Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-25 / 147. szám

4 SZIKI NAPOK PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 25., SZERDA R — ­^ r: < ­II. Akasztói * * •■••t 20.08* Már húsz éve annak, hogy a Csík zenekar meghatározó szerepet tölt be a magyar népzenei élet­ben. Miközben számtalan kon­certen, és táncházban játszottak, hat CD-t jelentettek meg. Népszerűségük nemcsak a hazai közönség körében nagy, hanem külföldön is jól ismertek. Munkájukat a szakma is elismeri, amit 200 A ben Fonocpram díjjal jutalmaztak. A kecskeméti együttes vezetője a kezdetektől Csík János, aki töretlenül hisz abban, hogy küldetést teljesít, fela­data az ősi népi hagyományok meg­óvása és közvetítése, eljuttatása minél több ember szívéhez.- Családi örökség a vonzalom a népzenéhez?- Én sem úgy születtem, hogy rögtön népzenével találkoztam, ugyanazok a hatások értek, mint más korombeli fiatalt, bár édesapám unszolására egy darabig szorgalmasan jártam hegedül­ni is. Az első meghatározó találkozás az volt, amikor néptánc együttesbe kezdtem járni. Itt jutott eszembe, hogy talán én is lehetnék az, aki kíséri a tán­cosokat. Az első próbálkozásokat az­tán a rendszeres munka követte, és las­san, fokozatosan belekerültem a népzene varázslatába.- Ha nem népzenész lett volna, milyen pályát választ?- Eredetileg nagyon szerettem szerelni, készültem géplakatosnak, telefonszerelőnek, történelem tanár­nak, és végül ének-zene és népzene tanár lett a civil foglalkozásom.- Ez a stílus nem volt igazán popu­H lélek építoköue a muzsika lárisabb akkoriban. Nem lett volna könnyebb egy népszerűbb műfajt választani?- Nem feltétlenül a zenész pálya von­zott, hanem kimondottan a népi ha­gyományok, az ahhoz kapcsolódó dol­gok. Azon kívül, hogy személyesen mindig nagy élményt jelentett szá­momra maga a zenélés, egy nagy fela­datnak éreztem a népzene, a népi hagyományok megismertetését és köz­vetítését minél több ember számára. Ezt a feladatot szerettem volna tel­jesíteni mindig, és ezt szeretném ma is.- Nem félti a népzenét a trendivé válástól?- Sajnos Magyarországon soha nem vált a népzene a hétköznapi élet ré­szévé, úgy, mint számos más, európai országban. Nálunk csak nagyon ritkán lehetett hallani a rádióban, a tévében. Ha annak - hogy minél több emberhez eljusson - ez az ára, ám legyen.- Mint gyakorló pedagógusnak, mi a véleménye a fiatalok zenei neveléséről?- Ha csak annyit mondok, hogy Kecskeméten, Kodály városában nincs kimondottan népzenei oktatás, és sajnos van olyan iskola, ahol megszün­tették az ének tanítást akkor sok min­dent elárulok. A mai rohanó világban nem tuladonítanak jelentőséget a zene, a népzene ember és jellemfor­máló hatását pedig a léleknek nagyon fontos építőköve a muzsika.- A kritikusoknak megosztott volt a véleménye a 2007-ben megjelent „Senki nem ért semmit" cimü album­ról, amelyben elsőként ötvözik a népzenét jazz, illetve alternatív zenei stílusokkal. A végső döntést mégiscsak a közönség hozta meg, hiszen azóta aranylemez lett. Mi volt ezzel az újítással a céljuk?- Változik körülöttünk a világ, és nem szabad úgy élnünk, hogy ezt nem vesszük észre. A lemezen hallható új stílusú dalokon keresztül az is közelebb kerülhet a népzenéhez, akinek egyébként esélye sincs rá, mert nem hallja a médiában, nem jár el táncháza­kba, koncertekre. Voltak vitáink a zenekaron belül is, hogy melyik utat válasszuk, maradjunk-e az autentikus zenénél, vagy induljunk el a populáris- abb irányba. Ezt választottuk, amely az én személyes meggyőződésem is. Azt gondolom, hogy bár kellő alázattal és tisztelettel kell kezelni az autentikus népzenét meg kell találnunk azokat a formákat amelyek a gyorsan változó világban élő embereknek is lehetősé­get ad arra, hogy ezt a nagyszerű va­rázslatot átélhessék. Természetesen az újításokat mindig a megfelelő határok között szabad csak megengedni. Amikor aztán a szakma is elismerte - amire nagyon büszkébbek vagyunk - akkor végleg bebizonyosodott, hogy jó úton járunk. Pnogpamok 2008. június 27. péntek 20.00 Zöldkereszt koncert 21.00 Nosztalgia disco 2008. június 28. szombat 9.00 Népművészeti kiállítás a Faluház előterében 10.00 Köszöntő, szakmai előadások a Faluház nagytermében 10.00 II. Akasztói Kutya Szépség­ügyességi verseny gyerekeknek verseny, Őrző-védő bemutató 17.30 Cecei néptáncegyűttes 13.00 Főzőverseny kezdete (Szent 1. műsora király utca) Akasztói termelők 18.30 Ünnepi köszöntő bemutatója, Kocsikázás a 18.35 Főzőverseny zsűrizése faluban Kézműves 19.00 II. Sziki Szépe Szépségverseny foglalkozások, Borutca Gyermek divatbemutató 14.00 1. Sziki ügyességi traktoros Hastánc verseny a piactéren, 20.00 CSIK együttes műsora Axial Kupa- számítógépes 21.30 órától Utcabál- Főnix duó- Tehát nem véletlenül adták a két hónapja megjelent lemezüknek „Ez a vonat, ha elindult, had menjen..." címet.- Legújabb lemezünkön folytatjuk az újfajta zenei megközelítést, és egya­ránt hallható rajta autentikus népzene és világzene is, olyan neves zenészek közreműködésével, mint Dresch IVihály, Ferentzi György, vagy Szokolai „Dongó" Balázs.- A sidney-i olimpián személyesen képviselték Magyarországot de a Világ számos országában megfor­dultak már. Június 28-án Akasztón a Sziki napok vendégei lesznek. Hol szeretnek jobban játszani? Hol értik jobban a zenéjüket?- Azt tapasztaltuk, hogy bárhol a világban, ott is, ahol nem értik a szö­veget nagy sikerünk van. Biztos va­gyok benne, hogy azért, mert szér munkra minden közönség, aki megtisz­tel bennünket figyelmével éppolyan kedves. Mi mindig azzal az érzéssel kezdünk muzsikálni, hogy adni szeretnénk valamit A húsz év alatt a közönségtől kapott sok szeretet pedig erőt ad ahhoz, hogy minden alkalom­mal meg tudjuk tenni ezt minden alkalommal a szívünkből játsszunk.- Szinte mindent elért, amit ebben a műfajban el lehet érni. Mit szeretne még megvalósítani?- Számomra a zene nagyon sok boldogságot ad a mai napig, és sokszor átsegített a nehézségeken. Nagyon örülök, hogy mindig meg tudtam őrizni a bölcsességemet, hogy meg­találtam a módját annak, hogy zenél­hetek, és ezzel adhatok. Kiváló szarvasmarha Akasztóról néma kft. A gazdaság rangos díjakat nyert állataival Külföldre viszik a magyar bort BODEN-viN kft. 150 milliós beruházást terveznek A szikes puszta állattenyésztés szempontjából kiváló adottságait már évszázadok óta kihasználják Akasztón és környékén. A legel­tetésen alapuló extenzív állattar­tás egyik legjelentősebb térség­beli képviselője a NÉMA KFT. Né­meth Antal családi farmgazdasá­gának félezres magyartarka szar­vasmarha állománya mintegy ezer hektárnyi területen tenyé­szik. A magyartarka közel 150 éven keresztül az ország megha­tározó szarvasmarha fajtája volt. Ezt jó alkalmazkodóképességé­nek, kiváló vágóértékének és húsminőségének, valamint nagy súlygyarapodásának köszönhet­te. A NÉMA KFT. tenyészállato­kat is nevel ebből a fajtából. A cég igyekszik meghonosíta­ni a szikes pusztán a blonde d'aquitane szarvasmarhát is. A legjobb francia törzstenyészetek­től vásárolt állományt tenyészál­lat-nevelésben, to­vábbá nemesítés­ben hasznosítják. A magyartarkával keresztezve a fran­cia fajta előnyei (nagy fejlődési erély, könnyű ellés, kiváló csont és hús-faggyú arány) méginkább érvényesülnek. Szakemberek szerint az akasztói szikes pusztán nevelt szarvasmarhák minőségi mu­tatói meghaladják a fajtájukra jellemző értékeket. A védett ­vegyszerektől mentes - legelők növényi populációja ugyanis számos gyógyhatású és regene­ráló fűfélét tartalmaz, amelyek természetes úton növelik az ál­latok életerejét, élettar­tamát és a hús minő­ségét. A NÉMA KFT. nem véletlenül nyert el két rangos díjat is az áprilisban Hódmező­vásárhelyen megren­dezett XV. Alföldi Állattenyész­tési és Mezőgazdasági Napo­kon. Kiállított magyartarka vemhes üszőik a szakmai zsű­ritől második díjat kaptak, blonde d'aquitane tenyészbiká­ikkal pedig egy különdíjat ér­demeltek ki. ▲ Az 1996-ban alakult akasztói Boden-Vin Kft. a térség egyik legjelentősebb borászati és szál­lítmányozási cégévé nőtte ki ma­gát az elmúlt több mint egy évti­zed során. A folyamatos fejlesz­tések, telephelyük időt, energiát nem kímélő felújítása révén Bogáromi János vállalkozása im­már az Európai Unió követelmé­nyeinek is minden tekintetben megfelel. Külön említést érde­mel Ászok pincéjük, amelynek kézzel faragott hordói, igényes stílusa élménnyé teszi a pincelá­togatást. A Boden-Vin Kft. saját szőlő- ültetvényekkel rendelkezik Akasztó térségében, valamint Balatonboglár környékén. A Az akasztói cégnél élmény a pince­látogatás mintegy 40 ezer hektoliteres pincéjükbe ezen kívül 150 kilo­méteres körzetből várásolnak fel szőlőt. A legkorszerűbb tech­nológiával előállított boraikat külföldön értékesítik. Minőségi termékeiknek köszönhetően a cég jelenleg a tíz legjelentősebb hazai borexportőr közé tartozik. 14 élelmiszerszállító járművük ezen kívül bármilyen folyékony élelmiszer szállítására alkal­mas. Mint Bogáromi János elmond­ta, a következő másfél évben egy 150 milbó forintos beruhá­zást terveznek a Boden-Vin Kft.- ben. Amennyiben a szükséges pályázati támogatást elnyerik, bővítik majd gépparkjukat, va­lamint pincéjüket is tovább kor­szerűsítik. ▲ ■ A szikes pusz­ta növényeinek egyedülálló élettani hatásai vannak Szikes tavak paradicsoma halascsárda Harmadszor mérik össze tudásukat a halfőzők Tradíció, haladás és minőség cHAROLAis-FARM kft. Európa-szerte ismert az akasztói cég Egy héttel a Sziki Napok után, jú­lius 5-én, szombaton rendezik meg a III. Akasztói Szálkamentes Halfőző Versenyt az Akasztói Horgászpark és Halascsár­dában. A szervezők idén 30 főző­csapatot, összesen mintegy 300- 400 főt várnak. Az eseményen ez­úttal is Szabó József, a komple­xum vezetője fog bemutatót tarta­ni a halfilézésből, szálkátlanítás- ból, a résztvevők figyelmébe ajánlva egyúttal a kiváló minősé­gű sziki pontyot. A haltenyésztő mérnök joggal büszke a több száz hektárnyi tórendszerben tenyész­tett nemes halfajtára. A Kígyós ivóvíz tisztaságú vizéből táplált Szabó Józseftől Idén is el lehet majd lesni a halfilézés fortélyait tavakban szinte nincs iszap, a bomló szerves anyag nem rontja a hal ízét. Az állomány energia­igényéhez igazított takarmányo­zás révén pedig koleszterinben és zsírban szegény, igazi vörös húsú pontyok fejlődnek ki. A horgászat szerelmesei szá­mos más halfajtát - akár kapitá­lis példányokat - is foghatnak az erre kijelölt horgásztavakon. A pihenni vágyókat homokos med- rű tó, pezsgőmedence, csárda, ét­terem és panzió is várja. Szabó József kiemelte: nemrégiben ki­bővített, klimatizált rendezvény­házukban akár 190 fős rendezvé­nyeket (esküvőket, céges össze­jöveteleket) is le tudnak bonyoh- tani - minőségi szolgáltatással és versenyképes árakon. ▲ A családi vállalkozásként indult Charolais-Fram Kft. a '80-as évek végétől kezdve foglalkozik állattenyésztéssel és mezőgazda- sági termeléssel az akasztói szi­kes pusztákon. Ma már tudomá­nyos kutatások is bizonyítják, hogy a sós talaj - gyakran gyógyhatású és regeneráló - fű­féléi természetes úton növelik az állatok életerejét, élettartamát és a hús minőségét. A vállalkozás ezt az adottságot a családi szak­mai tapasztalat és a felsőfokú képzésben megszerzett ismeret- anyag segítségével igyekszik ka­matoztatni a több mint ezer hek­táros, önellátó gazdaságban. A Charolais-Fram Kft. fő tevé­kenysége a húsmarha előállítás. A névadó - Franciaországból ho­nosított - Charolais népszerűsé­ge húsának kitűnő minőségéből fakad. Az állatokat természetes körülmé­nyek között tenyész­tik, ezért húsuk az emberi egészségre nézve semmilyen ká­ros anyagot nem tar­talmaz. A farm tenyészbika-állo­mánya 200 tehénen keresztül örökíti tovább a fajtájukra jel­lemző legjobb tulajdonságokat. A borjak 6-7 hónapos korukban, 250-300 kilogrammos súlyban kerülnek exportra - márványo­zott húsuk Európa-szerte ott van a fogyasztók asztalán. Az akasztói gazdaság a juhte­nyésztésben is több évtizedes családi hagyományt követ. A szikes pusztá­kon ezer Lanchauf- Merino és Lacaune bir­kájuk legel, és évente 1000 bárányt exportál­nak, főként Olaszor­szágba. A jó minőségű bárány­hús iránt egyre nagyobb a keres­let. A kft. - marha és juh esetében egyaránt - belföldi megrendelé­seket is tud teljesíteni. ▲ ■ Az állatokat természetes körülmények között tenyésztik

Next

/
Thumbnails
Contents