Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-26 / 148. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK PELSŐSZENTIVÁN Mindvégig hűek maradtak a jó zsíros, bácskai szántóföldhöz Oklevelekben Felsőszentivánt Felső-Bácska egyik nagy múltra visszatekintő, 1198 óta lakott településeként tartják számon. A XII. századtól több nemesi család birtokolta. Lakói ragaszkodtak a jó minőségű szántófóldhöz. A tatár- és törökdúlás során többször elnéptelenedett, ám 1325-ben a kalocsai érsek Becsei Imrének adta, aki újratelepítette magyarokkal. 1687-ben, a törökök kiűzése után érkeztek a bu- nyevác, majd 1780-tól a sváb telepesek. A n. világháború után pedig a Felvidékről elűzött ma- gyárok. Az 1848/49-es szabadságharcban nyolc férfit - magyarokat, bunyevácokat, szerbeket - adott Kossuth zászlaja alá. Fénykorában a tanyavilággal együtt a falu lélekszáma 3421 volt, idén 2020 fő lakja. Június 24-éhez, Iván napjához, de valójában Keresztelő Szent Jánoshoz kötődik a falu neve. János (Iván, Jovan, Johann) a pusztában élt, bűnbánatot hirdetett, vízzel keresztelt. Nemcsak a vértanúságát, de a születését is ünnepeljük, hiszen előkészítette a Megváltó útját. Egy 1808. évi adat bizonyítja, hogy a történelmi Magyarországon Szent Ivánról harminckét helységet neveztek el. Bács-Bodrog vármegyében két Szentiván volt. Egyik a mai Fel- sőszentiván 1396-tól, a másik a vajdasági Bácsszentiván. Minthogy a települést délszláv, német, majd felvidéki magyar telepesek népesítették be, Ober- és Gornji St. Ivan néven is említik. Augusztusban minden évben Szentiváni Napok Mindig augusztus első hétvégéjén tartják a lovasnapokat. Szombaton Bácska Kupa fogathajtó verseny, vasárnap térségi lovas ügyességi verseny. A hónap utolsó hétvégéjén rendezik meg a Szentiváni Napokat. Csütörtökön kiállítás és bácskai rockzene a szabadidő- központban. Pénteken családi nap palacsintasütéssel. Szombaton labdarúgótorna, néptáncbemutató, bográcsos ételek főzőversenye és utcabál. Rózsákfalva rendben van sok a munka Körzetközpontként is példát mutat a község Számos emlékezetes színházi előadás, nemzetközi találkozó színhelye a művelődési ház - új térburkolattal övezve. Jó érzés tölti el az utazót, a vendéget, az elszármazottat, ha betér Felső- szentivánra. Mindenütt egyedi, ízléses, fából készült virágtartók, padok, korlátok, hulladékgyűjtők. Virágágyások díszlenek a házak és az intézmények előtt, a járdák és a kilométeres kerékpárutak mentén. Azt mondják a szent- ivániak, hogy Vörös Szilárd polgármester állja a szavát. Szívós munkával rendbe tette a „rózsák faluját”. Kialakult a szabadidő- központ, Szent János szobrához fahíd vezet, piactér és számos parkoló épült. Jövőre kész lesz a templom, felújítják az óvodát, az idősek otthonát. Öt település társulásával alapozzák meg a jövőt. - Ha az itt élő polgárok otthonosan érzik magukat, elégedett lehetek. Idősnek és fiatalnak egyaránt kihat a szépérzékére a nemes, ápolt, parkosított környezet. Lendületet ad, hogy a kerteket, házakat gondozzák, vakolják, meszeljék. Büszkeséggel tölt el, hogy lakossági összefogással teljesen megújítjuk a falu névadója, Keresztelő Szent János titulusát viselő katolikus templomot. Közadakozásból négymillió forint jött össze a toronytetőre. Falubeli kőművesek, bádogosok, szerelők, szobafestők önkéntesen, tíz közmunkás - sok társadalmi munkával - 30 millió forint értéket adott hozzá a munkálatokhoz. Csak az ácsmunkákat fizettük, amire a négymilliót gyűjtöttük. Jövőre, a búcsú napján szenteltetjük meg a templomot - mondta a polgármester.- Saját kotrógéppel három éve kezdtük meg a tómeder kialakítását. Harmincezer köbméter földet mozgattunk meg. Ma saját forrás és a Kígyós táplálja az egykori mocsárból lett, két méter mély szabadidőtavat. Kész van a főút menti árnyas sétány a töltésen kerékpárúttal, kandeláberekkel, saját műhelyünkben ácsolt padokkal, korlátokkal, virágtartókkal. Folyamatvörös szilárd 1970-ben született Felsőszentivánon. Büszke bunyevác számozására és a sajátos szláv tájnyelv ismeretére. 1992-ben végzett a bajai tanítóképzőben, 1997-ben diplomázott a szegedi tanárképző főiskolán. 1993 óta tanító, majd tanár a helyi Arany János Általános Iskolában. Számítástechban van egy zsilip engedélyeztetése is. A szomszéd falvakkal a Leader-pályázaton 13 millió forintot nyertünk. Vettünk három rendezvénysátort. Magunk alakítjuk ki a három helyiségből álló falumúzeumot, a vendégházat az udvaron rendezvénytérrel, kemencével. Itt tartjuk majd a napközis és kézművestáborokat, majálisokat. Tizenötmillió forintos beruházással tizenöt férőhellyel bővítjük, felvonóval, akadálymentesítővei korszerűsítjük az önkormányzat hatvanlakásos szociális otthonát. Itt van a községi, napi több mint kétszáz adagos ételt adó konyha, mely vállalkozásban működik. Ez az intézmény harminc embernek ad nikában ugyancsak jártas. 2002-től a falu első embereként tartja a „karmesteri pálcát”. Egykoron ugyanis szülőfalujának szép sikereket elérő, haminctagú tamburazeneka- rát vezényelte, alapító tagja volt a Cabar zenekar elődjének. Ma is szívesen muzsikál, ha kell, nagybőgőzik. Lótenyésztésben majd munkát. Házi ápolást végeznek a szomszédos Tataházán és Mátételkén is. Ehhez közösen mikrobuszt veszünk, hogy a falugondnoki teendőket jobban elláthassuk a környéken - sorolja Vörös Szilárd. Öt település - Bácsbokod, Bácsborsód, Katymár, Tataháza, valamint a gesztor Felső- szentiván - társulásával megtartották az immár Bácskai ÁMK nevű intézményt. Körjegyzőséget működtetnek. Bár a lakosok zöme mező- gazdaságból él, Felsőszent- ivánnak van vágóhídja, állattartó üzeme, két szárítója, varrodája, vadászlámpagyára,, péksége, pizzériája, cukrászdája, mezőgazdasági gépszer- I vize, autójavítója, tüzép telepe, postája, fogorvosi és orvosi rendelője, védőnői szolgálata. és fogathajtásban se vall szégyent. Nős, felesége szintén pedagógus, két iskoláskorú fiúgyeme- kük van. Csukára, pontyra lesnek a stégeken a tavi pecások Korábban a Nagy Torma Vince- féle működőképes, 160 éves népi műemlék szélmalom volt a nagy látványosság a faluban. Továbbá a Kígyós-csatorna fel- duzzasztásával kialakított, stégekkel felszerelt horgásztavak vonzották ide a csukára és | pontyra vágyó pecásokat. 2004- | tői azonban számos egyéb dolog vonzza ide a látogatókat. Rendkívül látványos az 55-ös főút mentén, a Fekete-csatornát átívelő fahíd mellett lévő felújított, éjjel kivilágított Nepomuki Szent János-szobor. Közvetlen közelében egy kéthektáros szabadidőtó létesült, amit díszfákkal beültetett, pavilonokkal ellátott sétányok öveznek. Ugyanitt található a szentivániak szabadidőparkja, ahol a pünkösdi és a Bácska Kupa fogathajtóverseny fordulóit tartják. Jelentős lovasközpontnak számít Felsőszent- iván. Tíz hátas versenylóval, tucatnyi páros fogathajtóval, pó- nifogattal rendelkezik. ■ Kasza Sándor fegyver- kovács műhelyében acélkardok, tőrök, pajzsok, szamurájfegyverek, fa- és agancsnyelű vadászkések készülnek. Az árnyas sportpályákon zajlanak a koronglövész- és íjászversenyek, a motoros és a vitorlázórepülőgép-modellezők bemutatói, valamint a focibajnokságok. A szabadidőközpontban is akad elég rendezvény. A Szentiváni Napok, a felvidéki testvér- település, Naszvad küldöttségének fogadása, kirakodóvásár, focimajális, ballagás, nyári lakodalom, szüreti bál, novemberben az idősek napja, a Katalin- napi- és végül az évzáró, szilveszteri bál. ■ Még 2003-ban kijelentette a polgármester: nem csodára várnak, cselekednek. Tamburál, bőgőzik, falut „vezényel" Van tol mulatni Európai uniós pályázaton a társult falvak közösen tettek szert három nagyméretű rendezvénysátorra, melyben falunapot, tábort, táncmulatságot, előadást lehet rendezni. Felvételünkön a Cabar zenekar a tanévzáró bulin. Arany- és ezüstkrajcár a színjátszó tarsolyban Egy titka van annak, hogy Felsőszentivánt a bácskai amatőr színjátszás fellegváraként tartják számon. A titok neve: Kalmár János magyartanár, drámapedagógus, C kategóriás rendező, zenész. Kiváló tehetségkutató, aki a komédiázást, a szövegmondást, a színpadi kifejezés eszközeit élvezetesen tudja átadni. A hangsúlyt mindig a személyiség fejlesztésére teszi. Ez a titok nyitja. Tavaly volt három évtizedes a falu messze földön, határon túl is híres Kísérleti Színpada. Nemzedékeket dédelgettek itt, ötvözve a táncot a népmesével, a bohózatot a drámával, az álomjátékot a stílusgyakorlattal. Szinte minden évadban jól sikerült a kísérlet, így hol megyei, hol pedig országos arany oklevéllel tértek haza a versenyekről. Gyermekszínjátszásban idén a Weöres Sándor országos találkozón szintén arany fokozatot értek el a Kőmíves Kelemenné ballada új megfogalmazásával. Ugyanezt a darabot huszonöt évvel korábban a szentivániak előadásában a Magyar Televízió is közvetítette. Tarsolyukban van számos Aranykrajcár, Ezüstnektár, fődíj és külön- díj. A társulat péntekenként tartja próbáit a művelődési házban. ■ Tavaly volt három évtizedes a falu Kísérleti Színpada. A Kőmíves Kelemenné ballada Idei előadásának szereplői tanárukkal, Kalmár Jánossal.
