Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-24 / 96. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK KISKŐRÖS Egyre többen fedezik fel a kiskőrösi borokat A helyi emlékezetbe beépült anekdota szerint a Kiskőrösre érkezett első szlovák telepesek szőlővesszőket is hoztak magukkal szekereiken, hogy a futóhomokon megteremtsék a szőlőművelés alapjait. Az ősök döntése eredményesnek bizonyult: a nagy szakértelemmel művelt szőlőültetvények évszázadokon keresztül biztosították a helyiek megélhetését. Kiskőrös 1987 óta viseli „A szőlő és a bor városa” megtisztelő címet, és aki már kóstolt jófajta kadarkát, vagy - hogy az újabb fajták közül is említsünk egyet - cserszegi fűszerest a számos kiskőrösi pincészet valamelyikében, az tudja, hogy az itteni borok felveszik a versenyt a történelmi borvidékek nedűivel is. ■ Az itteni borok felveszik a versenyt a történelmi borvidékek nedűivel is. Mint Pszota István hegybíró elmondta: a térség egyik legnagyobb hegyközségében jelenleg 2650 hektáron termelnek szőlőt. A jellegzetes fajták között a kékszőlő esetében a kadarkát, a kékfrankost, a kékoportót és a zweigeltet kell megemlíteni, de többen telepítenek újabban dunagyöngyét és pannon frankost. A fehérszőlők között hagyományos fajta az ezerjó, az arany sárfehér, a bianka, de az utóbbi időben megjelent többek között a cserszegi fűszeres és az aletta is. A kiskőrösi borok a borvidéki és az or- | szágos versenyeken is rendszeresen kapnak arany minősítéseket.- Szerencsére a támogatott szőlőkivágások miatt nem kell hogy fájjon a fejünk. A 2007-ben zárult borászati évben 140 hektár új ültetvényt telepítettek a gazdák, és 2008-ban is ilyen volumenre számítunk - emelte ki Pszota István. Spórolás után fejlesztések esélyek és lehetőségek Tervek a csatornázástól a városrendezésig Domonyi László polgármester (jobbra) és Lasztovicza László alpolgármester. Nehéz, de nem reménytelen a költségvetés helyzete. A takarékoskodás éve után a fejlesztésekre igyekeznek tenni a hangsúlyt Kiskőrösön. Az öszszességében milliárdos pályázati lehetőségekhez az önerő rendelkezésre áll.- 2007-ben nagy horderejű döntéseket kellett meghoznunk a helyi intézményrendszer átalakítását illetően. Az iskoláinkat, az idősek otthonát kistérségi fenntartásba adtuk és megszüntettük a városi gazdasági hivatalt. Összességében az önkormányzati dolgozók létszámkerete 60 fővel csökkent- mondta Domonyi László, Kiskőrös polgármestere. Az érzékeny, ám szükséges változásoknak jelentős eredményei mutatkoznak: a városi költségvetés kiadási oldala jelentős mértékben csökkent. Mindeközben - korlátozottan ugyan, de - fejlesztésekre is futotta az elmúlt két évben: járda-, út- és kerékpárút-építések és -korszerűsítések, buszmegálló-kialakítás gyarapította a várost.- A jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnénk tenni a fejlesztésekre. Ennek érdekében az önkormányzat kötvényt bocsát ki, melynek több száz milliós forrását szigorúan pályázati önerőként kívánjuk felhasználni - fogalmazott a polgármester. A két legnagyobb, már megvalósulás előtt álló projekt a térségi tanuszoda és a Petőfi- iskola tornatermének megépítése. Ezenkívül tervezik az egészségügyi szakellátás fejlesztését, az ivóvíz minőségének javítását, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítését, illetve a csatornázás utolsó ütemének kivitelezését. - Az útépítést a lakosság anyagi hozzájárulásával és a pályázati lehetőségek kiaknázásával továbbra is folytatni kívánjuk. Kiemelt tervünk továbbá a városközpont rekonstrukciója: térrendezéssel, a gyalogos és gépjármű-közlekedés részbeni módosításával biztonságosabb, hangulatosabb központot lehet kialakítani - sorolta Domonyi László. Régóta téma a városban a volt laktanya sorsának rendezése. - Miután a honvédelmi tárca által meghatározott 1,5 milliárd forintos ár még a vállalkozói tőke bevonásával is irreális, az ingatlan megvételére nincs módunk. Ugyanakkor ha a laktanya részletekben kerül eladásra, egyes ingatlanrészeket mindenképpen meg kívánunk vásárolni - mondta a polgármester. A kistérségi „mamutiskolával” előremenekülnek az oktatásügyben A kiskőrösi városvezetés elképzelései nyomán országos viszonylatban az elsők között hoztak létre kistérségi oktatási „csúcsintézményt” a környező települések. - Miután mind a gyermeklétszám, mind az állami normatíva évek óta csökken, az oktatási feladatok egyre nagyobb terhet róttak az önkormányzatokra. Eközben a kormányzat kiegészítő normatívákkal ösztönözte a fenntartókat az összefogásra, ezért azt láttuk jónak, ha előremenekülünk - világított rá a döntés hátterére Lasztovicza László alpolgármester. A 2007. augusztus 1-jével létrejött kistérségi intézmény 15 óvodát, 13 általános iskolát, 2 középiskolát és 1 kollégiumot „olvasztott magába”. A működési forma előnyei elsősorban anyagiak: összességében 150 millió forinttal több normatív támogatás jut a kistérségbe, és a szervezeti működésen is tudnak spórolni. Ezenkívül a pedagógusok utaztatásával mindenhol megvalósulhat a szakos ellátottság. A megoldás főként a kistelepüléseknek előnyös: továbbra is helyben működhetnek iskoláik, óvodáik. A Wattay család és a betelepített szlovákok história Kiskőrös helyén már az Árpád-korban falu állt. A török pusztítás után - hősies küzdelmük jutalmaként - 1691-ben a Wattay család vehette birtokba a térséget. A szinte teljes egészében kipusztított lakosság helyére az új birtokosok az északi vármegyék szlovák nyelvű lakóit telepítették le. Ennek köszönhető, hogy a városban ma is kultúráját, hagyományait ápoló, aktív szlovák közösség él. Kultúrájukra és ételeikre is büszkék lehetnek ünnepek Évente három nagy gasztrokulturális eseményt rendeznek Kiskőrösön. Május közepén a várqs újratelepítésének állít emléket a városi napok; szeptember első hétvégéje a szüreti fesztivál ideje; év végén pedig a Petőfi-szilvesztert rendezik meg. Ezeken az alkalmakon nem csak a helyi művészeti csoportok mutatkoznak be rendszeresen. ló lehetőség ez a kiskőrösi borok népszerűsítésére, és az olyan ínyencségek bemutatására, mint a szlovák rétes és a sztrapacska. Hat testvértelepülése van a városnak külkapcsolatok A kiskőrösiek szívesen ismerkednek más népek életével, hagyományaival. A város testvérvárosi viszonyt ápol a lengyelországi Tarnowval, a szlovákiai Liptószentmiklóssal és Naszvaddal, a romániai Margittával, a németországi Stadtlengsfelddel és a holland Krimpen aan den Ijssel városkával. A kiskőrösi homok és a kadarka zamata borászat A térség egyik legősibb borfajtája a kadarka. Az első szőlővesszőket a rácok hozták Kiskőrösre: országos viszonylatban ma is itt a legnagyobb a kadarkaültetvények területe. A világon máshol is termelnek kadarkát, ám igazi fűszeres zamatát és bíborvörös színét a kiskőrösi homokon nyeri csak el. Uszoda és sportcsarnok épül a gyerekeknek Egy államilag támogatott beruházásnak köszönhetően tanuszodával és sportcsarnokkal is gazdagodik 2008-ban Kiskőrös. A városvezetés még 2005-ben kötött megállapodást a Nemzeti Sporthivatallal a két létesítmény megvalósításáról. Az építtetést, és 15 évig az üzemeltetést is egy külső beruházó végzi, a költségeket pedig fele-fele arányban az állami büdzsé és a helyi önkormányzat állja. A tanuszoda esetében a város 53,5 millió forintot, a sportcsarnok esetében pedig 23,5 millió forintot fizet a cégnek évente, 15 éven keresztül. Cserébe a kft. nemcsak felépíti a több mint félmilliárd, illetve 33Ö millió forint' beruházási értékű létesítményeket, hanem üzemelteti és karban is tartja azokat. Az uszoda a fürdő területén épül fel, a csarnok pedig a Petőfiiskola mellett, mely intézménynek jelenleg nincs sportcsarnoka. A15 év lejárta után jelképes összegért kerül a város tulajdonába mindkét létesítmény. A tanuszoda a kistérség tanulócsoportjait is fogadja majd. A két medencét, és a mellé épülő szaunát, valamint gőzfürdőt a fürdő vendégei is használhatják. ■ 15 év múlva az intézmények a város tulajdonába kerülnek. Petöfrszüiöház Kiskörös leghíresebb szülötte Petőfi Sándor. A személyéhez kapcsolódó évfordulók megünneplésén kívül gazdag állandó és időszaki tárlatokat rendez a Petőfremlékmúzeum. Kiemelkedő esemény a Petőfi-szilveszter: az egész éjszakás irodalmi estre a határon túlról is érkeznek vendégek. Uj egészségcentrum félmilliárd forintból Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a helyi egészségügyi ellátásban Kiskőrösön. Nemcsak az orvosi ügyeleti rendszert, hanem a járóbetegszakrendelés üzemeltetését is egyegy egészségügyi cégre bízta az önkormányzat. Ettől egyrészt a költségek csökkenését, illetve az ellátás színvonalának javulását várják - a pozitív eredmények már tapasztalhatóak ezzel kapcsolatban. A kiskőrösi önkormányzat egy félmilliárdos beruházás keretében új egészségcentrum építését is tervezi. Amennyiben sikerül a célra pályázati támogatást nyerni, felújítanák a Kossuth utcai rendelő épületét mintegy 300 millió forint értékben, 200 millió forintból pedig eszközöket szereznének be. A több mint 1200 négyzetméteresre bővülő ingatlanban a szakrendelések, a háziorvosi ügyelet és a tüdőgondozó is helyet kapna. Az üzemeltető Kiskunhalas Semmelweis Kórház Kht.-tól ígéretet kapott az önkormányzat, hogy segítenek a pályázatírásban, valamint a beruházáshoz szükséges 10 százalékos önrészt is rendelkezésre bocsátják. ■ A változásoktól a költségek csökkenését és az ellátás javulását várják.
