Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-28 / 150. szám

PETŐFI NEPE - 2008. JUNIUS 28., SZOMBAT IMREHEGY A liliomos hercegről kapta nevét a település história Középkori források Bánegyháza néven említe­nek egy települést a mai Imrehegy területén, amely a kalocsai érsekség tulajdona volt. A korábban tanyás, pusztai terület csak 1952- ben vált településsé. Ekkor 570 ingatlant jegyeztek a te­rületen, ahol 2100 fő élt. Az ötven évvel később elké­szült községi címerben a li­liomos korona Szent Imre hercegre, az arany szőlőtőke pedig a szőlőművelésre utal. Félezer tagja van a 700 hektáros hegyközségnek szőlőtermelés Az imrehe- gyi hegyközség félezer tagja összesen több mint 700 hek­táron művel összesen mint­egy 45 fajta szőlőt. Ezek kö­zül a legjelentősebb a cser­szegi fűszeres, a zalagyön- gye, a kékfrankos és a pinot noir. A településen egyéb­ként több mint száz éve fog­lalkoznak szőlőtermesztés­sel. Nem csak a helyieknek van itt ültetvényük: a hegy­község tagjai közül három­százan vidékiek. Baráti kapcsolat az erdélyi Krasznával diplomácia Imrehegy 2003 óta ápol testvértelepülési kapcsolatot az erdélyi Krasz­nával. A többségében ma­gyarlakta település küldött­sége rendszeresen részt vesz az augusztusi falunapon, szeptemberben pedig az imrehegyiek látogatnak el a krasznaiak fesztiváljára. A két fél reméli, hogy nemcsak kulturális, hanem üzleti te­rületen is erősíteni tudják az együttműködést Minőségi kiscsoportos oktatás a faluban iskola Bár a település isko­lájában csak alsó tagozat működik, a visszajelzések alapján a kiscsoportos okta­tás jól működik az intéz­ményben. Az innen kikerü­lő diákok a városi iskolák­ban is megállják a helyüket. Idén például a kiskunhalasi Kertvárosi Általános Iskolá­ban egy volt imrehegyi ne­bulót, Antóni Krisztinát vá­lasztották az év diákjának. A sok kicsi sokra megy pályázatok Minden kínálkozó lehetőséget igyekeznek kihasználni 2007 júliusában egyházi és poltikai személyiségek avatták fel a Szent Imre szobrot. Középen Gyenizse Lajosné polgármester asszony. Kistelepülésekre jellemző nehéz anyagi helyzete el­lenére Imrehegy törekvő település. A pályázatok mellett a helyiek összefo­gására is alapozhat.- A falu anyagi helyzete sosem volt fényes, ezzel együtt mindig igyekeztünk, hogy egy élhető, ta­karos település legyen Imrehegy- mondta Gyenizse Lajosné pol­gármester asszony. Állításának mindkét része igaz: a 94 millió fo­rintos költségvetéssel bíró falu adóbevétele mindössze 11 millió forint, miközben 19,5 milliós fon ráshiánnyal küzd, és bár az önhi­báján kívül hátrányos helyzetű települések közé tartozik, ezen a címen évről évre kevesebb támo­gatást kap. Ugyanakkor Imrehe- gyen is érzékelhető az az általá­ban kistelepülésekre jellemző összetartás, amelynek eredmé­nyeként a helyiek saját kezükkel teszik takarossá a portákat, köz­tereket. Ilyen összefogásnak kö­szönhető a falu játszóterének megépítése, amely néhány száz­ezer forintjába került az önkor­mányzatnak, mégis minden uni­ós szabványnak megfelel. Hason­lóképpen készülnek virágoslá­dák, igényesen megformált fa tá­jékoztató táblák, amelyekhez egy megyei pályázaton 400 ezer fo­rintot is nyert a település. Továb­bá - a magánportákon kívül - 1200 tő virág került ki az utcák­ra, terekre. Imrehegy idén elő­ször be is nevezett a Virágos Ma­gyarországért programba.- Igyekszünk minden pályá­zati lehetőséget kihasználni, enélkül ugyanis semmi esé­lyünk sem lenne a fejlődésre. Az utóbbi időben 4,4 millió forintot nyertünk az egészségházunk akadálymentesítésére, amely magában foglalja a hallás- és lá­tássérültek tájékoztatását szol­gáló eszközöket is. Az iskolánk­ba 150 ezer forint pályázati tá­mogatásból vásároltunk egész­séges székeket, valamint a helyi Búzavirág tánccsoport számára és a falunap megrendezésére is nyertünk 500 ezer forintot - so­rolja az eredményeket a polgár- mester asszony. Terveik között szerepel még többek között egy új tanyagond­noki gépjármű beszerzése; az óvoda ablakcseréje, redőnyözé­se; az iskola fűtéskorszerűsítése és radiátorcseréje; a két intéz­mény érintésvédelmi felülvizs­gálata; valamint egy közösségi tér kialakítása a régi kultúrház átépítésével, ahol helyet kapna a könyvtár, a falugazdász iroda, to­vábbá egy internetszoba. Ezek­hez szintén pályázati támogatást kívánnak igénybe venni. Gyenizse Lajosné az iskolával és az óvodával kapcsolatban hangsúlyozta: miután csatlakoz­tak a kistérségi oktatási társu­láshoz, működésük - a remé­nyek szerint hosszú távra - biz­tosítva van. Éjjel-nappal őrzik a Szent Imre szobrot Közelkép 2007-BEN Szent Imre születésé­nek ezredik évfordulója alkal­mából avatták fel a falu temp­loma előtt az Árpád-házi her­ceg szobrát, amelyet azóta tér­figyelő kamerával 24 órában őriznek. A jubileum alkalmá­ból együttműködési szerződés jött létre tíz, Szent Imre herceg személyéhez kötődő település között, amelyet Imrehegy is aláírt A szoboravatás kereté­ben a társtelepülések által ho­zottfacsemetéket is elültették a templom parkjában. A létre­jött megállapodás szerint min­den évben más település ad majd otthont a herceg ünnepé­nek. Imrehegyen 2010-ben ren­dezik meg az ünnepséget. GYENIZSE LAJOSNÉ 1954-ben született Kiskunhalason, itt érettségizik le 1973-ban. 1975-től képesített könyvelő az imrehegyi Uj Élet MGTSZ-ben. 1984-től a községi tanács igaz­gatási előadója, 2006-TŐL polgármester. Őster­melőférjével két fiúgyermeket neveltek fel, hobbija az olvasás, kertészkedés. Példamutató módon segít időseinek Imrehegy Imrehegy először pályázott az idősbarát önkormányzat díjára, amelyet a Szociális és Munka­ügyi Minisztérium írt ki. A helyi önkormányzat ugyanis a kötele­zően ellátandó szociális feladato­kon túl számos egyéb szolgálta­tást is felvállalt az idősek érdekében. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás mellett így többek között nyugdíjas klu­bot üzemeltet, továbbá tanya­gondnoki szolgálatával is segíti a külterületen élőket. Erre, a ta­nyagondnok és két házi gondozó által ellátott szolgálatra óriási szükség van Imrehegyen, hiszen a 800 helyi lakos mintegy fele A nyolcszáz he­lyi lakos fele ta' nyán él. tanyán él - van, aki nyolc kilo­méterre lakik a központtól. Számukra Igény szerint ebé­det hordanak, ha kell, bevásárol­nak, gyógyszert váltanak ki, de a háziorvoshoz, kór­házba vagy akár be­vásárolni is elviszik őket. A házi gondozók gyakran kerékpárral közlekednek a tanyavilágban. Az imrehegyi idősek egyéb­ként maguk is élen járnak az ön- szerveződésben. A Búzavirág Tánccsoport tagjai között is több nyugdíjas „aktivista” van. Ez év­ben először megrendezték a nyugdíjasok farsangi bálját is és a falunapi műsorokból is kive­szik a részüket. Autodidaktaként tanulta a faragást a művész-iparos Mindössze öt éve kezdett el hob­biszinten a fafaragással foglal­kozni az imrehegyi Kardos Lász- | ló. Tehetségét jelzi, hogy ma már főállásban ezzel kapcsolatos megrendeléseket teljesít. Pedig teljesen autodidakta módon sa­játította el a szakma fortélyait. - Eleinte saját célra faragtam né­hány apróságot, aztán egyre töb­ben kerestek meg, hogy nem dolgoznék-e nekik is. Készítet­tem míves teraszokat, kaput, hintát, virágtartót, bármit, amit a megrendelő óhajtott sorolta a 43 éves férfi. Kardos László készítette egyébként Imrehegyen a játszó­tér fajátékait, a község egyik dí­szeként szolgáló székelykaput, valamint az új információs táb­lákat és virágtartó ládákat is. KÖZŐS kikapcsolódás a tahi napon: Imrehegyen 2000 óta minden év augusztusában megrendezik a falunapot, ahol a település apraja-nagyja jól érezheti magát. A gyerekek számára az ugrálóvártól az arcfestésig számos lehetőség nyílik a kikapcsolódásra, a felnőttek pedig a közös ebéd mellett a szervezők által összeállított színvonalas kulturális műsort is élvezhetik. (Felvételünkön a krasznai néptánccsoport bemutatója.) A falu új információs tábláit is Kar­dos László készíti. Faluja büszke a tehetséges fiatal táncosra Az egész falu büszkesége a 17 éves Flaisz Attila. A fiatalember 10 éves korától kezdve foglalko­zik latin-amerikai táncokkal - eddig nem akármilyen eredmé­nyeket érve el. A kiskunhalasi Stúdió2000 TSE versenyzője szinte a kezdetektől jelenlegi párjával, a soltvadkerti Gillich Boglárkával táncol. Együtt nyer­ték meg 2005-ben kategóriájuk­ban a kelet-magyarországi terü­leti bajnokságot. Szintén ebben az esztendőben szereztek har­madik helyett a Diákolimpa ke­retében. Attila jelenleg a ma­gyar B-kategóriás ifjúsági rang­lista harmadik helyén áll. A halasi Szilády Áron Refor­mátus Gimnázium diákja rendkívül sok energiát fektet ebbe a sportágba. Mint el­mondta, iskolaidőben négy­szer, szünidőben pedig ötször edz egy héten. A tréningek ál­talában kétórásak, de rendsze­resen próbálnak akár öt órán keresztül is párjával. - Nagyon szeretek táncolni, hosszú tá­von is szeretnék ezzel foglal­kozni - tette hozzá Attila.

Next

/
Thumbnails
Contents