Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-07 / 106. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 7., SZERDA KATYMÁR Újjáépítették a kápolnát és a szentkutat A település nyugati oldalán, a központtól mintegy két kilométerre található az a kegyhely, melyet a hívők évente több alkalommal is felkeresnek. Az írásos emlékek szerint 1883-ban épült meg a forrást borító oszlopos építmény, és a gyógyulásokért hálából emelt kereszt. Egy évvel később felépült a templom is. Majdnem egy évszázadon keresztül szolgált búcsújáróhelyként a különböző nemzetiségű embereknek. A múlt század második felére azonban az épület állapota erősen megrongálódott, az 1960-as években a forrás is elapadt, a kápolnából pedig csak a torony maradt meg. Ezt követően a Vodicán nem tartottak szentmisét. ■ A hatvanas években a forrás is elapadt, a kápolnából csak a torony maradt meg. Az újjáépítés gondolata 1990- ben fogalmazódott meg először a község polgáraiban. Az elképzeléseket tettek követték, minek köszönhetően 2002 és 2006 között újjáépítették a kápolnát. Tizenhat év várakozás után ezek a sorok kerültek a kegyhely falára: „Pál Endre építész tervei alapján adományokból és társadalmi összefogással felújította a Hor- j vát Kisebbségi Önkormányzat.” A támogatások jó példáját tükrözi az a közel 250 név is, ami egy másik falon olvasható. A szentkút jelenleg csak „félig üzemel”, hiszen csak pumpás kúttal lehet a vizet felhúzni, azonban a tervek között szerepel a megtisztított forrás rendbetétele is. A vodicai kápolna történetében kiemelkedő eseménynek számít majd a 2008-as esztendő, hiszen május utolsó harmadában egy országos szintű zarándoklat helyszíne lesz. Előnyt jelenthet a hátrány pál endre A fejlesztések az életkedvre is jótékonyan hatnának A település egyik jellegzetes építménye a millenniumi évben állított emlékmű, ami a templomdomb tövében áll. Segíthetnek az előrelépésben az uniós pénzek - véli Pál Endre első ciklusos polgármester.- A köztisztviselői, főépítészi vagy a polgármesteri szék a kényelmetlenebb?- Keményebb az utóbbi. Építészként az önkormányzati munka egyetlen szegmensével találkoztam, polgármesterként viszont összetettebb, szerteágazóbb a feladat. Az államigazgatás egészségügyi, szociális, oktatási kérdései is napi munkát adnak.- Miért pályázta meg a tisztséget?- Azért, hogy fejlődési pályára állítsuk településünket. Bőven akad tennivaló, hiszen hátrányos helyzetben vagyunk. Ezt nem csupán mi állítjuk, államilag elismerten az ország leghátrányosabb kistérségei közé tartozik a bácsalmási, aminek mi is része vagyunk. Ez a jogszabályban rögzített helyzet némi előnyt jelenthet a fejlesztéseknél. Bízom a pályázatok eredményességében. Hiszem, hogy az uniós forrásokat meg lehet szerezni, és ezeket a pénzeket jól lehet hasznosítani. Az pedig előrelépést jelent az itt élők számára.- Milyen témákban jelent előnyt, hogy a leghátrányosabbak listáján szerepelnek?- Léteznek olyan programok, melyeket kizárólag ezen kistérségek számára hirdetnek meg. Például munkaügyi pályázatok, melyekhez reményeket fűzünk, mert önerőből képtelenség kimozdulni a jelenlegi helyzetből. Nem ámíthatjuk magunkat azzal, hogy nagy munkáltatókat tudunk betelepíteni, hiszen ezt a jobb feltételekkel rendelkező települések sem tudják megoldani. Viszont eredményesen tehetünk a munkátlanság ellen. Erre jó példa, hogy tavaly a pályázatok segítségével 60 százalékkal nőtt a közmunkások, illetve a közcélú foglalkoztatottak száma az előző évihez képest.- A gazdaságilag nehéz helyzetben lévő településeket fokozottan sújtják az ezzel járó következmények. Önöknél mi a helyzet?- Lélekszámúnk 2400 körüli. Igaz, tavaly már e szám alá csökkent. A demográfiai változásoknál az elöregedés jelenti a legfőbb gondot, hiszen az állami normatíva csökkenésével egyidejűleg a szociális kiadások növekedése ró ránk terhet. Ugyanakkor az óvodai, iskolai csoportok léte szempontjából fontos körülmény, hogy évente 25-30 gyerek születik. Intézményeink 2006 őszétől a Bácskai ÁMK részeként működnek, viszont nagy önállóság mellett, és a gyerekek utaztatása nélkül. Ez az együttműködés az anyagilag kedvezőbb feltételek mellett más eredményt is hozott. Az öt település tapasztalt szakemberei valóban közösen dolgoznak, együttes gondolkodásuknak köszönhetően nőtt a szakmai színvonal.- Bizonyára önök is pályáznak iskolafelújításra.- Természetesen. Az általános művelődési központ részeként az épület rekonstrukciója mellett informatikai fejlesztésekre is szeretnénk pénzt szerezni. Másik fontos célunk pedig a buszvárók felújítása. További nagy feladat a csatornázás, amit öt település közös terveként szeretnénk megvalósítani.- Mit remél ezektől a pályázatoktól?- Általuk elérhetjük, hogy a szolgáltatások színvonala magasabb legyen az intézményekben. Ettől pedig javulhat az emberek hangulata, életkedve. Közelkép 1973-BAN született Bácsalmáson, általános iskolába Katymáron, középiskolába Pécsett járt 1995-ben építészmérnöki, mérnöktanári diplomát szerzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, majd Szekszár- don tanított. 1998-TÓL a bajai polgármesteri hivatal építésügyi osztályán dolgozott 2000-ben a Műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, településgazdasági tervező szakmérnöki tanulmányaiból a diplomavédés van hátra. 2004-TŐL Baja főépítésze. 2006-BAN választották polgár- mesterré. Nős, két gyermek édesapja, hobbija a labdarúgás. Löszfal, mely igazi értékeket rejt A településtől néhány kilométerre, a Telecskai-dom- boknál található egy 20-25 ezer éves természeti képződmény, melynek igen ritka növény-, rovar- és madárvilága van. A helyenként 15-17 méter magasságú löszhasadék tetején szórványosan, de megtalálható a kocsányos tölgy és tarka sáfrány is. Ez a terület számos érdekes madárfajnak kínál fészkelőhelyet, így többek között a partifecskének, vörösvércsének . és a 1,5-2 méter mély költőüreget vájó gyurgyalagnak. Bácsalmási környezetvédők több alkalommal is tanulmányozták a területet, 1992 tavaszán egy, már kihalt lófélének a fogai kerültek elő. Az őskori leleteket a Nemzeti Múzeumba szállították. Testvértelepülés: Waldstetten A községben élő német kisebbség több mint egy évtizede tartja fenn a kapcsolatot a németországi testvértelepüléssel, Waldstettennel. A cserelátogatások alkalmával szoros barátságok szövődtek a két település polgárai között. A helyi általános iskolában német nemzetiségi nyelvoktatás is folyik, s így a tanárok és diákok egyaránt profitálhatnak a kapcsolatból. Tízéves a nyugdíjasklub Harminc fővel működik az a civilszervezet, mely a határ menti település idősebb tagjainak biztosít kellemes időtöltést. Minden csütörtökön délután találkoznak a közösségi házban, ahol megbeszélik a mindennapok gondjait. Elmondták, hogy nagyon aktívak, összefognak és segítenek egymásnak a ház körüli munkákban is. Van egy dalárdájuk, melynek több mint tizenkét tagja van. Nagy örömmel lépnek fel a különböző népzenei találkozókon és rendezvényeken. A nyugdíjasklub vezetője: Szőllősi Károlyné, a dalárdát pedig Vicsek János irányítja. gatást kapott a sertéstelep megépítésére, 2006-ban megkezdte a tenyésztést. Jelenleg 160 kocás férőhellyel rendelkezik. Természetesen az összes szaporulatot is ő hizlalja fel és értékesíti nagyobb vágóhidaknak. A sertés- tartás gazdaságtalanságát nagyon jól érzékeli a katymári gazdálkodó is, azonban abban reménykedik, hogy hamarosan jobbra fordul a jövedelmezőség. Véleménye szerint itt kint, a határban még a sertések is jobban „mennek", azaz nőnek, ezért további beruházásokat szeretne megvalósítani. Egy újabb pályázatot adott be 2007 decemberében. Amennyiben megnyeri, újabb 1,3 milliárd forintos fejlesztést valósít meg az egykori határőrlaktanya helyén. A kocaférőhelyek száma így már ötszázra nő, a kibocsátott hízók száma pedig elérheti a tízezret. A vállalkozó jelenleg öt helybéli embernek ad munkát, s ez a szám még két-három fővel növekedhet a beruházást követően. A határ menti sertéstelepre látogató vendéget azonban nemcsak a példás rend és tisztaság fogadja, hanem egy kis időre felidézheti a falusi élet múltját is. Ez annak köszönhető, hogy a gazda szorgalmasan gyűjtögeti a mezőgazdaságban és a háztartásokban használt régi eszközöket, melyeket a szociális épület falain és az udvarban helyezett el. Egyházi kÓrUSOk találkozója Idén már tizenkettedik alkalommal rendezik meg a településen a templomi kórus- találkozót. A horvát önkormányzat szervezte eseményen a házigazdák - archív felvételünkön látható kórusa - által meghívott együttesek lépnek fel. A falutól távol, a Telecskai- dombok egyik láncszemének tetején egy korszerű sertéstelepre figyelhet fel az éppen arra járó. Nem véletlen, hogy ezt a csendes környezetet választotta István István vállalkozó álmai megvalósítására. Érdeklődésünkre elmondta, hogy 25-30 éve foglalkozik sertéstartással, a községben 40 kocás teleppel rendelkezik. Ezt azonban az idők folyamán kinőtte, és öt évvel ezelőtt lehetősége nyílt az egykori határőrlaktanya megvásárlására. A birtok megszerzése után néhány hónappal SAPARD-pályá- zatot adott be, mely sikerrel járt. Hetvenegymillió forintos támoVíztorony az őrtorony mellett vállalkozás A határban gyorsabban nőnek a sertések
