Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-30 / 151. szám

2008. JÚNIUS 30., HÉTFŐ TOS ' , * i PETŐFI NÉPE 5 A Csiperóra kétezer gyereket várnak zenélő padok Szórakoztatják a rájuk telepedét, nagy sikert arattak már két éve is A padok már készen állnak. A VER-BAU szakemberei is aktív részt vállaltak abban, hogy a csiperós fesztiválon a vendégek 2006-hoz hasonlóan élvezzék az ott töltött perceket. E hétvégén megérkezik Csiperó! A kedves kisma­dárral együtt egy héten át 24 ország gyermekei né­pesítik majd be magyar kisbarátaikkal Kecskemét főterét. Kecskeméten július 6-13. között ismét megrendezik az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozót. Ez lesz a tize­dik, egyben az eddigi legna­gyobb, hiszen mintegy kétezer magyar és külföldi gyermeket lát vendégül a megyeszékhely. 2006-ban a Csiperó-fesztivál egyik legnagyobb sikerét az „Eu­rópai zenei tér - zenélő padok” alkották. A város főterén felállí­tott 24 pad az Európai Unió or­szágait szimbolizálta. Az egyes padokon nemcsak az országok zászlóit ismerhették meg az ér­deklődők, hanem az adott ország legfontosabb ismérveit is. S ami az egészet különlegessé tette: ha valaki leült a padra, 30 percen át hallhatta az adott ország zené­jét. Úgy tűnik, számos más prog­ramhoz hasonlóan, ez is állandó kísérője lesz a találkozóknak. Idén immár második alkalom­mal - a nagy érdeklődésre tekin­tettel - ismét láthatóak lesznek zenélő padok. Bár néhány hete még félő volt, hogy idén nem lesznek zenélő padok Kecskemét főterén, mivel elég rossz állapotba kerültek. Néhány vállalkozás azonban a padok ügye mellé állt. így a vár­va várt padok a közös összefo­gás eredményeként juthattak el a fesztivál helyszínére. Mindeb­ből oroszlánrészt vállalt a kecs­keméti VER-BAU is. A VER-BAU Kft. - amely első­sorban generálkivitelezéssel és ipari padlók készítésével foglal­kozik - tudatosan sokat áldoz a városunkban megvalósuló kul­turális kezdeményezések, közös­ségi programok támogatására. Az elmúlt években élen járt szá­mos városépítő akció felkarolá­sában, emellett különböző zenei események, koncertek életre hí­vásának is kezdeményezője volt. A cég a Bertrans Zrt.-vel együtt­működve felvállalta a padok Kecskemétre történő szállítását, illetve azok festését, felújítását, ezzel is támogatva a rendezvény ezen kedves színfoltját - Kecske­mét polgárainak és a találkozó résztvevőinek örömére. a Süketek párbeszéde folyt a félegyházi baromfitelepügyben közmeghallgatás A környezetvédelmi felügyelet a hatályos törvények és jogszabályok alapján hozza meg döntését Az egymás mellett való elbeszé­lés jellemezte azt a lakossági fó­rumot, amit a Zöldmező lakóte­lep szomszédságába tervezett baromfitelep kapcsán tartottak a kiskunfélegyházi városházán. Valódi süketek párbeszéde volt az a közmeghallgatás, amit a kis­kunfélegyházi Zöldmező lakóte­lep szomszédságában (központi major) már működő baromfite­lep bővítése kapcsán hirdettek meg. A csütörtöki fórumon a be­ruházó szentesi cég mellett az Al- só-Tisza-vidéki Környezetvédel­mi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is képviseltette ma­gát, de jelen volt Juhász Miklós, a körzet önkormányzati képvise­lője, Dobronyi József, a lakótele­pen élő és Seres Ferenc nem ott lakó városatya is, valamint Lé- nárt József, a polgármesteri hi­vatal környezetvédelmi főtaná­csosa. Az érintett lakótelepiek közül mindössze tizenöten tud­ták szabaddá tenni magukat. A párbeszéd már a kezdet kez­detén megfeneklett, amikor Ju­hász Miklós és Dobronyi József megkérdezte: milyen szempont alapján hirdették meg csütörtök délelőttre a közmeghallgatást. Ezt a kérdést egyébként lapunk is feltette, de választ egyikünk sem kapott. (A környezetvédelmi felügyelet munkatársa azzal ér­velt, hogy időben meghirdették a fórumot.) Felvetődött továbbá: volt-e egyáltalán értelme újabb fórumnak, miután a Zöldmező lakótelepiek már február végén kifejtették, hogy ellenzik a meg­lévő baromfitelep bővítését. Dobronyi József, a Zöldmező lakótelepen élő önkormányzati képviselő véleményt mond. Évi 1,47 millió brojlercsirkét nevelne itt a szentesi részvénytársaság A KISKUNFÉLEGYHÁZI Zöldmező lakótelep szomszédságában je­lenleg is működő központi ma­jor a szentesi részvénytársaság legkisebb hasznos alapterületű, öt istállóból álló brojlercsirke­nevelő épületrendszere. A tele­pen egy turnusban 62 ezer vá­gócsirkét nevelnek jel, ez éves szinten mintegy 400 ezer dara­bot jelent A tervezett kétmilli­árd forintos bővítés során hat, egyenként 120 méter hosszú és 12 méter széles, korszerű, telje­sen zárt rendszerű baromfiólat (csarnokot) terveznek építeni, melyekben évente 1,47 millió brojlercsirkét nevelnének. Válaszában a közmeghallga­tást vezető dr. Búza Judit leszö­gezte: a környezetvédelmi fel­ügyelet nem érzelmi alapon, ha­nem a hatályos törvények és jog­szabályok alapján hozza meg döntését. Álláspontjának kiala­kításában figyelembe veszi a kör­nyékbeliek véleményét is, bár ez nem kötelező érvényű. Kijelen­tette: tavaly novemberben (!) vég­zett hatástanulmányaik során semmi olyan akadá­lyozó tényezőt nem találtak, ami meggá­tolhatná a beruhá­zás megvalósítását. A Zöldmező lakótelepiek egyi­ke elmondta: elsősorban attól tar­tanak, hogy a bővítés eredménye­ként megnő a környék járműfor­galma, veszélyeztetve hancúrozó gyermekeik testi épségét, de fél­nek az esetleges bűztől, továbbá attól, hogy leértékelődnek ingat­lanjaik. Balog Róbert, a részvény- társaság képviselője viszont az­zal érvelt, hogy a tervezett barom­fiistállók a legkorszerűbb techno­lógiával épülnek, így sem szag­gal, sem trágyával nem károsít­ják a környezetet. A teljesen zárt rendszerű és a legkorszerűbb technológiát ígérő elképzelések azonban nem nyugtatták meg az aggodalmaskodókat. Az érvek és ellenérvek felsora­koztatása során vita alakult ki a majdani baromfinevelő csarno­kait a legközelebbi lakóházaktól elválasztó, úgynevezett védelmi övezet nagyságáról is. A jogsza­bály 500 métert ír elő, ezt bővítés esetén az adott település jegyző­je és az ÁNTSZ 300 méterre csök­kentheti. Csakhogy dr. Fehér­váriné dr. Csölle Yvette jegyző 500 métert határozott meg. Nem sikerült tisztázniuk a résztvevők­nek, hogy a beruházás rekonst­rukciónak (felújítás) vagy bőví­tésnek minősül. A jogszabály ugyanis mindkét esetben más­képp rendelkezik. Kudarcba ful­ladt annak megítélése is, hogy ml a szag mértékegysége? Egyálta­lán mi számít büdös­nek, és mi nem? És még sorolhatnánk... Közben Dobronyi József képviselő át­adott egy kilencven aláírással megerősített tiltakozó petíciót a fórumot vezető dr. Búza Juditnak, aki viszont azonnal kijelentette: érvénytelen a tiltakozás, mivel nem szerepel benne konkrét uta­lás a tervezett baromfitelepre. Később újfent felszólalt a be­ruházó cég képviselője is. El­mondta: a tulajdonos részvény- társaságot a környezetvédelmi előírások messzemenő betartása és a határozott jogkövető maga­tartás jellemzi. A gyakran törvényi értelme­zésbe torkolló vita még sokáig folytatódott, ám megegyezés nem született. A fórum végén a környezetvédelmi hatóság kép­viselői elmondták: a közmeg­hallgatáson megfogalmazottak­ról jegyzőkönyv készül, amit nyüvánosságra hoznak. Csak azt követően hozzák meg határoza­tukat, amely ellen tizenöt napon belül lehet fellebbezni. ■ Szász András ■ De mi a büdös, mi is a szag mértékegysége?

Next

/
Thumbnails
Contents