Petőfi Népe, 2008. március (63. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-04 / 54. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2008. MÁRCIUS 4., KEDD FELSŐLAJÓS :eisőlajo< ONKORMANYZAT Polgármester (társadalmi meg­bízatású): Csordás László. Al­polgármester: Bogdán Jenő. Jegyző (körjegyzőségben): Ku­tasiné Nagy Katalin. A testület tagjai: Keresztes László, Farkas Ferenc, Juhász Gyula, Makainé Antal Anikó, Nagy Klára, Vidra Pál. A polgármesteri hivatalt 1994- ben alakították ki, és a lajosmi- zsei városháza kirendeltsége­ként működik. Szívós Antalné, Gazsó Krisztina, Török Béláné és Rostásné Rapcsák Renáta in­tézi a közfeladatokat és a polgá­rok személyes ügyeit. Almavirágtól az ipartelepig községfejlesztés Dolgos embereknek szerencsét visznek az utak Néhány családi portával kezdődött a falu. A központban áll most a legfontosabb ház, melynek fedele alá mindenki befér. KÖZKÖNYVTÁR Az általános iskola 1997 óta el­látja a közkönyvtár feladatait is. A pedagógusok folyton gondos­kodnak a gyarapításáról, így a kezdeti két és félszáz kötet mára négyezerre gyarapodott. Az évi 1,2 millió forint támogatás zö­mét a kistérségi társulás nyújtja, és az önkormányzat is segíti a bibliotékát. ÜNNEPNAPOK Felsőlajoson a legkedvesebb esemény a falunap, az augusz­tus 20-ai ünnepség. Akkor egy­mást látják vendégül a falubéli­ek. A tehetősebb kisvállalko­zók, cégek szívesen adnak étel­re, italra, az önkormányzat pe­dig a műsort szervezi a jó han­gulathoz. A községet érintik a nagy közle­kedési útvonalak, ezért könnyen elérhető célpontja lehet az átme­nő bűnözőknek is. A nyugalom megőrzése elsősorban a rendőr­őrs feladata. Szolgálatukat az ön- kormányzat üzemanyagköltség­térítéssel támogatja. A rendőr- hatósági munkát segíti a har­mincszemélyes polgárőrség. Ez idő tájt újabb területe­ket von be ipari haszná­latba az önkormányzat. Azt mondják: a vállalko­zások beköltözésének elő­készítése a község hosszú távra szóló, legjobb be­fektetése.- Lakóhelyünk földrajzi fekvése szerencsés. Itt az 5-ös út, az autó­pálya, a vasút, karnyújtásnyira Kecskemét, alig egy óra az út Pes­tig. Kézenfekvő tehát, hogy ren­dezési tervünk módosításával parcellákat hasítsunk ki iparte­lepítéshez, hiszen a falu említett előnyeit a vállalkozók is pontosan látják. Érdeklődnek, elősegítjük a letelepedésüket, mert munka­helyeket ígérnek. Az elkövetke­zőkben húsz hektár körüli terüle­tet minősítünk ipari övezetté, hogy a legutóbb jelentkezett négy cég is mihamarabb hozzáláthas­son az ipartelepítéshez. Az a cé­lunk, hogy legalább 200-300 felsőlajosi ember helyben talál­jon kenyérkereső foglalkozást. Másfelől folytatjuk a belterület komfortosítását: eljött az ideje a szennyvízhálózat építésének is - beszélt terveikről Csordás László polgármester.- Vajon napjainkban tud-e hi­telesen ígérni egy elöljáró?- A közösségért dolgoztam egész életemben. Hatéves korom­ban, a mérnök úr segédletével, én ütöttem le az elsőként kimért telkek karóit. Az Iskola utcában sok olyan ház van, amelyek épí­tésében gyerekként részt vettem. Szinte a semmiből nőtt ki a falu. Egy vasúti megállóhely, egy isko­la volt itt, meg két lakótömb: az Ulicska sor, az úgynevezett Po­cokfalu a kiterjedt tanyavilággal. Máté József almása, néhai id. Ke­resztes László és Südi Rozália cse­resznyéskertje a másoknak is munkát adó birtokok. Az Almavi­rág Szakszövetkezetet - ami meg­határozta a falu fejlődését - So­mogyi Cs. Béla elnökletével, 1961- ben alakították. Aztán felépült az óvoda is, lett jó ivóvizünk, majd bevezették a földgázt, megépül­tek a telefonvonalak, a járdák és az utak, kimérték az ifjúsági tel­keket. Gyarapodott a falu lélek- száma, biztos munkahely volt az CSORDÁS LÁSZLÓ 1952-ben Lajosmizsén született. 1985-BEN Kecskeméten, a Gép­ipari és Automatizálási Műsza­ki Főiskolán végezte el a gyár­tásvezető szakot. 1966-tól a felsőlajosi Almavi­rág Szakszövetkezet géplakato­sa, művezetője, elnökhelyette­se, majd elnöke. 1986 óta a település elöljárója, Almavirág. Dolgos és derűlátó emberek lakják e vidéket. Miért ne hinnének a fejlődésben?- A különválás Lajosmizsétől szintén a felsőlajosiak életreva­lóságát példázó história lenne?- így látom, de tegyük hozzá: annak idején csak közigazgatási váltás volt. A körjegyzőségben az­óta is jó együttműködésben va­gyunk. Ám önállóan nagyobb lép­tékben fejlődhettünk. Épültek utak, járdák, buszvárók, az óvoda és az iskola önálló intézmény lett. Első nagy munka a faluház építé­se volt. Abban dolgozik ma is a polgármesteri hivatal, a takarék- szövetkezet, a posta. Az emberek jönnek, leteszik a kabátjukat, s a hivatalnokok azon vannak, hogy egy fedél alatt mindenki mindent elintézhessen. Ott rendel házi- és gyermekorvosunk, a 350 szemé­1990-TŐL pedig társadalmi megbízatású pol­gármestere. Nős, két gyér- m m ................ Felsőlajos számokban: «« Területe: 11,4 km2 Népessége: 1008 fő Háztartások: 400 db- ebből belterületen 250 db FORRÁS: ÖNKORMÁNYZAT lyes nagyterem tornaóráknak, ér­tekezleteknek, esküvőknek, bá­láknak ad helyet. Megférünk ben­ne, családias hangulatú a falunk. A millennium évében hoztuk lét­re a Faluházzal szemben a szép parkot benne a tájházzal. Templo­mot is akarunk, mert azzal teljes egy közösség élete...- Néha kevés a közösség akarata, hiszen nemrégen kockán forgott a faluban az oktatás léte is.- Mindent elkövettünk an­nak érdekében, hogy megtart­suk a tanintézmények önálló­ságát. Azonban ma már vilá­gos, hogy szerencsés választás volt létrehozni Lajosmizsével közösen egy közoktatási intéz­ményfenntartó társulást. Fel- sőlajosnak ez az intézkedés szükséges volt, Lajosmizsének pedig fontos. A szervezeti vál­tozás következtében a társulás kiegészítő normatívához jut. A változások a pedagógusok te­vékenységében, az egész neve­lői munkában nem okoztak tö­rést. És ez nagyon megnyugta­tó, mert nálunk a gyerekek za­vartalan fejlődése mindennél előbbre való. Közelkép a gyerekkora óta építkező elöljáróról A falu lelke az iskola meg az óvoda, megvívták a harcot értük Ötvenedik évében jubilál szep­temberben az alma mater. A község megadja a módját az ün­nepnek, az iskola mindig a lelke volt a falunak. Kulturális köz­pont, a követésre méltó tetteket felmutató, és amióta bódiné TORMÁSSY GI­ZELLA az in-, tézmény ve­zetője, ter­mészetvéde­lemből is példát ad­nak. Öko­parkot ápol- nak, kis- madár nem éhezik náluk kemény tele­ken. - Olyanok vagyunk, mint egy nagy család - jellemezte magukat az intézményvezető. Nos, ha család ők, akkor életre valóak. Gyarapodnak is szépen, rengeteget pályáznak. Könyvtá­ruk, számítógépes gépparkjuk fejlődik a helyi és a kistérségi támogatásokból. Mindenki azt hitte, ennyifélét felmutatni elég ahhoz, hogy magas helyeken tiszteljék önállóságukat. Csatáz­tak a minisztériummal, ám a lajosmizsei iskolához csatolást végül is nem tudták elkerülni.- Fájdalmas volt - emlékez­nek a pedagógusok -, viga­szunk az, hogy az átszervezést korrektül és veszteség nélkül bonyolították az önkormányza­tok. Örvendünk, hogy a hetven kisgyerekkel helyben marad­hattunk. Az óvoda vezetője, ke­resztes lászlóné is hasonló vé­leményen van.- Az a fontos, hogy nyugalom­ban nevelhetjük a gyerekeket. Jól együttműködünk az iskolá­val. Nálunk is, odaát is kiválóak a pedagógusok. Ötvenhat gyere­künk van és úgy tűnik, jó a híre óvodánknak: Örkényi, táborfal­vi gyerekek is járnak hozzánk. Életünk prózai része pedig azzal teük, hogy a kevés pénzből is jól kijöjjünk. A szülőkkel hálózunk néha, a be­vételből já­tékokat ve­szünk. Vendéglátás és hagyományok tanyacsárda A falusi gazdaság egyik pillére a turizmus A gazdaságépítés egyik pillére a turizmus, jelesül az Új Tanya­csárda, ami több magas szakmai elismerés birtokosa. Ételspeciali­tások, magyaros ízek, egyebek közt pedig a cigányshow, a kis­kunsági hagyományok, Mizsei Lajos avató, parasztlakodalmas, gulyásparti vonzza oda a vendé­geket. A lovastelep romantikus programmal: a pusztaötössel, né­gyes fogattal, a szamáridomítás- sal teszi emlékezetessé a csalá­dok és csoportok programját. Emellett kiválóan alkalmas mind céges, mind családi rendezvé­nyek lebonyolítására. Egyidejű­leg akár ötezer vendéget is fogad­hatnak fedett helyen és a szabad­téri rendezvényeken. ■ Az építőipar európai hídfője gazdaság Újabb fejlesztéseket, bővítést terveznek A településen jelenleg mintegy 80 vállalkozást számlálnak. Kö­zöttük nemzetközileg ismert cé­gek is találhatóak. Az építőelem­gyártás és -értékesítés egyik eu­rópai hídfője lett Felsőlajos. A 2007-es év őszén kezdte meg a termelést a falu legnagyobb ipar- vállalata, a német Thyssen- Krupp. A cég fő termékeit: a kü­lönböző épületelemeket, hőszi­getelésű falazatokat helyből terí­ti szerte a kontinensen. A tízezer négyzetméteres üzemcsarnokot máris kinőtte a vállalat, ezért az elkövetkező időkre további fej­lesztést, bővítést terveznek a négy hektáros ipartelepen. Újabb munkahelyekre lelnek a helybéliek. Kívül falusias, romantikus a környezet, bent magyaros ételeket kínálnak. Most húsz munkást foglalkoztatnak, de várhatóan újakat is felvesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents