Petőfi Népe, 2008. március (63. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-06 / 56. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK KECEL 5 Szembeszélben is fejlődnek kecel A városi költségvetés stabil, várják a pályázatokat A polgármester a politika kedvéért sem fordított hátat a zenének: minden évben koncertet ad a kecelieknek. A T. G. Virágdekor két évtizede áll a minőségi képzés szolgálatában Kecelen működik az ország legnagyobb, magánkézben lévő szakképző iskolája. Az 1987- ben alapított T. G. Virágdekorban évente több mint ezer szakbizonyítványt adnak ki. Ami az alapképzést illeti: Téglás András igazgató közismerten nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatra, aminek eredményeként az itt végzett diákok túlnyomó többsége sikerrel tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A folyamatosan zajló felnőtt- képzésekre az ország egész területéről vannak jelentkezők, különösen a mezőgazdasági tanfolyamokra. A gazdáknak azért is fontos hivatalos képzettséget szerezniük, mert ez gyakran az uniós pályázatokon való részvétel egyik alapfeltétele. Jelentős újdonság, hogy az iskolában áprilistól neves szakemberek oktatják a bor és a pálinka érzékszervi minősítését. A T. G. Virágdekor más módon is segíti a gazdákat. Náluk kapott helyet az AVHA Szolgáltató és Tanácsadó Kft. térségi irodája, ahol az érdeklődők ingyen juthatnak tájékoztatáshoz és gyakorlati segítséghez az uniós pályázatokkal kapcsolatban. Az iskola a szakmaiság mellett a minden májusban megrendezett, ehető virágok fesztiválja révén is messze - még a határokon túlra is - elviszi Kecel jó hírét. A Téglás András vezette iskolában áprilistól a bor- és a pálinkakóstolást is tanítják. Haszilló Ferenc 2006 októberében ülhetett be a választók akaratából Kecel polgármesteri székébe. Az elmúlt másfél év tapasztalatairól és a jövő terveiről kérdeztük.- Miként vonná meg a választások óta eltelt időszak mérlegét?- Amikor megválasztottak, sejtettem, hogy nagy fába vágom a fejszémet, éS az eltelt másfél év ezt igazolta is. Mivel az elődöm 21 éven keresztül igazgatta a várost, természetes, hogy a hivatalban, az intézményekben és a városban kialakult reflexek, szokásjogok miatt időbe telt, amíg megszoktuk egymást, és a munka a rendes kerékvágásban folytatódhatott. Nagyon fontosnak tartom, hogy ma már a testületben is együtt gondolko- I zunk, és a város életét befolyásoló kérdésekben felelősségteljesen tudunk dönteni. Ilyen volt a városfejlesztési társaság létrehozása, a kötvénykibocsátás, vagy például az általam képviselt LEADER-program megszavazása. Nyilvánvaló, hogy vezetőként az ember nem tud mindenkinek megfelelni, de azt hiszem, objektíve is elmondható, hogy a körülményekhez képest a keceli ön- kormányzat jó anyagi helyzetben van. Nálunk nem voltak elbocsátások, a szükséges leépítéseket nyugdíjba vonulással, a prémiumévek kihasználásával értük el. Továbbá több dologban is sikerült előrelépnünk 2007- ben. Átadtuk a város új, 650 fős közkonyháját, belterületi utakat építettünk, vagy például megtartottuk az orvosi ügyeletet - ami jelentős kiadással jár, ám meggyőződésünk, hogy a kecellek mégis így járnak jobban. Az iskolát átadtuk ugyan kistérségi fenntartásba, de amennyiben ez hosszútávon nem éri meg a városnak, van rá módunk, hogy újból mi legyünk a fenntartók. Az önkormányzatok gőzerővel törekszenek arra, hogy kihasználják az európai uniós pályázatokat, ám sok esetben problémát jelent az önerő előteremtése. Kecelen lesz-e erre megfelelő pénzügyi keret?- Azon vagyunk, hogy legyen. Azt látni kell, hogy az előző ciklus örökségeként 850 millió forinthitel, illetve 102 millió forintos költségvetési hiány maradt a városon. Ez utóbbit sikerült a felére leszorítanunk, miután jelentősen lefaragtuk a költségvetés kiadási oldalát, a bevételeket pedig a maximumra „állítottuk be”. Az egymilliárdos kötvénykibocsátással pedig a csatornaprogram kapcsán felvett 500 millió forintos hiteleket ütemeztük át. Ebből a forrásból további 200- 250 millió forintot tartalékolunk a csatornázás harmadik ütemére. Ilyen módon marad egy körülbelül 300 millió forintos alapunk: ezt kizárólag nagyobb projektek megvalósítására, elsősorban pályázatok önrészének biztosítására kívánjuk felhasználni. Rendkívül fontos, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, melyek munkahelyeket teremtenek, illetve az önkormányzat bevételeit növelik. Ez az összeg a működésre semmiképpen nem használható fel; nem akarjuk felélni a jövőnket.- Milyen fejlesztési terveik vannak?- Rendkívül fontosnak tartjuk a városközpont rehabilitáKözelkép HASZILLÓ FERENC 1964-ben született Kecelen. 1987-ben biológia-testnevelés szakos tanárként diplomázott Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1989-től 1993-ig külföldön dolgozott zongoristaként. 1993-tól vendéglátó vállalkozó, 2002-től önkormányzati képviselő, 2006-tól polgármester. Nőtlen, hobbija a zene és a sport dóját. A Kossuth utcai önkormányzati telken szeretnénk vállalkozói együttműködéssel lakásokat építeni. Ezek között ön- kormányzati ingatlanok is lennének, továbbá közösségi terek - például egy mozi - is helyet kaphatna a komplexumban. Tervezzük egy új városi hőerőmű megvalósítását, ami által a város és a lakosság rezsiköltségei is csökkenhetnének. Ezenkívül hangsúlyt szeretnénk tenni a széles sávú internet kiépítésére, valamint a digitális televíziózásra való felkészülésre. Persze ezek még csak távlati tervek, a részletek kidolgozása a közeljövő feladatai közé fog tartozni. ■ A város életét befolyásoló kérdésekben felelősségteljesen tudunk dönteni. A város javát szolgálja az otthon új konyhája Keceli világszabadalom pintér művek Műanyag hulladékból nyerik az olajat Kecel neve vélhetően besenyő eredetű, jelentése: áthalad. Bár a településről ebből az időből írásos emlék nem maradt fent, a helytörténészek szerint a Szent László király által az 1070-es években befogadott besenyők egy közeli dunai átkelőhely előnyei miatt telepedtek meg a környéken. Egyébként a részben hasonló alakú kecme- reg szavunk szintén besenyő eredetű. A település első írásos emléke 1198-ból származik. Az itt élők megszenvedték a tatárjárást és a török hódoltságot is, melynek következtében Kecel 1584-re elnéptelenedett. A mai Kecel születésének ideje 1734. április 22. KECEL -LECEK 1984-ben, Kecel újraalapításának 250. évfordulója alkalmából avatták fel az akkori Nevelési Központ falán Victor Vasarely pécsi Zsolnay-csempéből készült faliképét. Az alkotás anyagi költségeit - Koszta Sándor helytörténész kezdeményezésére - a megyei tanács és helyi szponzorok finanszírozták, a művész pedig lemondott tiszteletdíjáról. Vasarely a műnek a Lecek címet adta, ami Kecel neve megfordítva. SZŐLŐ, BOR A településen már a kunok idejében - a 13. században - is termesztettek szőlőt. Az ősök szakértelmét jelzi, hogy az egyik első országos mezőgazdasági kiállításon, 1886-ban, a keceli bortermelők aranyérmet nyertek, ami nagyban növelte az itt termelt asztali borok jó hírét. A19. század végén az országos pero- noszpórajárvány a homoki szőlőket megkímélte: ekkor indultak jelentős növekedésnek a keceli szőlőterületek, és így lett a szőlőtermelés az itt élők első számú jövedelemforrásává. A hegyközség területe jelenleg 2350 hektár. A keceli borok rendre kiválóan szerepelnek a borvidéki, a régiós, sőt az országos borversenyeken is. MODERN ISKOLA Nem csak a szociális ellátás szempontjából jelentett nagy előrelépést, hogy 2007-ben egy 650 fős kapacitású konyhával gyarapodott a Csendes Ősz Idősek Otthona. A létesítmény az intézmény lakói mellett a keceli iskolásokat és óvodásokat is kiszolgálja, továbbá a helyiek is rendelhetnek innen menüt. Mint Cserni Zoltánné, az otthon igazgatója elmondta: terveik között szerepel egy új étterem építése, ugyanis a jelenlegi ebédlő már meglehetősen szűkös. Ennek érdekében a Norvég Alaphoz és a Dél-alfóldi Regionális Operatív Programhoz pályáznak. Az étterem mellett irodákat és foglalkoztatótermeket is terveznek az épület emeleti szintjére. A 43 munkatárssal dolgozó intézmény egyébként a félszáz fős bentlakásos idősek otthona mellett a város teljes szociális ellátásáért felelős. Az étkeztetésen kívül a házi segítség- nyújtást, a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot és az idősek klubját működtetik, és rendszeresen hirdetnek programokat gyermekeknek. Az intézményben gazdag közösségi élet zajlik: előadásokat, kirándulásokat, bálákat szerveznek, melyeken „külsős” érdeklődők is részt vehetnek. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egyetlen, Bács-Kiskun megyei település sem büszkélkedhet olyan nemzetközileg is ismert és elismert ipari vállalkozással, mint a Pintér Művek. A Pintér József által alapított és vezetett üzem világcégek megbízásait teljesíti - és ez nemcsak a gyártást, hanem gyakran a fejlesztések kivitelezését is magában foglalja. Egyik legújabb gyártmányuk egyszerre jelenthet megoldást a hulladékkezelés és az energiaéhség globális problémájára. A Pintér & Tokarz T-Technology Kft. eljárása során műanyag hulladékot alakítanak át folyékony energiahordozóvá. Mint Pintér Csaba, a fejlesztés vezetője elmondta: a folyamat zárt rendszerben, levegőtől hermetikusan elzártan, égetés nélkül, 500 Celsius-fok alatti hőmérsékleten atmoszférikus nyomáson megy végbe, így nem keletkeznek a környezetre káros gázok. A végtermékként kinyert folyékony szénhidrogén-keveréket számos módon lehet hasznosítani. A berendezés mellé épített erőművel 6 ezer tonna hulladékból éves szinten mintegy 20 ezer megawatt elektromos áramot lehet termelni. - Európában már hét ilyen üzemünk működik, és folyamatosan kapunk további megrendeléseket - tette hozzá Pintér Csaba. & Pintér Csaba magyarázza az egyedülálló technológiát. Kecelnek minden tekintetben XXI. századi általános iskolája van. A kistérségi fenntartásban működő Arany János iskola - ahol jelenleg 730 gyerek tanul - szaktantermekkel, digitális táblákkal, hangsúlyos informatikai képzéssel igyekszik a modern kor követelményeinek megfelelni. A tanári kar is innovatív: az új pedagógiai programok mellett felvállalják a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését is. Tihor Lászlóné igazgató asszony kiemeli: mindez nem valósulhatott volna meg körültekintő önkormányzati és kistérségi gazdálkodás nélkül. Ezenkívül fontosak a szülői, szponzori támogatások, valamint a pályázati sikerek is. ■ Az intézményben gazdag; közösségi élet zajlik.
