Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-22 / 118. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK ÉRSEKCSANÁD 5 Halsütőfesztivál, nemzeti park, gemenci erdő es Veránka-sziget Érsekcsanád adottságai kiválóak az idegenforgalom terén. A Dunát és a folyam túlpartján a Veránka-szigetet, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, valamint a Gemenc vidékét egyre többen fedezik fel. Ezzel együtt mind nagyobb súlyt kap a falusi vendéglátás, egyre többen igyekeznek a falu lakói közül szálláshelyeket kialakítani. Továbbra is szeretnék páratlan szabadidőparkjukat jól kihasználni. Nagy súlyt helyeznek a kulturális élet bővítésére, a helyi lakosság és az idelátogató vendégek számára színes, érdekes programok szervezésére. ■ Mind nagyobb súlyt kap a falusi vendéglátás a csodálatos vidéken. Régi hagyományt újítanak fel a most ismét megrendezendő szüreti bállal, de a község fontos rendezvénye lesz a fogathajtóverseny, a halsütőfesztivál és a lovas ügyességi verseny is. Örömmel adtak helyet a háromnapos motorostalálkozónak, és megrendezik a szintén nagy tömegeket vonzó Volkswagen-ta- lálkozót. A rangos rendezvényekre felteszi a koronát az augusztus elején tartandó falunap. KÖSZÖlftŐtábla ízléses üdvözlőtábla fogadja a látogatókat a község határánál. Látszik, hogy nagy gonddal tervezték meg. Ez is fontos, ha fő cél az idegenforgalom. Példás összefogás a faluért közösség Leépítésekkel, de egyensúlyba került a költségvetés Érsekcsanádon évi átlagban 30-32 gyermek születik, így az utánpótlás biztosítva van. Amint GrünfekJerné Letter Valéria óvodavezetőtől megtudtuk, hat csoportban 132 kisgyermekkel foglalkoznak. Ha Bajáról Budapest vagy Kecskemét felé vezet az utunk, Baja közelében egy festó'i szépségű település köszöntőtáblájához érkezünk. Azt mondhatni: valóságos műalkotás. Tapasztaltam, hogy az 51-es főúton Ide érkezve sokan megállnak, hogy gyönyörködjenek benne. Felső Róberthez, Érsekcsanád polgármesteréhez igyekeztem, hogy interjút kérjek tőle. - Mi is arra kényszerültünk, hogy a szerkezetet átalakítsuk, mert a 2006-os esztendőt mínusszal zárta a község. Emelkedett a gáz, az energia ára, nőtt az infláció. Már tavaly januárban határoztunk a megteendő lépésekről. Ezek között szerepelt a költségvetés egyensúlyba hozása intézményi létszámleépítések árán is. Az intézkedések beváltották a reményeket, a költségvetés egyensúlyba került. Köszönhető ez főként annak, hogy a testületben és a pénzügyi bizottságban a vállalkozói szemlélet érvényesül. Költségvetésünk stabil. A tavalyi évet 21 milliós pénzmaradvánnyal zártuk. Működési hitel felvételét nem is terveztük. A gazdálkodást is megnéztük. Közös flottát csináltunk Sükösddel az intézményi telefonköltségek csökkentésére. A havi 300 ezer forintnyi telefonköltség 80 ezerre csökkent. Okos szervezéssel azt is elértük, hogy a falunap bevételi többletet hozott, amit más programokra tudtunk fordítani.- Közös Általános Művelődési Központot hoztak létre Sükösddel. Milyenek a tapasztalatok?- Kedvezőek. Az eltelt majd’ egy esztendő igazolta a lépésünket, mely szükségszerű volt. Máris látható a pénzügyi hoza- déka. A társulás létrehozásával megtakarított pénz az intézményeknél marad, így évtizedek elmaradásait tudjuk helyrehozni. A társulás szakmailag is előrelépést jelent. A kapcsolat korrekt a két község intézményei és hivatalai között. Hálával és köszönettel tartozunk azért, hogy Sükösdön az intézményeink személyi ügyeit intézik, az oktatást szervezik.- Kidolgozott céljaik vannak.- Részletes tervekkel rendelkezünk. Igyekeztünk a pályázatokat megtervezni, jól felépíteni, benyújtásukat előkészíteni. Vannak kisebb célkitűzéseink, mint például az óvoda előtti térkövezés, járdaépítés, a buszmegállók cseréje. De vannak nagyobb projektek is. Ezek közé sorolom a Sükösd-Érsekcsanád-Baja közötti kerékpárút létesítését. A kivitelezésre irányuló pályázatot a gesztor most készíti. Szintén közösen történik - Sükösd, Érsekcsanád, Vaskút részvételével, Ba- i ja gesztorságával - a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére vonatkozó pályázat benyújtása. Önállóan pályáztunk a Norvég Alapnál a közintézményekben a fűtésrendszer alternatív energiára való átalakítására, a nyílászárók cseréjére és külső hőszigetelésre. Az első körben továbbkerültünk, jóllehet 1500 projektötletből választottak ki 150-et. Mint minden településnek, nekünk is fontos lenne útjaink felújítása. Sajnos, még olyan szakaszok is vannak, melyek nem asz- faltozottak. Kiemelt feladat intézményeink állapotának javítása, ezért is pályázunk. De önerő- j bői is folyamatos a munka az intézményekben. Sportvezető és tanár is volt a polgármester FELSŐ RÓBERT 1969- ben született Baján 1975-83 között végezte az általános iskolát Érsekcsanádon. 1983-87: Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szekszárd. 1988-93: Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 1994: sorkatonai szolgálat. 1990-92: Bonn, németországi ösztöndíj. 1994-2001 sportvezető. 1997-től németnyelvtanár a bajai Jelky szakképző iskolában. 2002-től képviselő az érsekcsanádi testületben, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke. 2006-tól polgármester.- Miben látja a szép eredmények zálogát?- Egyre nagyobb az összefogás. Az iparűzési adót 2-ről 1 százalékra csökkentettük. Sok vállalkozó a különbséget társadalmi munkával visszasegíti, így tudjuk lecserélni buszmegállóinkat, virágosítani a falut. Hir- | detőtábláinkat is támogatásként [ kaptuk. A képviselők egy része a tiszteletdíjáról mond le, amit azután szintén közösségi célok- j ra fordítunk. KEFVISELO-TESTULET Felső Róbert polgármester, Veszteg Zsolt alpolgármester, Aranyos Dániel, Budai Róbert, Csák József, Felső István, Horváth Ferenc, Kovács Attiláné, Taba Zoltán, Takácsné Kellner Mária. Jegyző: Juhász Péter. EGY KIS TÖRTÉNELEM A falu neve Csanád volt. Oklevélben először 1391-ben említik Chanad alakban. Az Érsek előtag arra utal, hogy a falu 1848-ig az érsekség birtoka volt. Éghajlata kellemes, a nagyalföldinek és a Duna mellettinek a jellemzőit mutatja. A napsütés évi átlagban meghaladja a kétezer órát. Meghatározó a Duna és a Duna-völgyi Főcsatorna közelsége. A folyam sűrűn változtatta medrét. Olyannyira, hogy az eredeti falu a jelenlegi meder helyén volt, a jobb parton. A Duna túlpartján levő Veránka- sziget mindig az itteni gazdálkodás fontos szerepét képezte. A mocsaras, lápos terület védelmet jelentett a lakosságnak a török időkben. Az ingoványbán akár egy lovas is elsüllyedhetett, míg az emberek ismerték a járást. A Duna helyváltoztatása és a gyakori áradások miatt a falu mindinkább keletebbre szorult. A lakosság Béfaluba, azaz belső faluba költözött, mely még mindig a Duna mellé esett, Szomfo- vával szembe. Egy 1500-as évekből származó térképen Csanád már templommal bíró helyként szerepel. 1806-ban az érsek rendeletére mai, magasabb helyére telepedett át a falu. A lakosság ragaszkodott régi portáihoz, ezért az átköltözés érdekes körülmények közepette zajlott, jó évtizedig eltartott. Az uradalmi tiszttartó cselhez folyamodott. Kirendelte robotra a régi Csa- nádra a sükösdi jobbágyokat, akikkel lerontotta a portákat. E napon a Csanádiak a régi Sükösdön cselekedték ugyanezt. Az Érsekcsanád Regensburgban áll így történt Bajánál robbant a hajó, öten életüket vesztették a Dunán Gyakorta meghívják az érsek- csanádiakat a bajorországi Regensburg városába, ahol a Dunán egy impozáns vízi jármű ringatózik, melynek neve Érsekcsanád. Idén huszonöt esztendeje, hogy múzeumhajóvá nyilvánították. A májusi jubileumi ünnepségen Felső Róbert polgár- mestert felkérték köszöntőre. A tízévenként adható magas elismeréssel, Arany Zászló Érdemrenddel tüntették ki. A lapátkerekes gőzös eredetileg a Ruthov nevet kapta, 1923-ban bocsátották vízre a regensburgi hajógyárban. A legkorszerűbbek közé számító jármű volt, olyan műszaki berendezésekkel, mint például gőzzel működő horgony- és vontatókötél-csörlő, kormányszerkezet és áramfejlesztő aggregát. AII. világháború idején vontatta az uszályokat a Dunán. Személyzete tizennyolc főből - kapitány, fedélzetmester, két-két kormányos, matróz és gépész, hat fűtő, számtiszt, hajósinas, szakácsnő, konyhalány - állt. A fehér hajó álcázás céljából szürke felületet kapott, a hajófal és a kormányállás teteje salakládákkal és páncéllemezekkel volt megerősítve. A gép teljesítménye 800 lóerő, a hajótest hossza 61,6 méter, szélessége 7,9 méter, a lapátkerekeknél 16,6 méter volt. A Ruthof 1944. június 19-én, hétfőn este Bajára érkezett. Lehorgonyzóit, majd másnap dél körül indult tovább. Egy óra múltán érkezett Érsek- csanádhoz, a Veránka-szigetet körülölelő Duna-ág északi folyásával egy magasságba. A legénység feljött a fedélzetre, hogy megnézze egy aknára futott hajó roncsát. Ekkor hatalmas robbanás vágott tátongó rést a testbe. A fedélzeten lévőket és az első gépészt a légnyomás messze repítette. A kormányosnak sikerült a vízbe ugrania. A hajó hirtelen felágaskodott) majd elsüllyedt. A túlélők égési sérülésekkel, repeszszilánkok okozta sebekkel és csonttörésekkel kerültek a bajai kórházba. A gépész és a két fűtő nem tudott kimenekülni a hajó gyomrából. Odaveszett a számtiszt és a szakácsnő is. A roncs tizenkét esztendeig volt a víz alatt. A magyar hajózási társaság kiemelte, felújítás után Érsekcsanád néven üzembe állította. 1973-ban végleg leállították az öreg járművet, mely a regensburgi egyesület tulajdonába került, múzeum céljára. ■ A gépész és a két fűtő nem tudott kimenekülni a hajó gyomrából. Odaveszett a számtiszt és a szakácsnő is. Virágzik 3 település Mint mindenütt a községben, a polgármesteri hivatal előtt is sok a virág. Büszkék is településük szépségére a Csanádiak.
