Petőfi Népe, 2008. április (63. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-18 / 91. szám
6 TAB D I PETŐFI NÉPE - 2008. ÁPRILIS 18., PÉNTEK A plébános, aki megújította a katolikus hitet Hat évtizede, 1948-ban kezdődött meg az önálló katolikus egyházi élet Tabdin. Ebben az évben helyezték a faluba Tóth János plébánost, későbbi címzetes esperest. Az egyházi méltóság 1919-ben született Sajóvárkonyban, és 1943-ban szentelték pappá Kalocsán. Első éveiben Csengődön és Hartán teljesített szolgálatot - innen került Tabdira. Nevéhez fűződik a helyi hitélet fellendítése, megújítása. A lelkes hívek anyagi támogatásával és kétkezi segítségével először a plébánia épülete készült el, 1950-ben. Egy évvel később megtörtént az első bérmálás a településen, ahol kétszáz bérmáló vett részt. Időközben felmerült a templomépítés gondolata is. Az illetékesek először nem adták ki az építési engedélyt, ám az 1957-re megenyhült viszonyok lehetővé tették, hogy az egyház letegye a templom alapkövét. Többéves önfeláldozó munka után 1960-ban szentelték fel az épületet. 19óó-ban Tóth Jánost elhelyezték Tabdiról: Kisszállásra került, ahol ismét egy templom építésén munkálkodott. Ezt követően Mélykúton és Kaskantyún szolgált. Végül 1988 őszén térhetett „haza” Tabdira. Itt élte fáradtan, betegen, de a tőle telhető aktív tevékenységgel hátralévő éveit. Az önkormányzat 1994-ben díszpolgárrá avatta. 1997-ben hunyt el. Tóth Jánost 1994-ben díszpolgárrá avatták. Büszkék lehetnek falujukra takaros és takarékos Közösségi tér és turizmus szerepel a tervekben Nemcsak takaros, de egyben takarékos falu is Tabdi. Kistelepülések között ritka az olyan, amelyik plusszal tudja zárni költségvetését. Az 1200 lelkes településen 74 vállalkozás működik - említi büszkén Kollarik László polgármester. Köztük olyan nagy cégek is vannak, mint a Kiss és Társai Borászat, vagy a Walker Trade Kft. Ennek is köszönhető, hogy az önkormányzat - bár minden forintot megfontoltan kell elkölteniük - nem kényszerül működési hitel felvételére: 147 milliós költségvetésüket 2007-ben 7 millió forint plusszal zárták. - Miután az iskolánkat kistérségi fenntartásba adtuk, a normatív támogatás is a közös intézményhez folyik be, ezért 2008-ban 94 millió forintra csökkent a költségvetésünk. A csatlakozással mégis jól jártunk: évi több mint ötmillió forintot spóroltunk meg ezzel - mondja a polgármester. ■ A fiatalok csak ott maradnak meg, ahol az alapvető szolgáltatások elérhetőek. Tabdi jól áll az infrastrukturális fejlesztések terén, egyedül az útépítés tekintetében vannak hiányosságaik. - A belterületi útjaink 60-70 százaléka nem szilárd burkolatú, ezen szeretnénk a jövőben pályázati források segítségével változtatni - hangsúlyozza Kollarik László. A polgármester fontosnak tartja, hogy az iskolát és a helyi közigazgatást a jövőben is működtetni tudják. - Ezek nélkül amolyan tanyatelepülés lennénk. Meg kell érteni, hogy a fiatalok csak ott maradnak meg, ahol az alapvető szolgáltatások elérhetőek - fogalmaz. Éppen ezért a falu vezetőinek egyik legfontosabb terve, hogy a központban egy egészségügyi centrumot alakítsanak ki a művelődési házzal szemben elhelyezkedő félkész épületből. Az ingatlanban nem csak orvosi rendelők kapnának helyet: ideköltözne a falugazdász-iroda, a könyvtár, valamint lenne itt internet1 I Közelkép KOUARIK LÁSZLÓ 1957-ben született Kiskőrösön. Szobafestőmázoló szakmát szerzett, majd 21 évet dolgozott a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalatnál, ahol szennyvkhálózat-építéssel foglalkozott. 1994-től egy cikluson keresztül önkormányzati képviselő volt. 2002 óta polgármester. Nős, két fia van. Szabad idejében kerékpározik. Kollarik László polgármester szerint az aktív hitéletnek is megtartó ereje van . hozzáféréssel ellátott számítógépterem is. - Ezzel egy nagyszerű közösségi teret alakítanánk ki, és végre lenne a tele-A16 éve alakult helyi polgárőrség a mai napig sikeresen és eredményesen működik. A szervezetnek - melynek technikai vezetője a polgármester - 76 tagja van, akik rendszeresen járőröznek a település bel- és külterületén. Az önkormányzati támogatás mellett pülésnek egy igazi központja - mondja a polgármester. A tervek között szerepel a települési szeméttelep rekultivájelentős saját bevételre is szert tesznek: rendszeresen kapnak ugyanis megbízást a környékbeli gyümölcsösök, illetve pincészetek őrzésére. Tabdin lovas polgárőrök is szolgálatot teljesítenek, akik lóháton járják, illetve őrzik a vidéket. dója is. A hulladékkezelést 2003 óta az Izsák-Kom Kft. végzi, így a területet újra át lehet adni a természetnek. A tabdi lakosok arra is büszkék lehetnek, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot még a külterületen is, sőt rendszeresen szerveznek a gyerekek bevonásával szemétgyűjtő akciókat. - Mindez tudatos koncepció része, ugyanis szeretnénk minél inkább bekapcsolódni a lovas-, illetve a borturizmusba kihasználva, hogy térségünkben húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik területe - emeli ki Kollarik László. Polgárőrök védik a tabdi gyümölcsösöket HIHSAV A falu 1950-ben vált önálló községgé A honfoglalás idején a mai Tabdi területe Árpád fejedelem fiának, Zsoltnak a birtoka volt. A község neve már a 15. századi oklevelekben is felbukkan. A török dúlás után újrabenépesedő pusztát 1853-ban Páhihoz csatolták, majd 1912-től hol Csengődhöz, hol Kiskőröshöz tartozott. Végül 1950-ben vált önálló községgé. Még ebben az évben vasúti megállót kapott a falu, és megépült a postahivatal is. Jelentős múltja van a tabdi oktatásnak kisköröstől eltekintve Tabdinak van a legrégibb iskolája a térségben. Az intézményt 1890-ben alapították. Az eredeti épületet sokáig „tornyos iskolának” hívták. Tabdi első tanítója Rácz János volt, a régi iskola utcája ma az ő nevét viseli. Az új épületet 1950- ben húzták fel. Színes és gazdag a helyi civil élet 58 éve alakult meg a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melynek csapatai országos és nemzetközi versenyeken is megállják helyüket. Több mint fél évszázada van labdarúgócsapata a községnek, mely jelenleg a megyei II. osztályban szerepel. A településen működik ezenkívül a Vöröskereszt helyi szervezete, a nyugdíjasklub, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a MÁV Cukorbetegek Egyesülete és az Asszonyklub. Félezer hektáron termelik a szőlőt A tabdi gazdák a gyümölcstermesztés mellett természetesen szőlővel is foglalkoznak. A hegyközség területe az utóbbi időben 8 százalékkal csökkent a kivágások miatt, jelenleg 487 hektár. A jellegzetes fajták közé a zalagyöngye, kékfrankos, az ezerjó és a kunleány tartozik. A termelők jó eredményeket érnek el a környékbeli borversenyeken. Támogatják a helyi közösséget vállalkozók Nem csak adójukkal segítik a települést Nemcsak a foglalkoztatás, hanem a helyi közélet szempontjából sem mellékes, hogy mennyi és mekkora vállalkozás működik egy adott településen. A kisebb községekben ráadásul a vállalkozók mintha nagyobb felelősségtudattal igyekeznének támogatást nyújtani a közösség számára. Tabdin jó példa erre, hogy tavalyelőtt pályázati pénzből cserélték ugyan ki a polgármesteri hivatal nyílászáróit, ám a helyiségek - köztük az igazán igényesre sikerült tanácsterem - felújítását helyi „szakik” vállalták fel társadalmi munkában. Kollarik László polgármester jóérzéssel említi azt is, hogy egyegy fejlesztési elképzelés vagy rendezvény esetén a tabdi cégek készséggel segítenek. Közülük a két legnagyobb, a Walker Trade Kft., valamint a Kiss és Társai Pincészet. Előbbi vállalkozás minőségi pálinkák, likőrök, illetve kommersz szeszes italok gyártásával és palackozásával foglalkozik. - Tizenhat telephelyünk van az országban, a gyártás azonban Tabdin folyik. Fontosnak érezzük, hogy az iparűzési adón túl is segítsük a települést. A rendezvényekre különféle italokat szoktunk vinni, de szponzoráljuk, például, a helyi focicsapatot is - mondta el Bognár Zsolt, a 4 milliárd forint éves forgalmú, 70 főt foglalkoztató cég igazgatója. A Kiss és Társai Pincészet szőlő- és borfelvásárlással, valamint borforgalmazással foglalkozik, továbbá üdítőket is gyártanak, elsősorban a hazai piacra. Kiss Pál cégvezető elmondta: összesen 45 fő dolgozik náluk, ezzel ők is jelentős szereplők a helyi foglalkoztatásban. Emellett szintén támogatják a falu rendezvényeit. - Italra nem kell hogy gondjuk legyen a szervezőknek - fogalmazott Kiss Pál, aki lehetőségeikhez mérten konkrét anyagi igények felmerülése esetén sem zárkózik el a segítségtől. ■ A tanácsterem igényes felújítását helyi „szakik” vállalták fel. Bántó Pista villája Tabdi határában áll az a villa, melyet Dankó Pista építtetett még a múlt század végén. A híres cigány zenész itt töltötte életének utolsó éveit. Az impozáns épület később a kiskőrösi állami gazdaság tulajdonába került, és Dankó-múzeumként szolgált. Az 1990-es években egy olasz vállalkozó vásárolta meg. Jelenleg vendég- és rendezvényházként működik.
