Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-30 / 101. szám
6 PETŐFI NÉPE - 2008. ÁPRILIS 30., SZERDA CSÁVOLY Nyolc nő, no meg egy férfi épül és szépül Kihasználják a közhasznú foglalkoztatást Mi más lenne a legfontosabb a bácskai településen, mint a bográcsolás? Persze fával főznek, ahogy a hagyomány megkívánja. Hagyomány itt a békés egymás mellett éles A horvát önkormányzat jól összefogja a település horvát-bunyevác lakóit. A nemzetiségek békés együttélésének egyébként is hagyományai vannak Csávolyon. 320 esztendeje, hogy a horvát-bunyevácok a ferences atyák vezetésével itt leltek hazára. Sok jelesség került ki közülük. így Petres János író, csávolyi plébános, Milassin Miklós székesfehérvári püspök, Páncsity Péter jezsuita szerzetes, tartományi rendfőnök. Mándity István, a horvát önkormányzat elnöke.- Nagyon szépen működik a gyermektánccsoport, mellyel Kissné Osztrogonácz Zita tanárnő foglalkozik. Huszonnégy gyermek ropja. Krékity István tanártól tízen tanulják ősi hangszerünket, a tamburát - tudtuk meg Mándity Istvántól, a horvát önkormányzat elnökétől. A táncegyüttes még 1952-ben alakult meg a Csávolyi Bunyevác Kultúrkör keretében. Messze földön híres a Páncsitsné Valcsik Vera, a nyugdíjasklub vezetője irányításával, Nagyné Mándics Ibolya segítségével éneklő asszonykórus is. képviselő-testület: Ábel Györgyné, Csuportné Kovácsics Mária, Fischer József, Germánná Katona Irén alpolgármester, Kissné Osztrogonácz Zita, Koch Mártonná, Kovács Istvánná, Mamuzsitsné Vidákovics Éva, Pappné Páncsits Drágán. Ha Bajáról Szeged irányába haladunk az 55-ös számú főúton, elsőként a tizenöt kilométerre fekvő Csávoly községet érintjük. Északi részén, közvetlenül a híres Bara horgásztó mellett ágazik el az út Jánoshalma felé. Messziről szemünkbe tűnik a magasba nyúló televíziós átjátszótorony. A rendezett település nagyobb részben az országút jobb, azaz déli oldalához fűződik fel. Hivatalában felkerestem Berta János polgármestert, akitől a jelen történéseiről és a jövő terveiről érdeklődtem. - A falu kétezer lakosának érdekében és 3800 hektárnyi terület fejlesztéséért fáradozunk a képviselő-testülettel, a kisebbségi önkormányzatokkal és a civilszervezetekkel - mondja a polgármester. - Településünk kétezres lélekszáma egy idő óta stagnál, bár a halálozások száma nagyobb, mint a születéseké. A Bajáról kitelepülő családok azonban kiegyenlítik a népességcsökkenést. Indítást jelent a Csávolyra költözésre, hogy nagyon jó az autóbusz-közlekedés. Munkanapokon negyvenkét járat közlekedik irányonként a községen keresztül.- Sok panasz van a falun áthaladó 55-ös műút állapotára.- Valóban. Az út minősége, a sávszélességet és a teherbíró képességet tekintve is hagy maga után kívánnivalót. Rövidesen gyökeresen megváltozik a helyzet. Most tervezési szakban van, jövőre pedig megkezdik az út szélesítését, teherbíró képessége növelését. A 11,5 tonnára növelt tengelyterhelés a nehéz gépjárműveknek és a kamionoknak bérta János polgármester 1950-ben született Tázláron. 1968- ban érettségizett Kiskőrösön. 1969- 71 között sorkatonai szolgálatot teljesített. 1974-BEN borászdiplomát vett át a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán. 1974-87-16 borász, majd kertészeti főágazat-vezető a csávolyi tsz-ben. 1992-95-16 Soltvadkerten pincészetvezető, majd bőségesen elegendő lesz. További nagy előrelépést jelent, hogy kerékpárutat építenek Baja és Csávoly között.- Hírlik, hogy a csávolyi iskolaügyet merőben új alapokra helyezték.- Öt község - Nemesnádudvar, Csávoly, Borota, Rém, Érsekhalma - megalapította a Felsőbácskai Oktatási Társulást Nemesádudvar gesztorságával. Erre tulajdonképpen a gazdasági kényszer vitt rá bennünket. így lesz módunk pályázni. Nemes-1996-2006 között négy község falugazdásza. 2006-tól Csávoly polgármestere. Nős, három felnőtt gyermeke és két unokája van. nádudvaron és nálunk is nemzetiségi oktatás folyik, ami alkalmas eredményes pályázatok benyújtására. A társulásban rejlő szakmai lehetőségeket kihasználva a nevelőmunka színvonalát is emelni tudjuk.- Mely ügyek foglalkoztatják most leginkább?- Mindenekelőtt a csatornázás, szennyvíztisztítás, melyre négy községgel közösen adtunk be pályázatot. A program a lakosság teljes egyetértésével folyik. Egyetlen hónap alatt sikerült majd’ 600 szerződő féllel megállapodni. A kiviteli tervek teljes egészében megvannak. Másik nagy gondunk, hogy a déli régióban nálunk a legnagyobb a munkanélküliség: 13 százalék körül van. Pedig a Mogyi Kft. száz embernek ad munkát. Hogy enyhítsük a munkanélküliséget, teljes mértékig kihasználjuk a közhasznú, közcélú foglalkoztatást. Négy-hat ember dolgozik állandóan. Egyedülállóan emancipált képviselő-testületünk (nyolc nő, egy férfi) minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy szépüljön községünk - zárta szavait a polgármester. Süllő és csuka is gyakran akad horogra a Bara-tó tiszta vizében Egyedülálló adottságú horgászvíz áll a Csávolyi Sporthorgász Egyesület kezelésében. Az 55-ös főút mellett, a község központjában fekvő Bara-tó. A 4,2 hektár területű vizet a horgászok lelkiismeretesen gondozzák. Különösen magukénak érzik azóta, hogy a közelmúltban a tavat a polgármesteri hivatal húsz évre a kezelésükbe adta. A tó halállományát igény szerint telepítik. Minden esztendőben jelentős mennyiségű ponty és kárász kerül a vízbe. Volt, hogy a tagság kívánságára a választékot dévérrel bővítették. Nagy gondot fordít az egyesület az egészséges állomány fenntartására. Jelentős mennyiségű ragadozó hal van a vízben, melyben így csuka és süllő is fogható. Gondot jelentett a túlzottan elszaporodott törpeharcsa. Másfél tonnányi törpe lehalászásával sikerült az állomány optimális egyensúlyát megteremteni. Elmondható, hogy a Barában fogott halak jóízűek, egészségesek - köszönhetően az állomány rendszeres vizsgálatának és a víz fertőtlenítésének. Az önkormányzat támogatásával és hathatós segítségével szépítették a horgásztó környezetét. Az akciókban szinte az egész tagság részt vett A balesetveszélyes, elöregedett fákat kivágták, helyükbe az önkormányzat által biztosított négy-öt éves csemetéket ültettek. A partrendezésnél a helyi vállalkozók és magánszemélyek adtak gépeikkel segítséget, amikor a magas vízállás miatt szükségessé vált egy hatvanméteres partszakasz mintegy húsz centiméteres homokréteggel való feltöltése. ■ Önkormányzati segítséggel szépítik a horgásztó környezetét. Négy község falugazdásza volt a vezető Szélesítik az utat Sok panasz van a falun áthaladó 55-ös műútra. Rövidesen gyökeresen megváltozik a helyzet: jövőre megkezdik az út szélesítését, teherbíró képessége növelését. Mindent megírt, amit a faluról tudni lehet helytörténet A családok versengve vitték be ajándékaikat a Falumúzeumba Idén tölti be nyolcvanadik esztendejét dr. Mándics Mihály Apáczai Csere János-díjas nyugalmazott iskolaigazgató, országosan ismert és elismert helytörténész. - Ősi csávolyi paraszti családból származom a csávolyi bunyevác sorról. Itt, szülőfalumban végeztem el a hat elemit, azután Bajára kerültem a polgáriba, majd az ottani tanítóképzőben kaptam oklevelet 1948-ban. A tanárképzőt Szegeden végeztem, ezt követte a József Attila Tudományegyetemen a történelem szak. Doktori disszertációm címe: A magyarországi horvát-bunyevácok története. Ez a könyvem kétnyelvű, de szülőfalumnak köszönhetően a németet is anyanyelvi szinten beszélem. Baján a júniusi VII. Nemzetközi Néprajzkutató Konferenciára is - mint mindig - meghívtak előadónak. A csávolyi bunyevácok templomi ültetési rendje adott témát Ugyanis a törökdúlás után a szokásrend alapján minden családnak és minden embernek megvolt a helye az isten házában - tudtuk meg a nyugalmazott igazgatótól. Misó bácsi - így szólítja a község apraja-nagyja - vagy húsz könyvében mindent megírt, amit Csávolyról tudni lehet. A falu népének sokszínű hagyományait, kultúráját, néprajzát. A közelmúltban jelent meg nyomtatásban felesége emlékére írott könyve „Egy boldog asz-Mándlcs Mihály - Apáczai Csere János-díjas nyugalmazott iskolaigazgató. szony élete és halála” címmel. Kezdeményezésének köszönhető az első országosan elismert helytörténeti gyűjtemény, vagy ahogyan a csávolyiak nevezik, a Falumúzeum létrehozása. Hivatalosan 1964. október 19-én nyílt meg, de gyökerei még régebbre nyúlnak vissza. - Pénzért semmit sem vásároltunk, nem is lett volna miből - mondja Misó bácsi. - A családok versengve hozták be ajándékaikat a Falumúzeumba. Most, hat évtized múltán is számon tartják, hogy ki és mit hozott, mi az, ami a dédszülőktől vagy még régebbről került ide a padlásokról - meséli az országosan elismert csávolyi helytörténész.
