbánt szőlők fölé kiterjesztett kézzel ábrázolja, és az alábbi imádság olvasható a képen: „Jég, fagy, vihar szőlőknek ártalmas, Óvd meg őket, az, ki vagy, | hatalmas.” Vasárnaponként szentmisét tartanak a kisközségben, a hívők lelki gondozását Csikéria és Kunbaja közös plébánosa végzi. A templombúcsút május | 25-ét követő vasárnap tartják. 70 éve építették, és Szent Orbán tiszteletére szentelték fel Játszótér Mintegy hárommillió forintba került a községi játszótér, amit tavaly adtak át. Szükség is van rá, hiszen öt évvel ezelőtt mindössze nyolc, most pedig tizenkét gyerek jár a település óvodájába. Hat település gazdáival hegyközség A terület szőlőműveléssel hasznosítható Nevével, címerével, hagyományaival és jelenével is kötődik a település a szőlőhöz és a borhoz. Három évvel ezelőtt 280 taggal alakult meg a bácsszőlősi székhelyű hegyközség, mely a kistermelők érdekeit figyelembe véve hatósági feladatokat is ellát. Egy új rendelkezés következményeként - 2008. február 27-én - átalakultak, illetve összeolvadtak a környékbeli hegyközségekkel. Hozzá tartozó települések: Bácssző- lős, Bácsalmás, Csikéria, Tompa, Kelebia és Kunbaja. A Kunsági borvidék bácsal- más-bácsszőlősi hegyközsége a kistérség legkisebb településén működik. Ez természetesen nem mondható véletlennek, hiszen ez a régió az alföldi bortermelés fellegvárának számított a korábbi években. A Kunbaja-bácsszőlősi Állami Gazdaságnak az 1980-as évek közepéig közel kétezer hektáros szőlőültetvénye és 220 ezer hektoliteres feldolgozóüzeme volt. Említést érdemel, hogy ebben a mezőgazda- sági üzemben dolgozott az aktív korú lakosság 60 százaléka. Mára lényegesen megváltozott a kép, hiszen a gépi művelésre alkalmas nagyüzemi táblák parlagon maradtak vagy - jobb esetben - helyükre erdőt telepítettek. Ennek ellenére még elég sokan vannak, akik a magánterületükön szőlőskerteket alakítottak ki, és nagy szeretettel gondozzák azokat. Bácsszőlősre jelenleg mintegy félszáz család jár ki szőlőt művelni. Igaz, az utóbbi egykét évben szőlőtelepítés nem volt, azonban most némi érdeklődés mutatkozik. A táj kedvenc fajtái: kunleány, rajnai rizling, cserszegi fűszeres, kékfrankos és a zweigelt. Szakemberek véleménye szerint ebben a térségben szükség volna egy 25-30 ezer hektoliteres pincére, feldolgozó- üzemre, hiszen ez a homokos terület elsősorban szőlőműveléssel hasznosítható. ■ A mezőgazdasági üzemben dolgozott az aktív korú lakosság hatvan százaléka.
