Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-16 / 139. szám
9 2008. JÚNIUS 16., HÉTFŐ INTERJÚ Mi van a becsukott osztályajtó mögött? császár cirill Nem a tudományos hipotéziseket követtük, hanem amit a gyakorlat igazolt Kevés szakember hagyott a munkájával akkora nyomot Kecskemét oktatásügyén az elmúlt évtizedekben, mint Császár Cirill, aki iskolaigazgatóként megy most nyugdíjba. Ebből az alkalomból beszélgettünk. Bálái F. István- Úgy tudom, hogy a szülei is pedagógusok voltak. Ön hogyan került Kecskemétre?- Édesanyám a Mura-vidék visszacsatolásakor Tolna megyéből pályázott Őrszentvidre magyar tanítónőnek, ahol szlovén kollégájával házasodott össze, így születtem én ott, de a világháború utáni Jugoszlávia kitoloncolta anyámat. Apám illegálisan szökött utánunk Sárbogárd- ra, ahol később a gimnáziumban is tanított. Én az érettségit követően segédmunkásnak mentem a simontornyai bőrgyárba, hogy fizikai dolgozóként jelentkezhessek a tanárképzőbe. Egy év katonaság után kerültem Szegedre történelem-földrajz szakra, itt ismerkedtem meg matkópusztai feleségemmel. Ő rajongásig szerette egykori tanyasi iskoláját. Örültünk, hogy egy hasonlóban, Kecske- mét-Szarkásban kaptunk állást lakással. Öt esztendő elteltével én lettem az igazgató, pályázattal nyertem, akkor még fehér holló volt a vezetői kinevezésnek ez a módja.- Nehéz lehetett, hóban-sár- ban a tanyavilág közepén...- Nem esett nehezünkre, fiatalok és nagyon boldogok voltunk. Szarkásban tanító úrnak hívtak, ami komoly megtiszteltetésnek számított. Más volt az élet ritmusa. Amikor igazgatóként hetente kezdtem egy-egy levelet kapni a messzi városi tanácstól, elcsodálkoztam, hogy mi van, megbolondult a világ? Könyvtárat építettünk az iskolához, maradhattunk volna akár az intézmény fennállásának végéig, de Pomezsánszky György - aki a feleségem csoporttársa volt Szegeden - szerepeltetett bennünket a Gyökeret eresztve című tévéfilmsorozatában. Ránk irányult a figyelem, s fogalmazhatok úgy is, hogy ez beindította a karrieremet. Három évre pártbizottsági munkatárs lettem, ami nem volt könnyű feladat, nem sok köze volt az oktatáshoz, majd a városi tanács művelődési osztályának élére kerültem.- Ahol tudományos kutatómunkát kezdett irányítani...- Szokatlan volt. A tanácselnök mondta is, hogyha nem találok magamnak elég feladatot a városházán belül, szóljak, majd ad. A tanyasi iskolában is arra törekedtem, hogy figyelemmel kísérjem a pedagógiai tudományos műhelyek tevékenységét, s különösen a pécsi és debreceni egyetem, valamint az Or-, szágos Közoktatás-kutatási Intézet munkatársaival alakítottam ki jó szakmai kapcsolatokat. Osztály- vezetőként sikerült ' megszerveznem, hogy Kecskeméten a Bocskai utcai óvodában induljon meg az angol nyelv játékos tanítása, ami a Pe- tőfi-iskolában első évfolyamtól folytatódott. Ez került be egy országos kutatási programba, aminek én lettem a témafelelőse. A tervünk az volt, hogy az így felfutó osztály a gimnáziumban is angolul tanuljon néhány tárgyat, de ez már nem valósult meg. A városi tanácsnál gyakorlatilag leváltottak, örültem, hogy megkaphattam az épülő petőfivárosi iskola vezetői székét.- Ahol ismét összekötötte az iskolát egy óvodával.- A gyermek életében egy jó óvoda olyan szocializációs szakasz, amit ha kihagy, sohasem tudja behozni. Az első tantestületi értekezletre meghívtam Vekerdi Tamást, hogy a pedagógusok az ő fejével gondolkodja■ Óriási gond az oktatásban a szakfelügyelet hiánya. A kecskeméti Vásárhelyi-iskolában gyermekközpontú a légkör. Császár Cirill a diákok között. nak. Ne a maguk tehetségét erőltessék a gyerekre, hanem az ő tehetségét bontakoztassák ki. Tanítónőink már a petőfivárosi óvodában megismerték jövendő osztályukat, az óvónő pedig részt vett az iskolai oktatásban. A gondolkodásuk tehát alapvetően gyermekközpontú, de az anyanyelvi, matematikai és informatikai képzés színvonalát szigorúan vesszük.- Hogyan oldják meg a váltást az alsó és felső tagozat között?- Azzal kezdtük, hogy a tanítónő feltanított a felsőbe, de ez nem igazán vált be. Elébe kell menni a dolgoknak, most az a módszerünk, hogy a felsős tanárnő „tanít le” az alsóba. Ez ellentétes az uralkodó tendenciával, de mi sohase a tudományos hipotéziseket követtük utólag, hanem a gyakorlat előre kitaposott ösvényén jártunk. lóval az önkormányzati intézkedések előtt kialakítottuk a társulásszerű kapcsolatokat a középiskolákkal is, sajnálom, hogy ezek az utóbbi években szétestek.- Sokan mondják, hogy köny- nyű a petőfivárosi iskolával jó eredményeket elérni, mert oda jómódú családok gyerekei járnak.- Akik ezt mondják, nem ismernek bennünket. Tény, hogy a diákok harminc százaléka jómódú családból és rendezett körülmények közül jön. Ám a pénz sem minden, s természetesen a Sutusfalu és a Szeleifalu szoba-konyhás, földpadlós lakásaiból is kapunk gyerekeket. A diákok és pedagógusok azon ban jól érzik magukat nálunk, kreatív a légkör, a gyerekek és a munkatársaim szeretnek itt lenni. Közelkép 1945-ben született Őrszentvi- den, a mai Szlovéniában. 1963-ban érettségizett Sárbo- gárdon, majd bőrgyári segédmunkás és katona. 1969-ben szerzett diplomát Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd földrajz szakon elvégezte az egyetemet is. Kecskemét- Szarkásban kezdett tanítani, ahol 1974-től iskolaigazgató. 1980-tól a pártbizottság munkatársa, 1983-Tól a városi tanács művelődési osztályának vezetője Kecskeméten. 1988-tól a Vásárhelyi Pál Általános Iskola igazgatója. Nős, két gyermeke és három unokája van. Felesége tanárnő a Béke téri iskolában. hobbi: örömmel kertészkedik, főz, festeget és zongorázik.- Önt liberális embernek és vezetőnek tartják. Nem élnek-e vissza ezzel a kollégák?- Liberális vagyok, de a munkában szigorú. Az SZDSZ tagjaként képviselő is voltam, de ma már elsődlegesen oktatáspolitikusnak tartom magam. Igazgatóként minden évben lelátogattam nyolcvan órát, s a helyetteseimtől is ezt vártam el. Óriási gond az oktatásban a szakfelügyelet hiánya, amit most a nem igazán jó, de szükséges „OKÉV- mérésekkel” pótolunk. Az iskolában a munka a tanórákon folyik, s az a lényeg, hogy mi van a becsukott osztályajtó mögött. Ezt egy igazgatónak ellenőriznie kell, mert a kollégák elvárják, hogy ismerje a munkájukat.- Nyugdíjasként mik a tervei?- Többet fogok összejárni nyugdíjas igazgató barátaimmal. Késhegyig menő vitákat folytatunk ma is, nem mindenben értünk egyet, de mindig békével válunk el. Több idő jut majd az unokáimra is. Az Éj királynője egyszerre erős és érzékeny teremtés Miklósa erika Ma lép fel az ötvenhatos vértanúk emléknapján Rost Andreával közösen, a budapesti Kossuth téren „Névjegyét”, az Ej királynője operaáriáját énekli Miklósa Erika az ötvenhatos vértanúk emléknapján. A koncert, amelyen a szintén világhírű Rost Andreával lép fel, ma a budapesti Kossuth téren lesz.- Sportolónak készült, aztán más irányt vett. Miért?- Hétpróbás atléta voltam, a távolugrás és a magasugrás volt az erősségem. De tizenhét évesen baleset ért. Rengeteg lelki szenvedés után jutottam el odáig, hogy belássam: mást kell csinálnom.- Hogyan lett énekes?- Nem gondoltam rá, hogy az legyek. Az osztálytársaim beszéltek rá, nekem ez afféle mentsvár volt. Különböző ceremóniákon, például esküvőkön szerepeltünk. Egy alkalommal én szólóztam, akkor figyelt fel rám egy nagyon jó énektanár.- A honlapján így vall magáról: „megcsináltam a karrierem, ám mindvégig sportoló maradtam. Mindegyik előadás olyan, mint egy verseny, amit meg kell nyernem, vagy legalábbis a legjobbat kihozni magamból”.- Ez az én ars poeticám. A sporttól fegyelmet, akaraterőt, kitartást tanultam.- Leginkább a Varázsfuvola Éj királynőjeként ismerik önt. Önnek is ez a kedvenc szerepe?- Hát persze, hiszen ez a névjegyem. A tanárom, dr. Maday Lilla nagyon régen azt mondta: „kislányom, neked olyan hangod van, hogy te leszel a világ legjobb Éj királynője”.- Milyennek látja a figurát?- Különböző rendezők különbözőképpen játszatták már veNévjegy született: Kiskunhalas, 1970. június 9. tanulmányok: Szegedi Konzervatórium, Énekművészed Akadémia (Philadelphia), Milánói Scala. pálya 1990-ig az Operaház magánénekese, 1992-ben Brüsszelben debütál. SZEREPEK: francia királykisasszony (János vitéz), az Éj királynője (Varázsfuvola), Lammermoori Lucia, Oscar (Az álarcosbál). DÜAK: a Mozart-énekverseny első díja, Európai Kulturális Díj, Pro Opera Lirica-díj. hobbi: természet, mozi, kutya. lem. Volt, hogy érzéki, érzelmes, bombasztikus nőként ábrázoltam, aki - mint \ az „örök nő” - mozgatja a szálakat. Máskor jégkirálynő lett belőle: hideg és megközelíthetetlen. Szerintem nem biztos, hogy csak jónak vagy csak rossznak kell láttatni őt. Összetett egyéniség: céltudatosan kemény, ugyanakkor titkon érzékeny lélek, tele anyai szeretettel.- Melyik szerepét énekli még szívesen?- Gildát a Rigolettóból.- Ő maga a tisztaság, az ártatlanság.- Lehet, hogy épp ezért olyan kedves nekem.- Egy operaénekestől elvárás a kellemes megjelenés is. Mitől néz ki ilyen jól?- Sokat sportolok, futok és tornázom. ■ Rados Virág
