Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-25 / 97. szám
2008. ÁPRILIS 25., PÉNTEK GAZDASÁG HÍRSÁV Négyen pályáztak a digitális műsorszórásra KÉT-KÉT cég adta be ajánlatát a földfelszíni digitális televíziós, illetve rádiós műsorszóró hálózat üzemeltetésére - közölte tegnap a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Döntés augusztusban várható. A Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2008. április 24-én NYERTESEK 200a. 04.24. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 23525 +2,79 7179 Richter 32 945 + 1,36 3087 OTP 6770 +0,29 6192 MTeiekom 845 +0,23 1074 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Phylaxia 24-4,00 5 Pannergy 430-1,37 7 TVK 5 075-0,49 9 FHB 1350-0,29 31 fl BUX-index az elmúlt napokban 22 600 .............. _■ 22 400 22 200 22 000 21 800 21888 21 600 21400 22131 „„„22142 21906 21200____________________ pont 04.16 04.17 04.18 04.21 04.22 04.23 / naP FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. április 24-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft t t t 252,23 160,20 156,37 +1,29 Ft +3,07 Ft +0,25 Ft Későn ébredő magyarok nyugdíj Sokan nem tudják, mennyi lesz az időskori járandóság Százezer forintra lenne szüksége a megélhetéshez egy magyar nyugdíjasnak. Ehhez képest az átlagos juttatás csak havi hetvenháromezer forint. A magyarok nagy része csak későn eszmél rá, hogy fel kell készülni az időskorra. Pedig az átlagnyugdíj 28 ezerrel kevesebb, mint amennyi a megélhetéshez szükséges. Tóth Marcella Magyarországon az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a korhatár elérése előtt - derül ki az Axa megbízásából a GFK csoport által készített nemzetközi felmérésből. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált huszonhat ország között, szemben a régió és Európa ötvenszázalékos átlagával. Míg Nyugat-Európában sokan már a húszas éveik derekán, az első munkába állásuk idején, házasságkötésükkor vagy gyermekük születésekor megkezdik az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az ötvenéves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézség, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá a felkészülés fontosságára. Ráadásul a nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki. A negyvenöt évnél fiatalabbaknak ugyanis csak a tizenöt százaléka van tisztában a várható összeggel. Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a korrekciók miatt a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a A magyar nyugdíjasoknak 28 ezer forint hiányzik (FORINTRA ÁTSZÁMOLVA, 2007. JÚLIUS 1-JEI ÁRFOLYAMMAL) Ország Nyugdíj Szükséglet Különbözet Egyesült Államok 691309 430 458 260851 Svájc 600 835 437 793 163 042 Olaszország 364 471 344 601 19 870 Németország 327238 221747 105 491 Lengyelország 119547 143186-23 639 Csehország 94884 85893 8991 MAGYARORSZÁG 73072 101534-28462 Szlovákia 68 518 72059-3 541 FORRÁS: AXA megélhetéshez szükségesnek ítélt havi százezer forintos öszszeghez képest mintegy 28 ezer forint hiányzik a kasszájukból. Európa több országában is fordított a helyzet: a nyugdíjakból még megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány. A hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg öt, illetve tizenhat százalékát teszi ki. Míg az aktívak többsége úgy tervezi, hogy nyugdíjaséveit utazásra, a családjára és szabadidős tevékenységekre fordítja majd, addig a hazai nyugdíjasok élete ettől erősen eltérő képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történő gondoskodás, valamint a munka folytatása teszi ki. A jegybank megszabadulna a kétszáz forintos zöld bankóktól Fémpénz válthatja fel a közeljövőben a papír kétszáz forintost - legalábbis erről kezdeményezett társadalmi vitát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Döntés még nem született az ügyben, jelenleg a jegybank az érintett szervezetek és a lakosság bevonásával tájékozódik a kérdésről. „Folyamatosan vizsgáljuk, hogy a jelenlegi érme- és bankjegysor megfelel-e a lakosság és a gazdaság igényeinek” - tájékoztatta lapunkat az MNB sajtóosztálya. ■ A forgalomban lévő kétszáz forintosok felét évente le kell selejtezni. Az egy- és kétforintosok bevonása mellett régóta fontolgatják, hogy a kétszáz forintos címletet bankjegy vagy érme formájában lenne-e jobb használni. Az utóbbi mellett az szól, hogy a bankjegyek alapanyaguk miatt átlagosan sokkal rövidebb ideig használhatók, mint az érmek. A legsűrűbben használt kétszázasok élettartama a legrövidebb. A forgalomban lévő ötvenmillió kétszázas felét leselejtezik évente, és ez az arány fokozatosan nő. A papír kétszázas fémpénzre cserélése az euró bevezetésére való felkészülést is segíthetné. A majdani átállás után érméink vásárlóértéke ugyanis a jelenleginél sokkal nagyobb lesz, hiszen a mostani legnagyobb címletű uniós érme, a kéteurós körülbelül ötszáz forintot ér. Ehhez a helyzethez közelítene, ha a legnagyobb magyar érme nem száz, hanem kétszáz forintot érne. Nem lenne újdonság a kétszáz forintos érme: 1992-től 1998-ig volt már ilyen forgalomban. Nagy méretével sok helyet foglalt a pénztárcákban. Mivel ezüstből készült, a lakosság is sokszor emlékpénzként tekintett rá, és inkább gyűjtötte, mint használta, így az MNB 1998-ban kivonta a forgalomból. ■ N. M. Növekvő hozam, növekvő nyereség A búza átgondolt növényvédelme sok pénzt hozhat a konyhára A gombabetegségek az őszi búza termésének 18-20%-át is elvihetik. A védekezés tehát nagyon indokolt ellenük. De mivel, mikor és hányszor védekezzünk? A hazai vetésterület legnagyobb részén egyszer védekezünk. Egy kisebb hányad csak, ahol kétszeri védekezés történik. És sajnos jelentős az a terület, ahol egyáltalán nem védekezünk. Ez azt jelenti, hogy itt eleve lemondunk a termés több mint 18%-áról. Egyszeri védekezés esetén kellőképpen hosszú hatástartamú készítmény használatával már a kalászolás kezdetén javasolt elvégezni a kezelést, mert ekkor jutunk a legnagyobb terméshez. Ha csak néhány napot késlekedünk, és megvárjuk a virágzás kezdetét, már közel 2 mázsát elveszítünk (ez a jelenlegi búzaárral számolva a teljes kezelési költség). Minél többet késlekedünk, annál jelentősebb a veszteség. Ám nemcsak a megkésett, hanem a túl korai, például a zászlós levél megjelenésekor végzett védekezés sem gazdaságos. Ilyenkor ugyanis a hatás nem tart ki a tenyészidőszak végéig. Ám bármennyire is igyekszünk, egyszeri védekezéssel nem érhetjük el azt az eredményt, amit a jól időzített kétszeri védekezés nyújt. Ennek lényege, hogy a növényt folyamatosan védjük a gombabetegségektől. Legjobb megoldás, ha az első védekezést a zászlós levél megjelenésekor végezzük el. Ezt követi a második a teljes kikalászoláskor, 111. virágzás kezdetén. Intenzíven művelt búza esetén a második védekezésnek további hozadéka is lehet, ha olyan gombaölő szert használunk, amelynek élettani - termésnövelő hatása is van. A teljes kikalászoláskor, ill. virágzás kezdetén elvégzett kezelés - megfelelő nitrogénellátottság esetén - a búza termésmennyiségét jelentősen megnöveli, minőségét javítja. így tovább növelhető a hektáronkénti jövedelem és a nyereség. Az emelt szintű nitrogéntrágyázás miatt nem szabad megfeledkezni a szárszilárdításról sem. Lombtrágyázással tovább javítható a termés minősége és megelőzhető a mikroelemhiány kialakulása. HIRDETÉS ...mert tuddm, hogf % Wrmúm biztonságban \van i ^(AnbaBete^ségektől Kiemelkedően hosszú hatásiaitarnmal bíró szer (5 bel) Teljes védelem és rendkívüli hatékonyság Erötel}es blokkoló hatás az Induló fertőzésekkel szemben Hidegben is hatásos Valódi segítség a jövedelmezőség eléréséhez \
