Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-04 / 129. szám

4 SZABADSZÁLLÁS PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 4., SZERDA Az önkormányzat vezető testületé a 2008. évben Polgármester: dr. Balázs Sándor. Alpolgármester: ifj. Boczka Já­nos. A képviselő-testület tagjai: Bányai János, Cserjés Sándor, Gáspár Ferenc, Kisné Vidéki Eszter, dr. Bak István, Bak Nán­dor, Bencze András, Csornák László, Katona Lajos, Somogyi József, dr. Tóth Gyula, Szőke Pé­ter. Jegyző: dr. Kusztos Mónika. Honvédség után iparosítás gazdaságfejlesztés Ragaszkodnak az M8-as eredeti nyomvonalához A kiskun kapitány rangja és a vidéki emberek érdeke Három éve választ magának elöl­járót Kiskunság. A réges-régi kis­kun kapitányi hivatalt azért idé­zik fel, hogy erősítsék vele a ku­nok leszármazottainak érzelmi kötődését hagyományaikhoz. A 2007/2008. évben Szabadszállás adta a kapitányt, sövény Sándor személyé­ben. A fiatal gazda föld­műves, állat- tenyésztő és lovasturiz­mussal fog­lalkozik.- Érdekes a kiskun kapitány tiszte - mondja Sövény Sándor -: a protokollban az országgyű­lési képviselővel ér fel a rangja. Eleinte sok programra hívtak, később csökkent ez az érdeklő­dés. Több reklám kellene a hiva­talnak, hiszen azért választot­tak, hogy jelenlétemmel hitele­sítsem gyökereinket. Nem pusz­tán spirituális hivatal ez, gyakor­lati feladatokat is ad: álljunk ki a mezőgazdaságból élők érdeke­iért! Szolgálatom alatt a vidék problémáira is igyekezetem fel­hívni a figyelmet a különböző rendezvényeken. Július első napjai az ünneplés jegyében telnek. A nagy seregszemle egyszerre szól az emlékezésre méltó múltról és az új idők eredményeiről. Szabadszállás 2006-ban megkapta az ötvenhektá- ros honvéd helyőrség infrastruktúráját. Beleál­modták a város jövőjét. Kiderült: olyan örökség az, ami sok év múltán válik jövedelmi forrássá. A vagyonátvétel óta a városháza, kiváltképpen dr. Balázs Sándor polgármester egyvégtében azon dolgozik, hogy a város javára szolgálhasson a nagy, de meg­kopott ingatlan. Hasznosításával elégtételt nyerhetne a város az egykor legnagyobb munkaadó elvesztése ellenében. A szabad- szállásiak mihamarabb ered­ményt szeretnének látni.- Sokan hitték azt nálunk, hogy miután megkaptuk az in­gatlant, csak a városi döntésho­zókon múlik, mikor lesz belőle ipari park, ahogy azt elképzel­tük. Hamarosan kiderült, hogy a használatbavételt számos prob­léma hátráltatja. A mi lakta­nyánkat több mint ötven éve épí­tették, azóta jóformán az egész közműrendszere elhasználódott. Tehát az egészet újra kell húzni, mert amíg csőtörések meg ha­sonló veszélyek fenyegetnek, ad­szándéka, mert azt - szerintünk - sem gazdaságilag, sem műsza­kilag semmi nem indokolja. A kistérség települései az eredeti terv szerinti, közelükben haladó útvonaltól remélik a kibontako­zást. Tehát számunkra a közeli autópálya nagyon fontos, re­ményteli beruházás. Ezért má­jusban az érdekelt települések polgármestereinél kezdemé­nyeztem az összefogást az M8-as eredeti terveinek érvényesítésé­ért. Szükséges az, hogy vélemé­nyünknek minél több fórumon hangot adjunk, hogy kulturált formában és törvényes keretek közt a magunk oldalára állítsuk a döntéshozókat - nyilatkozta dr. Balázs Sándor. Komfort és szolgáltatások A városi döntéshozók 2008- ban is főként a komfortizálásra költik szabad forrásaikat, az állami támogatásokat. Egyebek közt napirenden a főtér átalakítása, parkosítások, szö­kőkút, KRESZ-park építése. Fel­újították a szakorvosi rendelőt, tervezik továbbá a piactérnél szolgáltatóház felépítését is. dig aligha számíthatunk betele­pülőkre. Egyelőre egy középis­kola használja az egyik épületet, illetve néhány cég a raktárakat. A bérbeadás vagy ingatlanel­adás gátja az is, hogy maga az egész ötvenhektáros terület egyetlen helyrajzi számon sze­repel, ezért most fel kell osztani. Jó fél év telt el a parcellázás elő­készítésével, egyeztetéssel a szakhatóságokkal, most már tart a földhivatali eljárás. Következő nagy feladat az iparvágány épí­tése. A sínpályát egy bioüzem­anyagot gyártó cég igényli, vas­úton bonyolítaná a ki- és be­szállítást. Tehát előbb használ­hatóvá kell tennünk a volt lakta­nyát, mert csak így pályázha­tunk az ipari park státusra. A előkészítés ilyen időigényes, de most már látjuk a célt, és kellő szakértelemmel rendelkező me­nedzser céget is találtunk terve­ink megvalósításához - tájékoz­tatott dr. Balázs Sándor. Szabadszállás és az egész Fel­ső-Kiskunság gazdasági fejlődé­sének meghatározója lehet a ter­vezett M8-as autópálya. Ám újab­ban törekvések mutatkoznak ar­ra, hogy a kistérség települései­től távolabb rajzolják meg a nyomvonalat. Ez a változtatás rosszul érintené a gazdasági fel­lendülésüket az autópályától re­mélő falvakat, városokat.- Meglepetésként ért bennün­ket a nyomvonal változtatásának Rendőri szolgálat után önkormányzatot irányít DR. BALÁZS SÁN­DOR 1965-ben született Buda­pesten. 1996-BAN szerzett diplomát a rend­őrtiszti főiskolán. 2000-BEN dokto­rált jogjból Pé­csett 1988-TÓL külön­böző beosztások­ban dolgozott a rendőrség buda­pesti és Pest me­gyei köteléké­ben. 2002-TŐL Sza­badszállás pol­gármestere. A Rozsnyay utód nemesi családfája és a veszélyesnek hitt ipszilon Rozsnyay Mátyás, a kiváló gyógyszerész, sakkíró, borász és fotográfus emlékének szentelte a város a 2008. évet. A tudós 175 éve született Szabadszálláson. Nevét mindenekelőtt az íztelen kinin feltalálásáért jegyzi a tudo­mánytörténet. Hamarosan egy másik Rozsnyayról is megemlé­keznek: Pálról, a féltestvérről, az 1848/49-es szabad­ságharc hu­szárfőhadna­gyáról. A jeles elődök megünnep­lésében osz­toznak kései leszármazottaik is. molnárné rozsnyay IRÉN tudja a legtöbbet afamüiáról.- Néha kutatom a régi irato­kat, és jólesik ha szóba hozzák előttem a rokonságot, különösen amikor szobrot, emléktáblát J avatnak emlékükre. Nemes emberek voltak, de volt idő, amikor a leszármazottak ezt inkább letagadták, pontos i-t írtak a nevük végére, nehogy az ipszilonból bajuk származzék - mesélte a fiatalasszony. Jeles cégeivel erősödik a város a kistérségben ! Szabadszállás 1995. július 1-jén kapta meg a városi rangot. Erős a törekvése arra, hogy visszasze­rezze kistérségi vezető szerepét. Ennek garanciája az iparosítás, valamint a jelen lévő domináns cégek fejlődése. Náluk települt le az SzP Kiskun Kft., az egyet­len cég Európában, mely gömb alakú rágógumit gyárt. A mező- gazdasági szektornak ma is erőssége a Róna Szövetkezet. Ott is fejlesztésekről beszélnek. Fon­tos pénzintézet a Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet. A Tóth Autó Mix a gépkocsik szer­vizelésében, valamint a vendég­látásban nyújt magas színvona­lú szolgáltatást. A nevezetes Bir- kás Pincészet, a Zöld Ász étte­rem, a Pelikán panzió, a balázs- pusztai Ádám-tanya ugyancsak jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a várost megtartsák jó em­I lékezetükben a vendégek. Jó erőben - dobogós helyezésekkel sportolók Harminc év után szervezték újjá a birkózószakosztályt A szervezett sportéletet az 1920- as évek elejétől, az első futball- klub létrejöttétől tartják számon a településen. Sorra alakították a csapatokat, szakosztályokat más sportágak is. Mindahány megélt a maga módján válságos időket. A városnak máig sikerült meg­őriznie a focit, a cselgáncsot, a te­niszt, napjainkban egyre többen kapcsolódnak be a tömegsport­nak szánt futóprogramokba is, például a Fornetti kupaverseny­be. Újabban a lányok is alakítot­tak fociklubot, törekvő a kungfu- szakosztály, idén pedig harcmű­vészeti játékokra is szerveznek csoportokat. Szabadszállás leginkább bir­kózóira a legbüszkébb. Harminc A regionális verseny érmeseinek köszöntése. év szünet után szervezték újjá kitűnő szakemberekkel. Ott ka­matoztatja tehetségét Aszódi Im­re többszörös birkózóbajnok edző, Kertész F. Sándor szakosz­tályvezető. Értékes segítséget kapnak a kecskeméti Univer FC edzőitől - Tihanics Tibortól és Kovács Sándor Páltól. A szakosz­tály elnöki tisztét pedig maga a polgármester, dr. Balázs Sándor tölti be. A versenyeredmények igazol­ják a neves sportembereket. Ta­nítványaik - a fiúk is meg a lá­nyok is - ezüstéremmel tértek haza a legutóbbi diákolimpiáról. A májusi regionális versenyen ugyancsak sokan értek el közü­lük dobogós helyezéseket. Művészetek és művesség a közösségi ház kebelén A József Attila közösségi ház­nak döntő szerepe van abban, hogy a kulturális értékek köz­kinccsé váljanak. Az intézmény legjelentősebb cso­portja a Kovács Im- réné vezette, idén 30 éves Kiskun nép­dalkor és a Vadró­zsák citerazenekar, valamint a Haránt házaspár irá­nyította Egres Kiss Lajos Nép­táncegyüttes. Országos a hírneve Török László Lajtorja drámacsoportjá­nak, akik sorra nyerik a dráma­játszó fesztiválok díjait. Baracsi Péterné vezeti a kézműves szakkört, Megyer Márta és Kiss-Tóth Ferenc pedig a képző­művész vénájú fiataloknak ad sok-sok hasznos elfoglaltságot a közösségi ház kebelén. Bár­mely csoportról legyen szó, ki­tűnő szakemberek nevelik a fiatalo­kat. Szekeres Mihály, a közösségi ház ve­zetője nem is hall­gatja el: a csoportok vezetőinek köszönhető, hogy a foglalkozá­sok iránt mind nagyobb az ér­deklődés. Azért van ez így, mert amikor színre lépnek a művé­szeti csoportok, mindjárt meg- irigyeltetik magukat. Ügyessé­gükkel, tehetségükkel, szeret- nivalóságukkal szólnak a többi­ekhez: jöjjetek közénk! ■ Szép előadásuk­kal invitálják maguk közé a többieket.

Next

/
Thumbnails
Contents