Petőfi Népe, 2008. március (63. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-25 / 70. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. MÁRCIUS 25., KEDD B AON. HU 5 Aki nem néz a szemébe annak, akivel beszél, az titkol valamit? A szerencsés kalandor schruff milán Talán fel sem fogtam teljesen a lehetőség súlyát Naponta használjuk azokat a mozdulatokat, melyek bár jelen­tékteleneknek tűnnek, mégis mást és mást mondanak a világ különböző pontjairól származó embereknek. Néha akár az el­lenkezőjét annak, amit közölni szeretnénk. A különböző gesz­tusok, arckifejezések, a kommu­nikáció kezdeményezése és le­zárása akár konfliktushoz is ve­zethet, ha nem tudod, ki hogyan értelmezi azokat saját szokásai alapján. Érdemes tisztában len­ni az árnyalatnyi különbségek­kel is, mielőtt az ember idegen helyre utazik. Az állandó szemkontaktus Dél-Európában és a Közel-Kele­ten erős érdeklődést és kommu­nikáció iránti vágyat mutat. Az Egyesült Államokban, ha valaki­nek folyamatosan a szemébe né­zel, könnyen veheti ellenséges vagy agresszív viselkedésnek a részedről, esetleg megijedhet, hogy hipnotizálni akarod. A mérsékelt szemkontaktus Észak-Európában és a briteknél elfogadott viselkedés, így érdek­lődőnek, de elég visszafogottnak tartanak (náluk ez a helyes hoz­záállás). Dél-Európában és az USA-ban már az érdeklődés hiá­nyának veszik, unalmat sugá­roz, vagy pedig azt, hogy másra figyelsz a beszélgetőpartner he­lyett. Ela hiányzik a szemkontaktus, Amerikában és Európában az in­telligencia hiányára is utalhat, de mindkét kultúrában úgy tart­ják, hogy aki nem néz a szemed­be, az titkol valamit, nem őszin­te, fél vagy szégyell valamit. A Távol-Keleten, India bizonyos részein és a bennszülött amerika­iak esetében is pont az ellentéte igaz: ha tiszteletet szeretnél kife­jezni, nem szabad az illető sze­mébe nézned. Ezzel mutatod be- hódolásod, és hogy mennyire nagyra becsülöd az illetőt. HA RÉSZLETESEBBEN ÉRDEKEL A TÉMA, KATTINTS A NANA.HU-RA! VICC- Csak nem beteg, szomszédasz- szony?- Dehogy, honnan veszi ezt?- Látom, hogy mindennap jön magához az orvos.- Na és akkor mi van? Magá­hoz is jár egy tűzoltó, mégsem kérdezem, hogy ég-e a ház. Friss diplomás színész. Jó­pofa, kedves, természetes. Megcsinálta az első filmjét - Kalandorok -, és lehet, hogy ezzel a szerencséjét is. Önmagát csak így aposztrofálja: „fehérvári panelgettós srác vagyok”. Magyarvári Annamária- Hogyan kerültél a Kalando­rok válogatására?- Tulajdonképpen ez is csak szerencse volt. Nem is vettem túl komolyan, nem erőlködtem. Úgy voltam vele, ha ez a sor­som, akkor engem választa­nak.- Mit éreztél, amikor a több- fordulós casting után közöl­ték: a két nagy színész - Haumann Péter és Rudolf Pé­ter - mellett tiéd a harmadik főszerep?- Talán fel sem fogtam a lehe­tőség súlyát. Nem is tudtam iga­zán, mibe kerülök. Mivel még nem forgattam soha nagyjáték- filmben, a téttel sem voltam tisztában. A forgatókönyv vi­szont nagyon tetszett, és azt tudtam: szívesen eljátszanám a fiú, Elekes András szerepét.- A forgatás olyan volt, ami­lyennek előzetesen gondol­tad?- Á, dehogy! Főiskolásként egészen mást gondoltam a fil­mezésről és a filmesekről is. A forgatáson aztán élesben min­den más volt. Kemény tempó, koncentrált munka. Szerencsé­re szuper volt a stáb,nagyon jól tudtunk együtt dolgozni.- A két Péterrel milyen volt a kapcsolatod? Jól kijöttetek?- Látod, ebben is szerencsém volt. Az elején, persze, még volt bennem félelem, de nagyon nyi­tottak voltak mindketten. Időn­ként instrukciókat, ötleteket is adtak. Igazán nem is játszottuk a film­beli szerepeinket, inkább egymással játszottunk, és ez lett belőle. Szerin­tem hármunk viszo­nya nagyon jól visszaköszön a filmben.- Jelenleg is több szerepet Schruff Milán, a Kalandorok című film Elekes Andrása nagyon élvezte a nagyjátékfilm forgatását. Merészebb ál­maimban a ten' gerentúlon kalandozom és játszom. játszol az egri Gárdonyi Géza Színházban. A filmes vagy a színházi világ áll hozzád kö­zelebb?- A kettő egészen más. A színházban van időd rákészülni egy szerepre, csi- szolgatni, javítgat­ni. Ä film sokkal gyorsabb műfaj. Itt egy jelenetben csak pillanataid vannak meg­mutatni egy érzést, fájdalmat, bármit. Ezért minden mozdu­latnak, a mimikának, a beszéd ritmusának jóval nagyobb a je­lentősége.- Az első filmed után hogyan tovább? Milyen feladatok vár­nak?- Nem igazán tervezek előre. Hagyom, hogy a jószerencse rámtaláljon. Vannak új szerepe­im a színházban, és ha minden igaz, nyáron újra forgatni fogok. Drámai szerepem lesz egy film­ben.- Merészebb álmok?- Kisgyerekkorom óta tudom, hogy színész akarok lenni. Ezt szeretném. Még nem vagyok az, majd csak leszek. Idővel. Remé­lem. Ja, és külföldön is szeret­nék játszani. Mondjuk, a tenge­rentúlon.- A Kalandorok kapcsán mi volt számodra a legnagyobb elismerés?- A gyerekkori barátaim véle­ménye, mert ők tudják, milyen vagyok igazán. És az anyuká­mé, aki csak annyit mondott: kisfiam, a filmben éppen olyan vagy, mint otthon... BBi Egy Malomban örülünk nagyon bosszant, ami a be­vásárlóközpont liftjeiben történik. Gyomrom görcsbe rándul, arcom megnyúlik. De nem a gravitáció az oka. Nem is az, hogy olyan las­san jön, hogy közben ötször körbefutom az épületet (én, aki nyúlcipőt utoljára isko­láskoromban húztam). Az ok: akik használják. Rájöt­tem, a lift akár az intelligen­ciamérő berendezés funkci­óját is betöltheti. beszállás. Előttem a topor- zékoló ember, aki mindkét irányba megnyomja a gom­bot, gondolván, attól majd gyorsabban jön. Aztán cso­dálkozik, hogy a lift az el­lenkező irányba indul. bent. Köztes állomáson ajtó ki, ember rohan, kiált, le­gyen szíves, várjon! A tinilány mosolyog, és a nyi­tógomb helyett megnyomja a zárót. Nem leszek szíves, visítja röhögve barátainak. Jól érzik magukat. kiszállás. A kilépő meg­nyomja az összes gombot. Az új belépő meg felnyomja az agyam. Nem várja meg, míg kiszállok, nyomul befe­lé a testével. Aztán örülök, amikor elhelyezkedése után ki bírok rontani.Mert az aj­tónyílás szűkül, én meg szűkölök. FELÁLLÍTOTTAM hát a fordított arányosságot. Minél több gombot nyom meg valaki, miközben a célállomást kí­vánja elérni, annál alacso­nyabb az IQ-ja. Ugyanez vo­natkozik a kilépést megkí­sérlő emberekkel szemben való benyomulásra, vala­mint a majdnem sikeresen nyitott ajtót elérő rohanók megakadályozására. Intelli­gens lift kellene, azt hi­szem. Ami a bunkók eseté­ben meg se állna addig, míg le nem viszi őket olyan mélységbe, amilyen mélyen van az IQ-szintjük. Aztán addig, míg onnan felkeve­rednének, legalább nyugi lenne. ■ Csenki Csaba Idézet Márai Sándortól az olvasás szépségéről A pletykázó, fecsegő kollégáink népszerűbbek? Te is rajta lehetsz a VOLT Fesztivál reklámplakátjain! A fesztivál szervezői szeretnék megmutatni a nagyvilágnak, kikből áll a VOLT Fesztivál. Ha biztosra veszed, hogy idén is ott a helyed a VOLT Fesztiválon, gyorsan küldj egy fotót magad­ról! A leggyorsabbak megjelen­hetnek a VOLT különböző rek­lámjaiban (plakátokon, sajtóhir­detésekben, interneten stb.), a fesztiválon pedig valamennyi, beküldött és elfogadott fotó kiál­lításra kerül a Mi vagyunk a VOLT elnevezésű óriási képgalé­rián. Mindazok, akik elküldik fényképüket, 2008-as VOLT Fesztivál-kitűzőt kapnak aján­dékba. A részleteket keresd a www.volt.hu-n! ■ „Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erő­vel az írás készült. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűksza­vúan. Minden szót, egymás Olvasni bárhol, bármikor... után, előre és hátra hallgatódzva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, fi­gyelni a titkos jeladásokra, me­lyeket a könyv írója talán elmu­lasztott észlelni, mikor előreha­ladt műve rengetegében. Soha nem olvasni fitymálva, mellékesen, mint akit egy isteni lakomára hívtak, s csak a villa hegyével turkál az ételekben. Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha a siralom­házban olvasnád az utolsó köny­vet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvas­ni, mert ez a legnagyobb, az em­beri ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas.” ■ Jól megy a kopasz­kutyához is az új, krokodilbőr táska Meguntad, elszakadt, nem tren- di? Rendelj laptoptáskát hüllő­bőrből! Jól megy a platinaszőke hajhoz meg a kínai kopaszku­tyádhoz. A londoni Aspinal ter­méke első osztályú krokodilbőr­ből készül, és svájci cipzár, vala­mint Aspinal fogós lakat is jár hozzá. Különleges párnázása megvédi a noteszgépet, kényel­mes vállpántot is adnak hozzá. Tulajdonképpen teljesen mind­egy, van-e benne notebook vagy nincs, a lényeg maga a táska - ugyannyiba kerül, mint a benne lévő készülék. Az extra védelem nagy adag sznobizmussal 375 fontért vásárolható meg, ami mintegy 123600 forintnak felel meg. ■ Azok a fiúkból és lányokból ál­ló klikkek, amik pletykákat ter­jesztenek az iskolában, részben megkeserítik azon társaik éle­tet, akikről fecsegnek, viszont népszerűek - mutatta ki egy, a középiskolások körében vég­A csacsogok segítik Is a csapatot. zett tanulmány. Persze a hely­zet a munkahelyeken sem más. Hivatalosan senki sem szíveli a pletykákat, ám valamiért szin­te mindenki kíváncsi rájuk. Azt, persze, senki sem szeret­né, hogy róla szóljanak. Már az iskolában elkezdődik az a folyamat, ami végigkíséri társas kapcsolatainkat. Vagyis: nagyobb közösségben az a nép­szerűbb, aki mindig tud „friss hírekkel” szolgálni társaival kapcsolatban. Neves pletykakutatók sze­rint azonban ez így van rend­jén, hiszen ezek a belső infor­mátorok nemcsak szétzilálni tudják a közösséget, hanem összetartani is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents