Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-16 / 113. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 16., PÉNTEK PETŐFISZÁLLÁS 7 m MMMlliiMlMlll A pálos múzeum gyűjteményét a zarándokok ajánlották fel Petőfiszállás legfőbb nevezetessége a pálosszentkúti kegyhely. Az egykori kolostor kerengőjé- nek nyugati végét lezáró kegytemplom építésére 1873-ban Kiskunfélegyházán kápolnaépítő bizottságot alakítottak. A templom építéséhez a középkori Ferencszállás elpusztult templomának köveit is felhasználták. A csodatevő vizéről híressé vált Szentkút környékét Kiskunfélegyháza város 1888- ban megvásárolta és fásította. A millennium évében (1896) emlékére megépült a neogótikus Skapulárés Szűzanya kápolnája, majd a Prágai Kisjézus képoszlopa, végül az úgynevezett lourdes-i barlang, mely egyúttal szabadtéri oltár is. A stációkat a kerengőn újjáépítették. Az 1991-ben visszatért pálos szerzetesek kitartó munkájának eredményeként 2005-ben új kolostorépületet avattak a kegytemplom mögött. Egy évre rá a kolostorral szomszédos régi épületben megnyitották a Pálos rend Mária-gyűjteménye című állandó kiállítást (Mária- múzeum), melynek gazdag anyagát zömében a búcsúsok, zarándokok ajánlották fel. A kegyhely sajátos szertartása a búcsús ünnepek gyertyás éjszakai körmenete. A tágas pusztán, ahol a látóhatárt legfeljebb néhány fa korlátozza, hatalmas égbolt borul a virrasztó búcsúsokra. A különleges kisugárzással bíró terület, sajátos, sehol másutt nem tapasztalható érzéssel tölti el a híveket, akik közül sokaknak megtapasztalt istenélményük van. A kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében. Hasznos információk A település rangja: _______község Lé lekszáma: 1810 Irá nyitószáma:______ 6113 Te lefonkórzetszáma: 76 A polgármesteri hivatal címe: ______Kossuth Lajos utca 6. szám A hivatal telefonszáma: 76/368-042 A hivatal e-mail-címe: _______________pszph@enternet.hu Megközelíthető:_________________ az 5-ös főútról és a halasi útról is. GPS koordináták: 46.6256/19.8596 FORRÁS: WWW.PETOSZAI.LAS.HU Készek egyként összefogni seres lajosné A szentkúti kegyhely kihat a helybéliek életére Pünkösdszombaton a Felvidéki Táncszínház Pálosszentkúton mutatta be A Napba öltözött leány című rockoperát. Petőfiszállás ötvenhat éve nyerte el önállóságát. Előtte Kiskunfélegyházához tartozott. A korábban Ferencszállásként jegyzett települést 1990 óta Seres Lajosné polgármester asszony irányítja. Szász András- Petőfiszállás egyike azoknak a falvaknak, melyek megőrizték iskolájuk önállóságát...- Régi igazság, hogy ahol az iskola és a templom megszűnik, ott utána nincs élet. Amikor a többcélú kistérségi társulásokat létrehozták, a petőfi- szállási képviselő-testület újra átgondolta lehetőségeit, és úgy döntött, él a törvény adta lehetőségekkel: erre a tanévre az önkormányzat felvállalja az iskola működtetését. Dacára, hogy közel negyvenmillióval kellett kiegészítenünk a normatívát. Ugyanakkor az óvodát már a jelenlegi tanévtől a félegyházi kistérségi társulással közösen működtetjük.- Számos településen okoz gondot a népességfogyás. Önöknél mi a helyzet?- Nos, én azt látom, hogy egyfelől folyamatosan csökken a lé- lekszám, másfelől viszont szép számmal születnek gyerekek. Lehetőségeinkhez mérten szerény anyagiakkal segítjük a fiatal házasok új lakáshoz jutását, és negyvenezer forint egyszeri támogatással próbáljuk ösztönözni gyermekvállalási kedvüket. Ugyanakkor az óvodai, iskolai, egyházi és civilszervezetek rendezvényeihez is igyekszünk hozzájárulni.- Idegenforgalmi szempontból mit tud nyújtani Petőfiszállás?- Egyelőre nem sokat. Meleg- konyhai ellátást biztosító éttermünk, vendéglőnk nincs, a falusi turizmus se indult be még településünkön. Mindazonáltal számos kedvező, úgyis mondhatnám: biztató jel, utal arra, hogy előbb-utóbb ebbe az irányba is megtörténik az elmozdulás. Épp a közelmúltban tárgyaltunk a kínálkozó pályázati lehetőségekről a kiskunfélegyházi innovációs központ munkatársaival. Az ott elhangzottak alapján úgy tűnik, rövidesen megnyílnak a falusi turizmus beindításának lehetőségei Petőfiszálláson is. Fontos megjegyeznem, hogy az idegen- forgalom fellendítését a pálos testvérekkel, vagyis az egyházzal közösen szeretnénk megvalósítani.- Ha már szóba hozta az egyházat, mit jelent a község számára Szentkút?- Nekünk ez a kegyhely az egyetlen büszkeségünk. Magam is, családom is helybéli születésűek vagyunk, akik kezdettől templomba járó gyerekek voltunk, és felnőttkorunkra is megmaradtunk annak. Számunkra óriási dolgot jelent, hogy itt van ez az ősi, és méltán világhírű zarándok- és búcsújáróhely, a pálos kolostor és a noviciátus. Ezek híján jóformán semmi olyan értékünk nem lenne, amire igazán feltekinthetne lakosságunk. Ez a rohanó élet, az örökös időhiány igen nagy szerepet játszik abban, hogy az emberek vallásos érzületüket nem mindig a templomban tudják kifejezni. Elsősorban az a közel félezer időskorú, aki a külterületen szétszórt tanyák valamelyikén él. Valószínűleg a kegyhelynek is jelentős szerepe van benne, de Petőfiszállás mindig vallásos település volt. Aki nem is jut el minden vasárnap a templomba, otthon, a rádiót hallgatva követi a szentmisét, mert nem tud meglenni Isten igéje nélkül. Polgár- mesterként elmondhatom: olyan közösség a miénk, melynek tagjai szükség esetén egyként fognak össze a minél jobb, minél szebb eredmény érdekében. HELYTÖRTÉNET A mai Szentkút helyén a kora középkorban virágzó keresztény község terült el. A településnek hatszáz hívő befogadására alkalmas temploma volt, amit feltehetően még Szent István idejében emeltek, és ami nagyjából a mai kegytemplom helyén állhatott. A község az 1241-es tatárjáráskor elpusztult. Az elnéptelenedett környékre IV. Béla kunokat telepített. Ők építették újjá a lerombolt települést, és állították helyre templomát. Az akkortájt már Ferencszállásként jegyzett község csodával határos módon épen átvészelte az 1526-os törökdúlást, fél évszázaddal később azonban mégis porig rombolták a tatár-török hordák. ■ Az elnéptelenedett környékre IV Béla kunokat telepített. A törökök elől menekülő fe- rencszállásiak a hajdani templom előtt csörgedező forrásba rejtették el az oltáriszentséget. Az 1791-es esztendő egyik éjjelén, egy nyáját legeltető pásztor új forrást fedezett fel, melyből egyre erősödő fény tört fel. A fényből, mennyei hangok kíséretében Szűz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki. A látomásnak gyorsan híre ment a környéken. Egyre többen zarándokoltak el a forráshoz, főleg miután bebizonyosodott, hogy vizének gyógyító ereje van. A gyógyulásban reménykedők a forrást Szentkút- nak nevezték el. (A csoda utáni évben egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivottá vízből, megmosakodott és teljesen meggyógyult. A hagyomány szerint mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták.) Ferencszállást a második világháború után Petőfiszállássá „keresztelték át”. A település 1952-ben elszakadt Kiskunfélegyházától, azóta önálló község. Mindig szívén viseli a falu sorsát seres lajosné Kiskunfélegyházán született Első munkahelye a községi tanács volt, ahol igazgatási előadóként dolgozott, 1978-TÓL a helyi Petőfi Tsz belső ellenőre. Felsőfokú számviteli képesítéssel rendelkezik. 1990 óta irányítja Petőfiszállást. Férjezett, egy fia van, és egy kétéves kislányunokája. Szórakozás Három napig igazi búcsúi hangulat fogadta a látogatót a szentkúti kolostor mögött. Míg a gyerekek a körhinta, kisvasút, dodzsem és póniló között ingáztak, a felnőttek az árusok utcáit járták végig. Hétszáz éves a pálos rend jubileum Az évfordulóra számos programmal emlékeznek A pálos rend az első és egyetlen, magyar alapítású férfi szerzetes- rend, melyet a Szentszék 1308- ban hagyott jóvá. A rendet Boldog Özséb alapította, amikor 1252-ben, a Pilis-hegységben élő remetéket egy közösségbe gyűjtötte össze. A szerzetesrend Remete Szent Pált választotta névadójának. A rend alapítása óta őrzi a remeteség szellemét, a hazáért való engesztelés gondolatát és a Szűzanya iránti tiszteletét. Magyarországon az 1786-ban feloszlatott pálos rend 1934-ben települt le újból, hogy átmeneti virágzás után 1950-ben ismét feloszlassák. A pálosok a magyarságot szolgáló tevékenységüket közel négy évtizedes kihagyás után, 1989-ben kezdhették újra. A pálos rend pápai jóváhagyásának hétszázadik évfordulójáA forrás Szentkút jelképévé vált. ra ünnepi programok sokaságával emlékeznek Márianosztrán, Pécsett, Kesztölc-Klastrompusz- tán. Pálosszentkút július 25-26- án keresztény motoros zarándoklat helyszíne lesz. A kétnapos esemény 25-én, pénteken este 6 órakor ünnepi szentmisével kezdődik, melynek keretében dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecske- mét érseke megáldja a zarándokok motorjait. Este 8 órától a Misztrál együttes tart koncertet. Szombat délelőtt 10 órakor lesz szentmise, este 7 órakor a Gável testvérek koncertje zárja a programot. Augusztus 15-17-én Nagyboldogasszony-, szeptember 6-7-én Kisasszony-napi búcsú színhelye lesz a kegyhely.
