Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-17 / 114. szám
Szívélyes falusi vendéglátás, gondos hagyományőrzés Egyre többen szeretnének legalább a nyaralásuk idejére elmenekülni a városi hétköznapok rohanásából, részükről mind nagyobb az érdeklődés a falusi turizmus által nyújtott lehetőségek iránt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében lehetőségünk nyílik megtapasztalni, hogy mennyivel másabb az üdülés falusi környezetben, egy tradicionális parasztbútorral berendezett házban. A falusi turizmus egyre inkább tért hódít a megyében is, hiszen egyedülálló hangulatával valóban különleges nyaralást és gondtalan kikapcsolódást ígér. A falusi környezetben megismerÍ hetjük a régi szokásokat, és a csaknem feledésbe merült tájjellegű tételeket is. I A megye nagy múltú kultúrájúinak egyik pillérét mindmáig a ha- Igyományőrzés, a hagyományok ■életben tartása, az értékek ápolá- Isa jelenti. A régi mesterségeket "a népi kézművességet űző fafaragók, fazekasok, szövők hímzők nemzedékről-nem zedékre adják át elődeik tudását és a népi művésze- :ek pótolhatatlan hangulatú ameit. Ezek az értékek kü- 3ges élményt kínálnak a városból érkezők számára. Az idő múlásával, a társadalom - elsősorban fiatal generációi - körében egyre fontosabbá válik a népi kézművesség megismerése és elsajátítása. A falusi vendéglátók kínálata igen színes. Kézműves foglal kozásokon vehetünk részt, ahol megtanulhatjuk a vert csipke készítését, gyapjúszőnyeg szövését, kunsági szűrhímzést, szalmafonást és gyékényszövést, továbbá korongozásra is lehetőségünk van. A megye szinte minden településén élnek egy-egy népi kismesterség alapjait - nyári táborban, vagy kézműves foglalkozáson - továbbadni tudó mesterek. A falusi vendéglátáshoz az eredeti ízek is hozzátartoznak, amelyek többek között a vidék egyik legfontosabb vonzerejét is jelentik. Megkóstolhatjuk a hagyományos módszerrel készült kun ételeket, mint például a kötöttgaluska-levest, de kedvünkre ízlelhetünk kemencés ételeket is. Az igazi alföldi bográcsos egytálételek, kemencében sült kalácsok évről évre visszacsalogatják az egykori vendégeket. Tartsanak ve- lünk, os- toljanak bele a megye falusi vendéglátásába, tapasztalják meg a falu ellenállhatatlan vonzerejét, csendjét! A falvak vendégszerető házigazdái várják Önöket! a 10 VENDÉGSÉGBEN Tiszatenyő: Szent István park Említésre méltók a templom előtti téren található a 2000-ben felújított az I. és II. világháború, valamint 1848-49-es szabadságharc hősi halottainak állított emlékművek. Tiszapüspö- kiben számos hagyományos lakóház szép deszkaoromzata is gyönyörködteti a turistákat. E régi házak ízelítőt adnak a Közép-Tisza vidék egykori népi építészetéből. A Tisza és a holtágai a horgászatot kedvelők mellett a fürdőzőket is vonzza. A legkedveltebb a tiszapüspöki szabad strand, amelyet a folyó alacsony vízállásakorsokan keresnek fel a környező településekről is. A Tisza-parton teljes infrastruktúrával együtt kiépítettek egy üdülőfalut, amely egyre népszerűbbé válik. Több szálláslehetőséggel szolgál az üdülőfalu. A MOHOSZ üdülőház, amely évente szervez horgásztábort, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség pedig vadásztábort bonyolít le). A Panzió területén és a szabad strandon táborokat lehet lebonyolítani sátorozási lehetőségekkel. Tiszapüspöki Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legjobb apróvadas területe, ezért a vadászturizmus kedvelt központja, úgy a hazai, mint a nemzetközi turizmus tekintetében. Tiszapüspöki falunap, a szüreti felvonulás és a Márton-napi búcsú egyre nagyobb tömegeket vonz. A Tisza Bisztró pedig télen-nyáron meleg étkezési lehetőséggel várja a vendégeket. Tiszatenyő a Tiszától keletre, Törökszentmik- lós szomszédságában, jól megközelíthető területen fekszik. 1996-ban a honfoglalás ezeregy- századik évfordulója alkalmából avatták fel a kopjafát a polgármesteri hivatal udvarán. Ekkor állították fel a községi temetőben az új haranglábat is. A díszesen faragott építménybe az 1926-ban öntött református és az 1934-ben készült katolikus harang (mely még Pusztatenyő- ként említi a települést) került. Tiszatenyő első köztéri szobrának felállítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A Szent István szobrot a Szent István Általános Művelődési Központ udvarán avatták fel, melyet Varga Gábor szobrászművész készített. A településen működő Hagyományőrző Csoport 2001-ben rendezte be a Faluházat, ahol folyamatosan megtekinthető kiállítóterem áll az érdeklődők rendelkezésére. A házban felállított szövőszéken bárki elsajátíthatja a szőnyegszövés fortélyait. Az udvaron lévő kemencében népi ételek is elkészíthetők. A Szent István park a helyi programok elsőszámú színteréül szolgál. Fejlesztésével biztosítani tudják a lakosságnak és az idelátogató turistáknak egyaránt a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételeket. 2002. november 1-jén ünnepi megemlékezés keretében avatták fel a II. világháborúban hősi halált halt tiszate- nyői lakosok tiszteletére állított történelmi emlékfalat. A falon található domborműveket szintén Varga Gábor szobrászművész készítette. A Szent István park részeként készült el az uniós előírásoknak megfelelő fa játszótér, melyhez a helyiek jelentős támogatást biztosítottak. Elsődleges cél volt, hogy a gyermekek érezzék magukénak lakóhelyüket, érezzék benne jól magukat. A játszóudvart a környező településekről is gyakran látogatják gyermek- csoportok. A park fejlődése folyamatos. 2006. tavaszán a piacteret is itt alakították ki. Majd a hozzátartozó útszakasz viacolor burkolatot kapott, így 300 méter hosszú sétálóutca készült el. Tiszatenyőn jelentős a horgász- és vadász- turizmus: a település külterületén található a kedvelt horgásztó. A vadásztársaság bérvadásztatást folytat. Az idei évben is több érmes, köztük két aranyérmes őzbakot lőttek már ki itt. Kengyel Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A település körüli sík vidéket a környezetből kiemelkedő kunhalmok teszik változatossá. Az egyik kengyeli kunhalmon, Bagi- majorban szélmalom épült az 1850 körüli években. VENDÉGSÉGBEN 23
