Petőfi Népe, 2008. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-13 / 137. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2008. JÚNIUS 13., PÉNTEK TIS ZAALPÁR Több mint kilencszáz éves a Tisza menti nagyközség A gazdag történelmi múltú és egyedi arculatú Tiszaalpár a Ti- sza-völgy és a Homokhátság határán található. Bronzkori régészeti leletek, majd a későbbiekben a népvándorlás kori szarmata és avar sírok utalnak a település korai történetére. A történetírás szerint itt diadalmaskodtak a honfoglaló magyarok Zalán fejedelem bolgár csapatai föjött. A több mint 900 éves települést Olper néven a garam- szentbenedeki apátság 1075-ből származó adománylevele említi először. A korai középkorban az egyházi birtok, majd a török hódoltság idején elnéptelenedett vidék a XVII. században már Kecskemét bérelt pusztáinak az egyike volt. A lakosság megélhetését a Tisza és a mezőgazdasághoz való kötődés biztosította. A mai Tiszaalpár 1975-ben Tisza- újfalu és Aipár egyesítésével jött létre. Aktívak, erősek, jól dolgoznak a civilszervezetek A település építészeti, környezeti és természeti értékeinek megőrzésére alakult meg - tíz évvel ezelőtt - a Tiszaalpári Faluvédő- és Szépítő Egyesület. Munkájukat többek között a nagyközség közterületeinek virágosítása és fásítása is dicséri. A három nyugdíjasklub mindegyike aktívan kiveszi részét a település kulturális életéből. A népdalkor szép hagyományokkal büszkélkedhet. Ők őrzik és folytatják Bársony Mihály egykori tekerőlant-készítő, népi iparművész hagyományát. Egyszerre öreg és fiatal jövőkép Együtt akarják településüket építeni és fejleszteni A táj szépsége, a Holt-Ti- sza és az élő Tisza közelsége megfogja azt, aki Tiszaalpárra látogat. Sokan visszatérnek a nagyközségbe, mert mindig akad látnivaló.- Minden évtől többet és jobbat várunk - mondja Bodor Ferenc polgármester. Megpróbálunk előretekinteni, jövőbe látni, és megpróbáljuk kézzel foghatóvá tenni terveinket. Csak együtt, J közösen tudunk építkezni, fejleszteni, amiben a településünkön élők támogatása és segítsége is szükséges.- Milyen segítségre gondol?- Mindarra vigyázni, amit megteremtettünk, mert így tudunk a lerakott alapjainkra toJ vább építkezni. Vannak még fontos feladataink, csinosítani- valóink. Ez a munka azonban nemcsak a téglák egymásra rakását jelenti, hanem az emberi kapcsolatok gazdagítását is. Hiszen az építőanyagnak csak az emberek adhatnak életet, az emberi munka és erőfeszítés teszi az emberek sokaságát közösséggé. Olyan közösséggé, ahol az erős a saját tehetségéből és munkájából boldogul, de képes arra is, hogy segítse a gyengébbeket, szolidaritást érezzen az elesettekkel, és jószívű terméI szetességgel cselekedjen azért, hogy ők is emberhez méltó életet élhessenek.- Milyen fejlesztések valósulhatnak meg az elkövetkezendő időben?- Legnagyobb beruházásunk lehet a szennyvíz-csatornázási program. Az elvi vízjogi engedélyezési terv elkészült, bizakodunk, hogy kedvezően bírálják el pályázatunkat. Az újfalui iskolából óvodát szeretnénk kialakítani. A beruházás 220 millió forintba került, de pályázat nélkül ezt sem tudjuk megvalósítani. Az önkormányzat intézményeit energiatakarékosra szeretnénk átalakítani. Az iparterület bővítésére van jelentkező. Sok munkával, folyamatosan végezzük a Holt-Tisza környezetének szebbé tételét. Az a célunk, hogy minél többen nézzék meg ezt a gyönyörű természeti környezetet. A település központját az elmúlt években sikerült szebbé, virágosabbá tenni. Nemcsak a helyi lakosok, de az erre járók is láthatják, hogy mennyit fejlődött településünk az elmúlt néhány évben. Büszkék vagyunk arra, hogy a virágos települések értékelésén Tiszaalpár mindig előkelő helyen végez.- Szinte minden településen gondot jelent az utak minősége.- Mi sem vagyunk jobb helyzetben. Évek, de mondhatnám azt is, hogy évtizedek óta nem sikerült elérni azt, hogy az iparterületünkhöz vezető, a szomszéd megyével összekapcsoló bokrosi utat kiszélesítsük, és jobb minőségűvé tegyük, pedig mindent megmozgattunk ennek érdekében. Belterületi útjaink és a mezőgazdasági utak is folyamatos karbantartást igényelnek. Teljes felújításuk hatalmas összegbe kerülne, amit önállóan nem tudnánk megvalósítani. Mindig tudunk azonban valamennyi ősz- szeget kiszakítani a költségvetésünkből a felújításokra.- Az emberekről azt szokták mondani, hogy addig fiatalok, míg a jövőbe tekintenek.- Ez valóban így van, mert ha a múltba néznek, akkor életük eseményeit pergetik vissza, és akkor elérkezett az öregség ideje. Úgy gondolom, a mi településünk egyszerre öreg és fiatal. Öreg, hiszen a múltba tekint vissza, tisztában van értékeivel, hagyományaival. Öreg, mert történelme több mint 900 évre nyúlik vissza. Ugyanakkor fiatal is, . hiszen a jövőbe lát, megvannak az elképzelései arról, milyennek szeretné magát látni, és ezért tenni is kész. Én úgy látom, hogy mi, tiszaalpáriak akarunk tenni a jövőnkért. Azért, hogy gyermekeink, fiataljaink itt találjanak majd otthonra, és tudásukkal településünket gyarapítsák. Hiszem, hogy lesz bennünk elég kitartás, hogy céljaink az egyre nehezedő körülmények ellenére is megvalósuljanak. Szabad idejében horgászik és festeget BODOR FERENC 1960-ban született. 1983-ban állat-egészségügyi, 1990- ben állattenyésztési, 2001-ben pedig művelődésszervező és média diplomát szerzett. Állattenyésztési munkáját a helyi téeszekben kezdte, majd szakoktató lett Kiskunfélegyházán. 1996-tól közművelődési főelőadó a tiszaalpári polgármesteri hivatalban. 2002 őszétől a nagyközségpolgármestere. Szeret horgászni, túrázni, festegetni és szob- rászkodni, ami kikapcsolódást jelent számára. Tekerőlanttal kísérik a nótákat a fosztóbálon hagyományőrzés Minden évben Mihály-napon néptánctól és népzenétől zeng a település Ritka, az országban egyedülálló rendezvénysorozattal büszkélkedhet Tiszaalpár. Minden év szeptember végén tekerőlantostalálkozót szerveznek. Az időpont nem véletlen, hiszen a település szülötte, Bársony Mihály maga készítette tekerőlantokkal lett ismert, nemcsak a községben, de az egész országban. Számtalan dalt szólaltatott meg tekerőjén, amit az utódok nem hagynak elveszni. Horti Sándorral, a Bársony Mihály Népdalkor vezetőjével az élen viszik tovább az örökséget. Vén Ferenc a tekerőlant készítésében jeleskedik. A többnapos rendezvénysorozatot - évek óta - a népzene, a A Bársony Mihály Népdalkor nemcsak egyik szervezője, de rendszeres fellépője Is a tekerőlantos-találkozóknak. néptánc teszi színessé. Természetesen fontos szerepet kap a tekerőlant, ami egykoron a fosztóbálak kedvenc hangszere volt. Ezeknek a báláknak a hangulatát idézik fel a tiszaalpári események évről évre. A jó hangulatú rendezvényre már nemcsak az országból, de külföldről, többek között Japánból is érkeznek vendégek. Ez is azt bizonyítja, hogy a tekerőlant milyen népszerű. Délelőtt kukoricatöréssel kezdődik a program, délután a zenéé és a táncé a színpad, míg este, kukoricafosztás közben tekerőmuzsika szól. A tiszaalpáriak azt szeretnék, ha a Mihály- napi rendezvényüket minél többen megismerhetnék. A csodálatos madárvilág elkápráztatja a látogatókat A Sulymos-tó, az alpári rét mocsarai és tavai az Alföld hajdani nagy kiterjedésű nádasainak, tavainak utolsó hírmondói. Gazdag és változatos az itteni növényzet: békabuzogány, virágkáka, fehérvirág nyílfű, mocsári nefelejcs díszeleg. A fehér tündérrózsa a víz fölött virágzik. Közeli rokona a tavirózsa, amit védett növénynek minősítettek. A súlyom nagy, tűhegyes makktermését egykor piacon árulták, megfőzve fogyasztották. Most már csak a kíváncsiak harapnak bele a még zöld termésébe. Szigorúan védett területek gazdagítják Tiszaalpári. Északi határa a Kiskunsági Nemzeti Park része. A természetvédők különösen nagy figyelmet fordítanak az elmúlt évek nagy árvizei miatt megszaporodott élővilágra, ami az alpári rétet gazdagítja. A szakemberek szerint itt van Magyarország második legnagyobb vízimadár-állomá- nya. Az utóbbi időszakban sűrűn, a medréből kilépő Tiszának köszönhető az, hogy több, eddig ismeretlen madár is megtelepedett a nádas, vizes területen. A Várdombról távcsővel jól meg lehet figyelni a madarak életét. Sokan kíváncsiak arra, mennyi szárnyas telepedett le ezen a környéken az állandóan jelen lévő víz miatt. Nemcsak a turistáknak, de a helyieknek is csodálatos látványt nyújt, ha a dombról lenéznek az ártérre. A Holt-Tisza elcsábítja a pecásokat A Holt-Tiszát egyre több horgász keresi fel. A vizet a Sporthorgász Egyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége bérli a három tulajdonostól: a magyar állam, Tiszaalpár és Tiszasas önkormányzatától. Évente több tíz mázsa halat telepítenek a vízbe, ezért is nőtt meg a községben a horgászok száma. Örvendetes, hogy nemcsak a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen járnak le a vízre halat fogni. Ebben szerepet játszanak a helyi pedagógusok is, akik a természet szerete- tére, megbecsülésére és őrzésére nevelik a gondjaikra bízott gyerekeket. Az önkormányzat a part rendbetételével akarja még vonzóbbá tenni a holtágat. Minden évben augusztus 20-án tiszaalpári napokat tartanak a településen.
