Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-03 / 103. szám

4 HARKAKÖTÖNY PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 3., SZOMBAT A túlélésért küzdenek kihívás Sikernek számít a költségvetési hiány jelentős csökkentése A polgármester, háttérben a Harka-tóval. Szeretné, ha a ritka természeti értékekkel megáldott település jobban bekapcsolódna a falusi turizmusba. Nyugdíjasként kezdett újra írni a kötönyi költő Tizenkét éves korában Petőfi Sándor János vitézének hatására kezdett el komolyan érdeklődni a költészet iránt Maróti Dezső. A ól éves harkakötönyi költő ed­dig összesen 300-350 verset ve­tett papírra. Fiatalkori évei után a mostani a legtermékenyebb időszaka, miután egészségügyi okok miatt fel kellett hagynia eredeti szakmájával, az autófé­nyezéssel.- Legtöbbször a táj szépsége, vagy az élet nehézségei ihletik költeményeimet, melyeket álta­lában hajnalban jegyzek le - mondta érdeklődésünkre. Ma­róti Dezsőnek eddig egy verses­kötete jelent meg Bátor sasok címmel - ebben azoknak az egy­kori tanárainak állít emléket, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy esetenként az akkori rend­szerrel szemben is megfogal­mazzák saját magukat. (Ezenkí­vül 4 antológiában jelentek meg versei.)- Nemrégiben nagy megtisz­teltetés ért: megkeresett egy nyugdíjas zeneszerző, Domon­kos Kázmér, hogy több költemé­nyemet is megzenésítené - tette hozzá Maróti Dezső. A harkakö­tönyi költőt egyébként rendsze­resen hívják különféle kulturá­lis eseményekre, megnyitókra, hogy saját verseiből szavaljon. Maróti Dezső Kun volt az apám Kun volt Apám, kun a vérem Kötöny vezér földjén, Itt neveltek szilaj módra A kötöny-puszták ölén Bátor sasok tanítottak, A széllel szembe szállni Sohasem bírtam parancs­szóra Behunyt szemmel járni... Az elmúlt évekhez képest jobb a harkakötönyi költ­ségvetés helyzete - mondja Győri Endre pol­gármester, aki az anyagi gondok enyhítése érdeké­ben magát is menesztette a helyi iskolából. A 900 fős Harkakötönyt idilli­kus kertvárosi hangulata és rendkívül olcsó ingatlanárai el­lenére még nem fedezték fel ma­guknak a városi emberek. Pe­dig a vonat- és buszközlekedés Is jó, a 10 kilométerre fekvő Kis­kunhalas könnyen és gyorsan elérhető. A halálozások, illetve a születések csökkenő száma mi­att így a lakosság egyre fogy. Közelkép GYŐRI ENDRE 1969-ben született Zentán. A topolyai Petőfi Sán­dor Mezőgazdasági Szakközép- iskolában érettségizett, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kolán szerzett diplomát bioló­gia-kémia tanárszakon. Nős, hobbija a túrázás, a kertészke­dés, a falusi turizmus. Márpedig a létszám fontos té­nyező a fejlődési lehetőségek szempontjából.- A legnagyobb gondot az is­kola sorsa jelenti. Azt biztosra mondhatom, hogy az intéz­mény nem fog megszűnni, ám szerkezeti átalakítások elkerül­hetetlenek lesznek az alacsony gyermeklétszám miatt. Ez azt jelenti, hogyha nem sikerül ala­pítványi vagy egyházi fenntar­tásba adni az iskolát, akkor a felső tagozat - de legalább a he­tedik, nyolcadik osztály - vala­melyik kiskunhalasi iskolához tartozik majd - fejtette ki Győ­ri Endre polgármester. A tele­pülés helyzetére jellemző, hogy már az is sikernek számít, hogy a költségvetés korábbi 60-70 A kötönyiek büszkék lehetnek polgármesterükre: a takarékos- sági intézkedésekben élen járva 2007-ben saját magát is elbocsá­totta a helyi iskolából, ahol ta­nárként dolgozott Győri Endre korábban a helyi általános isko­la igazgatója volt, ám megvá­milliós hiányát 23,5 millió fo­rintra faragták le 2006 ősze óta (jelenleg 220 millió forintból gazdálkodik a falu). Ennek ára is volt persze: a helyi intézmé­nyekből hat főt kellett elbocsá­taniuk. - Ezenkívül kistérségi kezbe adtuk át szociális felada­taink ellátását, amitől nemcsak költségcsökkenést, hanem a színvonal emelkedését is várjuk - tette hozzá. Érthető okokból a fejlesztési lehetőségek és a tervek szűkre vannak szabva Harkakötöny- ben. - Saját erőnkből lebetonoz­zuk a bolt és a posta előtti terü­letet, és ezt tervezzük a faluház előtt is. Egy kistérségi pályázat keretében szeretnénk kialakíta­ni három fedett buszmegállót. A lasztása után összeférhetetlen­ség miatt le kellett mondania posztjáról. Ugyanakkor - tekin­tettel a súlyos anyagi gondjaira - társadalmi munkában vállal­ta a polgármesterséget, így ezért is csak minimális tiszteletdíjat vesz jel havonta. Ezzel ő lett az vízelvezető árokrendszer felújí­tását közmunkásokra bíznánk, a piactéren pedig megfelelő asz­talokat helyezünk ki - foglalta össze a polgármester. A település határában fekvő Harka-tó hatalmas természeti értéket képvisel. Turisztikai cé­lú kihasználását azonban nehe­zíti, hogy csak részben van a fa­lu birtokában: a vízfelület, illet­ve a felépítmények egy magán­cég kezében vannak, amely egy helyi halászati vállalkozásnak adja bérbe azokat. - Szeret­nénk, hogy a tó és környéke job­ban beilleszkedjék a környék­beli turizmusba. Tervben van, például, egy madármegfigyelő torony megépítése - mondta Győri Endre. ország első munkanélküli pol­gármestere. -Választani kellett: vagy egy családos anyukát kül­dünk el, vagy én távozok. Dönté­semmel egyben szolidaritást is kívántam vállalni mindazokkal, akiket elbocsátottunk - fogal­mazott a 39 éves Győri Endre. Évszázadok óta lakott a település környéke história Az 1949-ben meg­alapított község neve a Har- ka méltóságnév és Kötöny kun vezér nevének szóösz- szetétele. A terület - Harka- puszta, illetve. Kötöny-puszta - évszázadok óta lakott, sőt régészeti korokból is kerül­tek elő leletek. Ezek közül a legjelentősebbek a Harka-tó melletti avar temető és a pa­jorkereszt körül talált közép­kori településnyomok. Két csapata is van a fociszerető falunak labdarúgás Harkakötöny- nek két, megye IlI-as labda­rúgócsapata van. A Harka- kötöny nevet viselő gárda főként a helyi erőket tömörí­ti, a Kötöny SC viszont a környékbeli tehetségekre is épít. A két csapat rendsze­resen egymás ellen is meg­mérkőzik a bajnokságban. Halban és vadban is gazdagok a kötönyiek szabad idő Ötven fővel mű­ködik az egyhektáros vízfelüleleten gazdálkodó helyi horgászegyesület. Ta­vukba évente kétszer-há- romszor telepítenek össze­sen mintegy 20 mázsa ha­lat Egyik újításuk, hogy szélkerekes szivattyúval ol­dották meg a tó vízutánpót­lását. A Harkakötönyi Va­dászegyesület 1997-ben ala­kult, jelenleg 40 tagja van. 6,5 ezer hektáros területü­kön szinte minden lőhető vad megtalálható. Nemrégi­ben újították fel vadászhá­zukat. A vadélőhelyeket szélkerekes itatókkal és új takarmánytárolókkal terve­zik fejleszteni. Fokozottan védett növények és madarak HARKA-TÓ Rendkívül értékes növény- és madárvilága mi­att felbecsülhetetlen termé­szeti értéket képvisel a Har­ka-tó. Olyan fokozottan vé­dett növények találhatóak itt, mint a pókbangó, az agárkosbor vagy a fátyolos nőszirom. A tavon több mint 100 madárfajt figyeltek már meg: olyan ritkaságokat is, mint a fekete gólya, a kana­lasgém vagy a cigányréce. Miután magát is kirúgta az iskolából, munkanélküli lett a polgármester Vajdasági lakodalmasok húzzák a talpalávalót Onképző módon tanul festeni a tehetség talentum Nyári Nelli képein leginkább a természet szépségei jelennek meg A térségi kulturális életnek is ér­dekes színfoltja az a harkakötö­nyi kezdeményezés, melynek ré­vén havonta egy alkalommal la­kodalmas zenekarok szórakoz­tatják az érdeklődő­ket. Az ötlet a Vajda­ságból származó Má­riás Máriáé volt, aki a Szabadkai Rádió mu­latós együtteseket be­mutató, Rádiólakodalom című műsora kapcsán arra gondolt, hogy ezeket a zenekarokat Har- kakötönyre is meghívná. - 2007 őszén megrendezett első összejövetelünkre 230-an jöttek el, nemcsak a faluból, hanem a környékbeli településekről is. Ezt az érdeklődést látva azóta havonta megrendezzük a Rádió­lakodalmat. Minden alkalommal 150-180 vendégünk van, sokan közülük nyugdíjasok, akiknek más szórakozási lehetőségük nem nagyon akad manapság. Az ér­deklődők számá­ra mindig más­más vajdasági ze­nekar húzza a talpalávalót - ha kell, akár haj­nalig is. A szórakoztatáson túl ezzel a magyar lakodalmas ze­nei hagyományokat is szeret­nénk ápolni - fogalmazott a fő­szervező. Hozzátette: már több környékbeli településre is invi­tálták őket, sőt van meghívásuk a határon túlra is. ■ A nyugdíjasok­nak más szóra­kozási lehetősé­gük nem akad. Három éve - az iskolai rajz-1 óráktól eltekintve - teljesen au­todidakta módon kezdett el raj­zolni és festeni a harkakötönyi Nyári Nelli. A kiskunhalasi Szilády Áron Református Gim­názium 11. évfolyamos tanuló­jának iskolai kötelezettségei miatt mostanában nincs sok ideje hobbijával foglalkozni, pe­dig - képeit elnézegetve - min­denképpen érdemes lenne energiát fektetnie az alkotásba. Pasztellkrétával készült műve­in leginkább a természet, a táj szépségei tűnnek elő, de szíve­sen foglalkozik csendéletekkel is.- Volt már, aki meg akarta venni az egyik képemet, de Nyári Nelli nem csak amatőrként szeretne a képzőművészettel foglalkozni. nem adtam el. Egy másikat elajándékoztam, de azóta is na­gyon hiányzik, valamiért hoz­zám nőnek az alkotásaim - mondja a fiatal tehetség, akit je­lenleg a szülei szponzorálnak. Nelli eddig 18 képet készített, és volt már egy jó visszhangú kiállítása is a harkakötönyi fa­lunapokon. A jövőben szeretne nemcsak amatőr, hanem profi módon is a képzőművészettel foglalkozni, ebbe az irányba tervezi a továbbtanulást is, bár ez - mint mondja - még változ­hat. - Akárhogyan is döntök, az alkotás nagyon fontos szá­momra. Legalább hobbiként egész életemben megmarad majd - tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents