Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-04 / 29. szám
2008. FEBRUÁR 4„ HÉTFŐ NÉPSZAVAZÁS 7 felsőoktatás Tandíj szeptembertől: a koalíció akarja, az ellenzék megszüntetné. Minden adófizető finanszírozza a gyerek tanulását? A 100 legjobb diákból legalább 15 mentességet kap. f / I Tandíjellenes diáktüntetés az oktatási minisztérium előtt. A hallgatók hol a tárgyalóasztalnál, hol az utcán tiltakoznak a fizetős rendszer ellen. A másodéves diákok ősztől már tandíjkötelesek. Ha „szegény az eklézsia”, több diákhitelt vehetnek fel. Március 9-én szavaz az ország tandíjügyben, de ebben a kérdésben mintha elfogadóbb lenne a közvélemény: a diploma ára később úgyis megtérül. Tibay Gábor, Szabados Balázs, Vizer Helga, Hampl Márta Az ingyendiplomának is megvan az ára. Csak nem mindegy, ki fizeti a révészt. Ha valakit egy-két pont híján nem vesznek fel állami finanszírozású képzésre, súlyos százezreket fizethet már most is, ha mégis tanulni akar. Aki meg bejutott az ^ingyenesbe”, évekig lébecolhat közepes teljesítménnyel is, élvezve az adófizetők forintjait. Ez így igazságos? - kérdezik sokan. Tény: a f tandíj a rendszerváltás óta sarkalatos kérdés. Egyetért-e Orbán Viktor a tandíjjal? - idejutottak múlt héten a pártok a felsőoktatás ingyenességéről folytatott vitában. Csak a hűség kedvéért: az MSZP azzal támadta a Fideszt, hogy visszaidézte az ellenzéki pártelnök tizenöt évvel ezelőtti kijelentéseit a fizetős felsőoktatásról: akkor történetesen maga Orbán Viktor is a tandíj mellett tört lándzsát. A Fidesz mindezt azzal kommentálta:' a szocialistáknak alighanem „elmehetett az eszük”, ha ezt most valóban elő kívánják citálni. Az ingyenes állam mítoszával való leszámolással szemben a mérleg másik serpenyőjébe a tandíj éves több százezres, szélsőséges esetben akár milliós terhe került. Nem hagyható figyelmen kívül a hallgatói érdekérvényesítés sem: a diákság általában többezres tömeget képes országszerte mozgósítani. A döntéshozók végül arról sem feledkezhetnek meg, hogy a mai egyetemistákból a jövő jól kereső, így a történtekre befolyással bíró értelmiségei lesznek. De tekintsünk egy kicsit visz- sza. A tandíj szerepet kapott a szocialista felsőoktatásban is: igaz, szigorúan tanulmányi alapon és abszolút jelképesen, de fizetniük kellett a közepes vagy gyengébben tanuló hallgatóknak. E kötelezettséget 1985-ben szüntette meg az az évi oktatási törvény. Noha a rendszerváltás után a tandíj valamennyi párt programjában szerepelt - beleértve a Fideszt is -, a bevezetés „dicstelen feladata” egy évvel a kabinet 1994-es megalakulása után a Horn-kormánynak, kivált a „mumus” Bokros Lajos pénzügyminiszternek jutott. És bár a kormány eltekintett a tervezett kiegészítő tandíjtól, és csak a havi kétezer forintos díjat kellett fizetniük az akkori egyetemistáknak, 1995 őszén országos tüntetéssorozat kísérte a történteket. A Fidesz-kormány egyik első dolga az volt, hogy 1998-ban csaknem egészében leszámoljon a fizetendőkkel: a párt már 1997- ben állította, a tandíj bevezetése elhibázott lépés volt, az államilag támogatott felsőoktatás pedig igenis maradjon ingyenes. A tandíjmentességgel való pártsemleges egyetértés csak 2006 nyaráig, alig valamivel a második Gyurcsány-kabinet megalakulása utánig maradt meg. Az előzmények, csakúgy, mint a vizitdíjnál és a tandíjnál, a később történtekkel homlokegyenest ellentmondók: Gyurcsány Ferenc mellett a szocialisták szakpolitikusai még tagadták, hogy tandíjszedésre készülnének. Ezt követően azonban, 2006. július 24-én az Országgyűlés szabad demokrata-szocialista többsége elfogadta az újkori nevén fejlesztési részhozzájárulást. Az, hogy a felsőoktatás hallgatóinak valamennyit és valahogyan fizetniük kell az államilag támogatott képzésért is, a kormánykoalíció április végi újraválasztása után már nem volt kérdés: elsőként Magyar Bálint akkori, távozó liberális oktatási miniszter hozakodott elő ötletével. Az utólagos képzési hozzájárulás szerint a hallgatóknak egyetemi éveik alatt nem kellett volna fizetniük, ám mihelyst bizonyos jövedelmi szintet elérnek, elkezdik képzési költségeik törlesztését - akár évtizedeken keresztül. Végül nem ennél a megoldásnál maradt a kormány: úgy döntött, 2008-tól felmenő rendszerben kezdik meg a fizetést a felsőoktatásban tanulók. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2008. őszi szemesztertől kötelezően fizetnek majd: alapképzésben az ajánlott féléves díj 105, míg mesterképzésben 150 ezer forint lett. A tandíjfizetés alól - áll a jogszabályban - a hallgatók legjobban teljesítő 15 százaléka mentesül. A beszedett pénz egy részét pedig a hallgatói ösztöndíjrendszerbe kell visszaforgatni. Felsőoktatási kerekasztal: talán szombaton Ha minden igaz, február 9-én, szombaton újra összeül a felső- oktatási kerekasztal - tudtuk meg. Az oktatási tárca és a hallgatói érdekképviselet (HÖOK) folytatja a vitát a tandíjról. Decemberben még úgy álltak fel a felsőoktatási kerekasztal mellől, hogy majd januárban újabb egyeztetés lesz. De erről nemigen lehetett hallani. A szombati forduló időpontját, bár több egyetemen jelezték lapunknak, megerősíteni sem a tárcánál, sem a HÖOK-nál nem tudták pénteken: nem sokkal ebéd után, úgy látszik, már nem dolgoztak, senki sem vette fel a telefont. „Decemberben egyetértettünk, a képzési hozzájárulásnak a minőségi képzést kell szolgálnia” - mondta akkor Manherz Károly szakállamtitkár. „Rendben, a hallgatóknak hozzá kell járulniuk a képzéshez, azzal azonban soha nem fogunk egyetérteni, hogy mindenkinek fizetni kelljen” - tette hozzá Miskolczi Norbert HÖOK-elnök. Javaslatukat, hogy az indexbe felvett, ám nem teljesített kurzusok után fizesset nek a hallgatók, végül nem tűzte érdemben napirendre az oktatási kormányzat. Most a HÖOK az igenes népszavazásra buzdít. A FIDESZ-KDNP KÉRDÉSE: • Egyetért ön azzal, hogy az államilag támogatott tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? • szeptembertől a másodévesek kezdik a tandíjfizetést (105 ezer forint). Az állami képzésben ebből 26,6 milliárd pluszbevételük lesz az iskoláknak. Ösztöndíjra, intézményfejlesztésre fordíthatják a pénzt. • egy jól tanuló diák a minimálbért meghaladó támogatást kaphat iskolájától. • 2006/2007-ES tanév: Összes hallgató létszáma: 400-450 ezer. Nappali tagozatos diák: 250 ezer fő. • PÉCSI PÉLDA: 33 ezer diákból 17 ezer államilag finanszírozott. JOGÁSZKÉPZÉS: 120 ezer Ft. ORVOSI: 925 ezer Ft. közgazdász: 160 ezer Ft. Államilag támogatott és költségtérítéses képzésre felvett hallgatók száma 70 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 FORRÁS: EUROPRESS-GYŰITÉS - EUROPRESS-GRAFIKA Versenyképesség és minőség a felsőoktatásban reform-történet Az egyetemi-főiskolai rendszer átalakításának néhány főbb pontja 1. INTEGRÁCIÓ Az elaprózott intézményrendszer nemzetközileg versenyképtelen. A ’96-os törvénymódosítás lehetővé tette az integrációt, így ma már több versenyképes, regionális egyetem működik. 2. KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI Kiküszöbölték a felvételi külső befolyásolását, a továbbtanulás a diák teljesítményétől függ. Létrejött a verseny. 3. BOLOGNAI FOLYAMAT Megszűnt a széttagoltság. 200ó-tól csak az új struktúrában lehet tanulni, hiszen a képesítések nemzetközi megfeleltetése csak ígv megoldott. A többciklusú képzés és a kreditrendszer lehetővé teszi a diploma gyorsabb megszerzését, a tanulmányok külföldi kiegészítését és a szabad tanár- és tantárgyválasztást. 4. TÉRÍTÉSEK ÉS JUTTATÁSOK A hallgatók pénzbeli támogatása az elmúlt évek teljes felső- oktatási támogatásának 13-14 százaléka volt. 5,6-6,6 milliárd forint helyett idén 8-10 milliárd forint a szociális alapú (lakhatási, jegyzet, sport stb.) támogatás. 5. DÍÁKHITEL 2006-tól a hallgatók 40 ezer forint/hó összegű diákhitelre jogosultak. A múlt tanévben 234 ezer hallgató vett fel hitelt. Az SZDSZ javaslatára szeptembertől 10 ezer forinttal nő a diákhitel. A költségtérítéses alapképzésben 50 ezer forintra, a mesterképzésben 55 ezerre. 6. TANDÍJ A fejlesztési részhozzájárulást szeptembertől felmenő rendszerben kell fizetni az állami finanszírozású képzésben (alapképzés: 105 ezer forinf/ félév, mesterképzés: 150 ezer/félév). 7. OKTATÓK ELISMERÉSE Az értékét vesztett támogatásra utoljára 2000- ben írtak ki pályázatot. Várhatóan a közalkalmazotti és a felsőoktatási törvény módosításával a bértömeg 20 százalékával teljesítmény alapján differenciálhatják az oktatók teljesítményét. Bálint (SZDSZ): „Egy diák sem maradhat ki a tandíj miatt a felső- oktatásból. Ezért emeltük a diákhitelt.” 8. A FINANSZÍROZÁS ÁTALAKÍTÁSA Az intézmények három évre szóló finanszírozási megállapodásra juthatnak. A 2007-es 214 milliárdról 2010-ig 241 milliárd forintra nő a támogatás. 9. A GAZDÁLKODÁSI AUTONÓMIA 2003 és 2007 között a főiskolák, egyetemek felszabadultak az állami gyámság alól. 2007-től az intézmények vállalkozhatnak. 10. INFRASTRUKTÚRA ÉS K+F Épületek, kollégiumok újultak meg. Öt intézet jött létre kutatás-fejlesztésre (K+F), 70 céggel alakítottak partnerségi viszonyt. 1 forint állami támogatás 80 fillér vállalati ráfordítást hoz. Nem mindenki bólintott rá a rektori konferencia által javasolt 105-150 ezer forintos éves tandíjra. Néhány helyen több részhozzájárulást akarnak kérni. Ezek: Corvinus Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Rendőrtiszti Főiskola, szegedi egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem egyes karai. Lapunk körkérdésére - miszerint mi indokolja a konferencia ajánlásától való eltérést - egyik felsőoktatási intézmény sem adott egyértelmű választ. Azt elmondták: az egyes karok rektorai a napokban ülnek le tárgyalni. Még ők sem tudják pontosan, mennyit is akarnak majd a hallgatók zsebéből kivermi. ■ PIACKÉPES TUDÁS, NA DE MILYEN ÁRON?
