Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-18 / 141. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 18., SZERDA KÖMPÖC H Kisközség kisvárosoktól körülhatároltan GEOGRÁFIA A Csongrád megyével határos Kömpöc, a ma mintegy 760 fős település az Alföld Duna-Tisza közének Kiskunság tájegységén fekszik; északról Csengele, délkelet felől Balástya, délnyugatról Csólyospálos, északnyugatról Kiskunmajsa határolja, a másik legközelebbi kisváros a mintegy 8 ezer lakost számláló Kistelek. A község teljes közigazgatási területe 3 ezer hektár, melyből 66 tartozik a belterülethez. Betyárok és betelepülők szeretett hona história A 19. század második felének 60-as éveiben kialakult Kömpöc neve egy Kömpöcz nevű vitéztől származik. 200 évvel ezelőtt ez a pusztaság az egri érsek birtokába került, majd a településre az első beköltözők 1850-52 környékén jöttek, és a mai belterület helyén építettek náddal, szalmával fedett kunyhószerű építményeket. Kedvelt hely volt a nevezetes betyárok között. Iskolatörténet: építés és leépülés pedagógia Az első iskola 1896-ban épült egy tanteremmel. Az építkezéshez a lakosság kézi és igaerővel járult hozzá. 1922-ben két tanerős lett az iskola, a tanulók létszáma 230-250 között volt. 1926-ban a külterületen is épült egy iskola, ott 60-65 tanuló volt. A község tanítói köztiszteletnek örvendtek, nevük máig is fennmaradt. 1938-ban a belterületen újabb iskolaépületet építettek. Évtizedes, folyamatos fejlődés, gyarapodás ökonómia A település mindig állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott; az ipar megtelepedésére nem volt lehetőség. A községben már 1949-től működött postahivatal, és a tanácsháza is felépült az 50- es évek legelején. 1957-ben bevezették a villanyt a községbe, a 70-es években az egészséges ivóvíz biztosítására megépült a törpevízmű és a vízhálózat. 1994-ben a község valamennyi utcája szilárd burkolatot kapott; a gázközmű-kiépítés 1998- ban valósult meg. A tanyavilág és az erdő egzotikuma, varázsa turisztika A kömpöci vidék egyik legmegragadóbb értéke a hatalmas, élővilágban gazdag erdőség, mely körülveszi 3000 hektáros területét. Az óriási, egybefüggő kiterjedésű rengeteg Csongrád megye határától a csen- gele-majsai útig húzódik. Itt található az erdőbirtokos- ság egykori birtokához tartozó, ma Rozi-tanya néven ismert, tanyai turizmust szolgáló terület is, mely nemcsak a vadászoknak, de kirándulóknak, a magyar faluturizmus híveinek is kedvelt célpontja lehet. Pénzszűkében a községi kassza 2008-ban is Két évvel ezelőtt nyert utoljára ÖNHIKI-támogatást Kömpöc. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat megsegítő, pályázati alapon hozzáférhető állami támogatás korábban hozzájárult a pénzügyi-gazdálkodási egyensúly fenntartásához. 2007-ben az ön- kormányzat 79,1 millió forintos bevétellel és csaknem 78 milliós kiadással zárt. Az idei költségvetés tervezésekor 8,5 millió forintos működési célú hitelfelvétellel számolt a községvezetés. Ebben a helyzetben az uniós költségvetési időszakban elérhető pályázati alapokat sem tudta megcélozni a település (csak a templomfelújítás uniós, valamint a regionális alapokhoz fűződő csapadékvíz-hálózat részesül külső támogatásból). A csapadékvízelvezetés a finisébe ért A területi kiegyenlítő és a céljellegű decentralizált alapoktól kapott támogatásokkal Kömpöc már négy évvel ezelőtt belefogott a település életében jelentős, sokak által várt csapadékvíz-elvezető csatornahálózat megépítésébe. Az első ütem során kiépült a Petőfi utcai gyűjtő és a hozzá vezető szakasz egy része, mintegy 8 millió forintos ráfordítással. A legnagyobb - 30 százalék önerővel összesen 30 millió forintos - kiadást a 2. ütem jelentette, amely után már csak két utcahossznyi szakasz maradt fenn a befogadó Fehértó-Majsa csatornáig érő elvezetőhálózat kiépítéséből - vagyis a 3. ütemből, melyhez 12-15 millió forintot kell még előteremtenie a községnek. Szereti a szépet a falu kömpöc Nagy az összefogás a csaknem 800 lelkes kisközségben Kömpöcön az utóbbi évek- ben-évtizedben látványos a fejlődés: megszépülnek az elhanyagolt közterek, megújult a temető, és továbbra is aktív a közösségi élet. Hogy milyen mindennapok bújnak meg az általános megfogalmazások mögött, arról Szanka Péter polgár- mesterrel beszélgettünk.- Manapság a kisközségek kemény harcot vívnak a megmaradásért, a fejlődésért. Kömpöc hogyan küzd ezzel a helyzettel?- Amikor az elődömtől átvettem a falu vezetését, elhatároztam, hogy igazodva a ránk, kömpöciekre jellemző tisztaságigényhez, rendszeretethez, szorgalomhoz, felszámolom az elhanyagoltságot, a rendetlenséget. Azóta meg lehet nézni a falut - és ezt nemcsak én meg mi mondjuk, hanem azok is, akik sokéves távoliét után látogatnak vissza hozzánk. Ők mondják, hogy nem ismernek rá egy-két szegletre.- S mindezt, gondolom, nem bőséges költségvetés segíti elő.- Sajnos, településünk jellemzően forráshiányos, sőt az utóbbi két évben már az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó támogatást sem kapjuk (Kömpöc pénzügyigazdasági helyzetéről és az interjú egyes részleteiről lásd még cikkeinket e hasábokon!). A prioritások között mégis három nagyobb beruházást tervezünk: a templomfelújítást, a csapadékvíz-elvezető csatornahálózat utolsó ütemének megvalósítását, valamint a tornaszoba - ami egyben közösségi helyszíntér is lesz - kialakítását.- Honnan lesz minderre fedezet?- A templomét az Európai Unió LEADER-alapjától várjuk, a csapadékcsatornáét pedig - ahogy eddig is - a térségi fejlesztési alapoktól „pályázzuk össze”.- Beregszászi István, a falu ma is nagy tiszteletben álló közösségszervezője azt mondta a kömpöciekről, hogy „cserzett bőrű, nyílt tekintetű, mégis zárkózott nép” ez, amelyikre nagyon jellemző a munka szeretete. Ön milyennek látja az itteni embereket?- A jó szándék, a becsületesség és a szorgosság mellé én még okvetlen odatenném az összefogásra való hajlamot is. A községnek egyetlen közösségi szervezete van, de nagyon sokan vagyunk benne, szinte az egész lakosságot képviseli az az élet és aktivitás, ami ott megvalósul.- Mi jelenti a legnagyobb problémát, feladatot?- Miután a községben szinte alig van gazdasági élet, kevés az iparűzési adónk, a fejlesztési pénzünk. Bár Harkakötönnyel oktatási társulásban vagyunk, így is költségvetésünk majd’ harmadát erre fordítjuk, a többi éppen a működésre és a szociális segélyezésre elegendő, azaz arra sem, hiszen idén már több mint 8 milliós hitellel kell számolnunk. így nem jut a külterületi utak karbantartására sem.- Ugyanakkor a lakosság ellátása biztosított.- Az itt élő kisgyerekek - ha összevont csoportokban is, de - megkapják az iskolai képzést a 8. osztályig, de hogy ez meddig tartható, azt ma már nem lehetne megjósolni. Viszont sikerült megoldani a járóbeteg- és fogászati ellátást és a háziorvosi szolgáltatást is megnyugtatóan biztosítjuk.- Ön társadalmi állásban látja el feladatát, korábban kereskedő volt. Milyen ambíció hozta erre a posztra, és mi hajtja?- Sokféle szakmám, képzettségem volt korábban, míg aztán végül 1998-tól engem választottak polgármesternek. Sose gondoltam polgármesterségre, de aztán feltett szándékom lett jól megszolgálni a bizalmat. A legfőbb célom élhető községet teremteni és fenntartani, ahol mindenki szereti és óvja a szépet, a jót. Itt viszonylag kevés a születések száma, és sok az időskorú (a falu lakosságának 60 százaléka nyugdíjas vagy közel van a nyugdíjazáshoz), de tenni, küzdeni kell - most például a játszótér-felújítás szervezésével - azért, hogy mindnyájan itthon érezzük magunkat lakhelyünkön. ■ „Nyílt tekintetű, mégis zárkózott nép” a kömpöci, amely rendületlenül küzd az élhetőbb település felépítéséért. A polgármester szorgalmazta a templom több tíz milliós, immár halaszthatatlan felújítását a LEADER-program keretében. Iskolatársulás a kömpöci önkormányzati vezetés társulásban van a szomszédos, a kiskunhalasi kistérséghez tartozó Harkakötönnyel. Ezzel a megoldással biztosított a helyben folyó, nyolcosztályos általános szintű képzés, igaz, ezt a feladatot a páros évfolyamok csoportösszevonásával tudják csak ellátni a jelenleg ötvenhat diákot fogadó intézményben. Faitinap A csaknem másfél száz tagú Beregszászi István Ifjúsági és Nyugdíjas Klub az egész község kulturális és közéletét meghatározza. Jeles esemény a falunap, amikor a huszárfelvonulástól a, batyusbáton át a falatozásig és a mulatozásig mindenki jól érezheti magát...
