Petőfi Népe, 2008. március (63. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-07 / 57. szám
8 INTERJÚ PETŐFI NEPE - 2008. MÁRCIUS 7., PÉNTEK A lényeg ne vesszen el a dogmák között! dr. vajda László A célját és a Lehetnek nehéz ügyei egy bírónak, de egyet semmiképpen sem tehet: nem teheti meg, hogy ne döntsön. Dr. Vajda Lászlóval, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tanácsvezető bírójával a hivatás nehézségeiről és szépségeiről beszélgettünk. Bálái F. István- Előfordult-e a pályafutása során, hogy illetéktelenek próbálták meg befolyásolni a döntését?- Alapvetően azt kell mondjam, hogy nem, legalább is hivatalos helyről soha. Sem a bíróságon belülről, sem a politika felől. Mióta bíró vagyok, teljes és valódi a függetlenségem a konkrét ügyekben. Érdekességként azért egy jelentéktelen esetet megemlíthetek. Még kalocsai bíró koromban ebéd közben leült mellém egy helyi közéleti személyiség, aki az egyik hozzátartozója peres ügyének a részleteiről próbált beszélgetni. Azonnal véget vetettem a témának mondván, hogy majd a tényállás és a jogszabályok megmondják, hogy milyen döntés lesz. Azóta sem történt hasonló, én pedig elutasító maradtam kevésbé kényes helyzetben is. Egy ítélethirdetés után a vesztes fél, egy jóindulatú kiskőrösi ember kínált meg egy szép piros almával mondván, hogy megérdemlem, mert megdolgoztam az ügyével. Rosszulesett neki, hogy nem fogadtam el, de így tartottam helyesnek.- Mindig ilyen szigorúan tartotta magát a szabályokhoz?- Egy bírónak szigorúan azokhoz kell tartania magát. Előfordult persze, hogy a szabályt olyan rossznak tartottam, ami nem alkalmas igazságos döntésre.- Ilyenkor mit lehet tenni?- Meg kell próbálni szembeállítani vele egy másik szabályt vagy jogelvet, ami alapján méltá- nyosabb ítélet hozható.- Például?- Egy közüzemi szolgáltató cég próbálta meg évekre visszamenőleg érvényesíteni a sokszovalódi értelmét kell nézni egy-egy jogintézménynek Közelkép rosára emelt díjat, szabálytalan vételezés címén. Ehhez joga volt, de bírótársaimmal együtt úgy láttuk, hogy a szolgáltatásról szóló jogszabály nem a polgári jogi mellérendeltség szabályainak megfelelően osztja szét a bizonyítási terhet, hanem a fogyasztó számára hátrányosabb módon. Azt mondtuk, hogy a felek együttműködési kötelezettségébe tartozott volna, hogy a szolgáltató gyakrabban nézzen utána a vételezésnek, tehát ellenőrizzen. Ezért az egy évet meghaladó igényt elutasítottuk, pedig az általános elévülési szabály alapján ötéves tartozást is követelni lehet.- Sok a gond a jogszabályokkal vagy azok értelmezhetőségével?- Bizony, sok. A jogalkotók gyakran nem fordí1957-ben született Pakson, 1976-ban érettségizett Kalocsán, az I. István Gimnáziumban, ahol a híres Szvétek-kollégium növendéke volt. 1982-BEN szerzett jogi diplomát Szegeden. 1984-től bíró Kalocsán, 1990-TŐL a megyei bíróság bírája, 2003-TÓL tanácsvezető bíró, 2007-BEN megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztiét. Szakterülete elsősorban a családjog és az öröklési jog. Nős, felesége gyógyszerész, 21 éves fia bölcsészhallgató, 14 éves lánya gimnazista. Hobbija a foci, az asztalitenisz az úszás, a természetjárás és a színház. tanakelég időt vagy figyelmet a részletek kidolgozására, ezért aztán ellentmondásos vagy alkal- mazhatatlan lesz a jogszabály. Ilyen, például, most az úgynevezett tárgyi költségmentesség eltörlése a polgári és munkajogi perekben. A sajtó ezek közül a munkaügyi pereket kapta fel, melyekben a munkavállalóknak eddig akkor sem kellett eljárási illetéket fizetniük, ha elvesztették az általuk indított pert. Bács-Kiskun- ban több száz üyen ügy van egy évben, s a változás nyü- ván kihat majd az indított perek számára. Aggályosabbnak látom viszont, hogy gondnokság alá helyezésre is vonatkozik a változás. Ez azt jelenti, hogy fizetnie kell annak is, aki olyan állapotban van, hogy belátási képességének hiánya miatt ki kell mondanunk cselekvőképtelenségét. Életszerűden, hogy egy ilyen embert kötelezzünk fizetésre, ráadásul végrehajtási eljárást indítsunk ellene. Mi a teendő, ha a jogszabályok körül értelmezési zavar van?- Az ítélkező bíró a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát követi és figyeli, s hasonló ügyekben ugyanúgy próbál eljárni. A legmagasabb bírói fórum eseti döntései azonban nem kötelezőek - hiszen Magyarországon nincs kötelező precedensjog -, s az is előfordul, hogy nem értünk velük egyet. A Legfelsőbb Bíróságnak az úgynevezett jogegységi határozatai kötelezőek a bírákra, az LB azonban szerintem gyakran túl sok időt vár, mire megszületik a jogegységi határozat.- Gyorsabban kellene reagálnia az LB-nek?- Az egységes ítélkezési gyakorlat, tehát a jogbiztonság kialakítását érinti az a körülmény is, hogy felálltak és dolgoznak az ítélőtáblák. Ezek regionális szinten jelentkeznek újabb elméleti központként, s ügyelni kell arra, hogy régiónként ne legyen számottevően eltérő a jog- értelmezés. Hiszen a megyei bíróságok kollégiumai is tesznek ajánlásokat megyénként külön- külön, s így növekedhet a zavar. A mi Bács-Kiskun megyei polgári, gazdasági és közigazgatási kollégiumunk is tett, például, olyan ajánlást, ami eltér az LB egyik eseti döntésétől a közös tulajdon megszüntetésénél felmerülő többlethasználati díj fizetésével kapcsolatban. Jó volna tehát, ha a kötelező jogegységi határozatok nagyobb számban és hamarabb születnének meg.- Ilyen bonyolult körülmények között egyáltalán miben mutatkozhat meg a pálya szépsége?- Dönteni kell, a bíró nem teheti meg, hogy valahogyan ne döntsön. Nehéz szívvel, de dönteni kell egy-egy végrehajtás során még kilakoltatási ügyben is. Ez sokszor nyomasztó. Én már tizenhét éve a másodfokú ítélkezésben dolgozom, s bírótársaimmal a tanácsban arra törekszem, hogy minél kevesebb ügyet adjunk vissza első fokra, inkább zárjuk le a pert. Megelégedéssel tölt el, ha egy hosszú idő alatt kiszenvedett ügyet, konfliktusokkal terhelt helyzetet jogerős döntéssel tudunk lezárni. Ezt a pálya szépségeként élem meg.- A polgárok sokszor okkal tartják huncutságnak a jogot.- A huncutság benne lehet a jogban. Egyetlen orvosság van ellene: az odafigyelés. Nem mindegy, mert milliós összegek múlhatnak azon, hogy egy vég- rendeleti tanú hogyan írja alá a nevét. Olvashatóan-e, avagy csak odafirkantva. A kézjegy és az aláírás között ugyanis különbség van. Nemrég volt olyan ügyünk, amelyiknél egy kis gond volt az aláírással, de az örökhagyó akarata teljesen világosan kijött, érvényesnek találtuk a végrendeletet. Az ítéletünk azonban szembe ment a Legfelsőbb Bíróság álláspontjával. Nagyon fontosnak tartom viszont, hogy ne vesszünk el a kinyilvánított jogi dogmák között, hanem egy-egy jogintézménynek a céljára, valódi értelmére legyünk tekintettel!- Milyen a hangulat a bírói karon belül? A nehézségek nem okoznak-e apátiát?- Rontja a hangulatot, hogy egyre több támadásnak vagyunk kitéve. Nemcsak fizikai atrocitásokra gondolok, hanem gyalázkodó levelek sokaságára. Ézekre válaszul nincs időnk és energiánk fellépni a rágalmazókkal szemben. Ennek pedig gátat kell vetni valamilyen intézményes formában, ami leveszi a bíró válláról saját maga megvédésének terhét. A hangulat alakulását mutatja az is, hogy a rendszer- váltás körüli időkben az össz- bírói értekezleteken és egyéb fórumokon nagy volt az aktivitás, sok javaslat elhangzott a munkaszervezés javítására, de alábbhagyott a lendület. Jó lenne, ha a belső szervezeti dolgainkat mélyebben és őszintén meg tudnánk beszélni egymás között. A liberálisok nemet mondanak a múltra! népszavazás A tét nem a háromszáz forint, hanem az egészségügyi reform Mi, liberálisok úgy gondoljuk, hogy a népszavazási kampányban az öngondoskodás, a verseny, a szabad választás, a 21. század lehetőségei és kultúrája csapnak össze a kádári ingyenesség hamis illúziójával. Aki igennel szavaz, az a múltra szavaz. Arra a múltra, amiről egyszer már kimondtuk, hogy nem kérünk belőle - mondta kérdésünkre Török Gusztáv Andor, az SZDSZ megyei elnöke a liberálisok kampányzáróján. Az SZDSZ politikusát arról kérdeztük, hogy a liberálisok szerint miért szükséges a vizitdíj, a napidíj és a tandíj?- Az SZDSZ szerint miért kell vizitdíjat és napidíjat fizetni?- Mert semmi sincs ingyen. Ha fizetünk érte, színvonalasabb ellátást is várhatunk el. Úgy véljük, így azok mennek orvoshoz, akiknek valóban szükségük van rá. Véleményünk szerint a vizitdíjjal visszaszorul a hálapénz. Úgy gondoljuk, ha eltöröljük a vizitdíjat, megfosztjuk a háziorvosokat egyik legfontosabb bevételüktől. Végezetül azért, mert szerintünk nincs értelme visszafordulni. Az egészségügyben elindult valami jó. Ha eltöröljük a vizitdíjat, újra a nullán leszünk, és értelmét veszti minden kellemetlenség, amit az átmenet során el kellett viselnünk. Mindezeken túl a kórházi napidíjra azért is szükség van, mert a kórházak nagy része forráshiányos és a napidíj hozzájárul a költség- vetési bevételekhez.- Az SZDSZ szerint miért jó a tandíj és miért kell tandíjat fizetni?- Elsősorban azért, mert semmi sincs ingyen. Ha azok nem fizetnek, akik főiskolára, egyetemre járnak, a többieknek kell megtenni helyettük, azoknak, akik nem is akarnak továbbtanulni. További érvünk, hogy a tandíj szemléletváltást hoz. Az ingyenesség - tudjuk jól - kiszolgáltatottá tesz. Ha viszont fizetünk valamiért, el is várhatunk érte dolgokat. Végezetül azért nem, mert nincs értelme visszafordulni. A felsőoktatásban szintén elindult valami jó. Ha eltöröljük a tandíjat, nem javítunk, hanem rontunk a felsőoktatás helyzetén. Ráadásul a tandíj kifizetését meg lehet könnyíteni. Ezért tartja az SZDSZ nagyon fontosnak a diákhitel emelését. Mi liberálisok, úgy véljük, most nem elég gondolni a nemre! Március 9-én ki is kell mondanunk, hogy mindhárom kérdésre a nem a helyes válasz - mondta végezetül Török Gusztáv Andor, az SZDSZ megyei elnöke. ▲ FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Az orvosi rendelőben mégsem lakik senki! Bejelentés érkezett a fülöpházi jegyzőhöz a vasárnapi helyi népszavazáshoz pénteken kifüggesztett névjegyzékkel kapcsolatban. A bejelentő Nagy István két személlyel - és címmel - kapcsolatban jelezte kifogását a jegyzőnek.- Az egyik jelzésnek rögtön helyt adtam, a másiknak nem. így a felvett jegyzőkönyvet a törvényi előírásoknak megfelelően továbbítottam a kecskeméti városi bíróságra, akik gyorsított eljárásban, három nap alatt döntenek a maradék egy névvel kapcsolatban is - mondta dr. Fazekas István, jegyző. Nagy István elmondta: a listát átnézve rögtön szemet szúrt neki egy cím, amiről biztosan tudta, hogy az orvosi rendelőjé. És azzal is tisztában volt, hogy ott még szolgálati lakás sincs. A jegyző - aki december óta látja el körjegyzőségben feladatát - személyesen is meggyőződött erről és helyt adott a jelzésnek: az orvosi rendelő címére jelzett nevet törölte a jegyzékből. A témáról bővebben a baon.hu-n olvashatnak. ■ Erről is döntenek EGYETÉRT-E Ön azzal, hogy Fü- löpházán ne épüljön krematórium? - az országos népszavazási kérdések mellett a fülöp- háziak vasárnap erre a kérdésre is válaszolhatnak.
