Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-20 / 43. szám
HÍRSÁV Morvái Krisztina lemondott posztjáról NEM TUDOTT AZONOSULNI a Civil Jogász Bizottság irányultságával és tevékenységével Morvái Krisztina, ezért lemondott társelnöki tisztéről és tagságáról. A jogász közleményben azt írta: a testület eredetileg a 2006 őszi jogsértések kivizsgálására alakult. Morvái Krisztina ezután is folytatja harcát - mint írta közleményében - „a magyar emberek méltóságáért és emberi jogaiért”. Zsidó műhely alakult a KDNP-ben IZRAELITA MŰHELY ALAKULT a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikai alapítványa, a Barankovics István Alapítvány keretében - jelentette be tegnap Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. A műhely teológiai értelmezésekkel, egyházpolitikával nem foglalkozik, hanem társadalomfilozófiai természetű kérdésekben, mint a család vagy a drogfogyasztás foglal állást. Már tízmilliós a vérdíj a Molotov-koktélosokra A szakminiszter kérésére tízmillió forintra emelte Bencze József rendőrfőkapitány a Molotov-koktéllal elkövetett támadások ügyében kitűzött nyomravezetői díjat. Draskovics Tibor kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy „a demokratikus berendezkedést súlyosan sértő bűncselekmény elkövetőjét eljárás alá lehessen vonni”. Bencze megemelte a vérdíjat A vezér még nem búcsúzik kuba 49 év hatalom után levélben mondott le Fidel Castro 8 g Castro néhány évvel ezelőtt még többórás szónoklatokkal buzdította népét a forradalomra. Jelszava máig megmaradt: „Szocializmus vagy halál". Lemondott államfői tisztségéről Fidel Castro. A 81 éves vezér távozása azonban nem garantálja a demokratikus átmenetet. Gyükeri Mercédesz Fidel Castro államfőként, örült még a január végi parlamenti választások sikerének (95 százalékos részvétel mellett őt magát is képviselővé választották), az új parlament vasárnapi alakuló ülését azonban már nem üdvözli. És ami talán ennél is nagyobb szomorúság: 2009 januárjában, ötven évvel hatalomra lépése után már nem fog országa élén állni. A vasárnapi ülésen újabb öt évre bíznák meg a 81 (más források szerint 82) éves diktátort a kubai államtanács vezetésével, ám - mint azt pártja lapjának, a Gran- mának írott üzenetében közölte - ezt már nem tudja vállalni. Fidel Castro megszokott uniformisát több mint másfél éve váltotta fel a piros melegítő, a maratoni beszédek helyét pedig egy hasonlóan hosszú kezelés. Miután 2006 nyarán, egy gyomorvérzést követően ideiglenesen öccsére, Raúlra ruházta át államfői és pártvezetői jogkörét, csak az ágyánál készült fotókon volt látható - többnyire leghűbb szövetségese, Hugo Chávez venezuelai elnök társaságában. Állapotáról azóta semmi sem szivárgott ki. így a vüág kénytelen elfogadni a Granmában megjelent levelet, amely(ben) a vezér egészségi állapotának megromA magyar Külügyminisztérium figyelemmel kíséri a Fidel Castro lemondásával kapcsolatos sajtóhíreket - tudatta a tárca, hozzátéve: „bízunk benne, hogy Kuba a demokratizálódás útjára lép. Ehhez - ha a kubai fél igényli - Magyarország kész tapasztalatai átadásával hozzájárulni”. lásával indokolja a visszalépést. Távolról sincs szó azonban távozásról: „az ellenséggel folytatott harc” közepén Castro nem hagyja magára Kubát, ám a jövőben elmélkedéssel „az ideák harcosaként” küzd népe boldogulásáért. Castro már decemberben felvetette: nem ragaszkodik a hatalomhoz, nem állja el az utat a fiatalabbak elől. Ez egyelőre 76 éves öccsét jelentheti. Raúl a hadsereg és a rendőrség első embereként vette át másfél éve a párt és az állam vezetését. Előtte alig jelent Kiemelik hazánk Kuba-politi- kája továbbra is parlamenti konszenzusra támaszkodik, és összhangban van az Európai Unió álláspontjával. AMI AZ EU-T ILLETI: mind az Európai Bizottság, mind a közösség soros elnöke a párbeszéd fontosságát emelte ki az új vezetéssel. meg a nyilvánosság előtt, bátyja szónoki képességei is hiányoznak belőle, de már kora miatt is vélhetően csak átmeneti megoldásnak tekintik majd. A vasárnapi választáson így szóba kerülhet még Carlos Lage Dávila neve is. Az 56 éves alelnö- köt, aki a kilencvenes évek elején még tanácsadóként indította el a kubai gazdasági, majd energiareformot, sokan Kuba tényleges miniszterelnökének tartják. Ennél is fontosabb azonban, hogy a túlzás nélkül makacsnak nevezhető Castróval szemben Lage hajlandó párbeszédet folytatni nyugati vezetőkkel is. Kérdés, azok szóba állnak-e majd vele. Főleg, hogy a kubai rendszer védelmezőjeként egyelőre kevéssé tűnik úgy, hogy ő lenne az a vezér, akiben a remélt demokratikus átmenet garanciáját látják. Ehhez mindenesetre tegnap George W. Bush amerikai elnöktől Gordon Brown brit kormányfőn át Göncz Kinga magyar külügyminiszterig, mindenki segítséget ígért. A magyar fél bizakodik, az Eli tárgyalna A nagy túlélő 1953. július 26-án Fidel Castro egy 165 főből álló csapat élén sikertelenül ostromolja meg a Moncada-laktanyát. Fiáéit, aki a tárgyaláson ötórás védd beszédet tart, 15 évre ítélik 1955. május 15. Szabadon engedik az elítélteket. Fidel és testvére, Raúl, Mexikóba megy. 1956. NOVEMBER 25. Castro 82 emberrel a Granma (Nagyi) nevű motoros fedélzetén indul a Batista-rezsim megdöntésére. A kormányerők szétverik őket. A 15 fősre apadt felkelősereg gerillaharcba kezd 1958. április 1. Az egyre népszerűbb Castro „totális háborút” hirdet. 1959. január i. Batista elmenekül, másnap Fidel erői elfoglalják Havannát Február 16-án Fidel Castro miniszterelnök lesz. Polgári demokratikus átmenetet hirdet meg. 1961. január. A marxista-leninista programot hirdető Castro konfliktusba kerül az Egyesült Államokkal, a CIA többször próbálja megölni. 1961. ÁPRILIS 15. Az USA bombázza Havannát. Két nappal később a Disznó-öbölnél 1300 kubai menekült kísérel meg partraszállást. 1962. FEBRUÁR. Washington kereskedelmi embargót rendel el Kuba ellen. A HETVENES ÉVEKBEN afrikai forradalmakat támogat Kuba. A gazdaság hajtóereje a szovjet tömb által vásárolt cukor. A NYOLCVANAS ÉVEK VÉGÉN a Castro-rezsim elszigetelődik, a szovjet támogatás elmaradása válságot okoz. Fidel azonban - főleg az ellenzék elnyomásával - megőrzi hatalmát. A KILENCVENES ÉVEKBEN kubaiak tízezrei menekülnek el, Miamiba emigrál Castro lánya is. Hamar kivívta az USA haragját Aggályos a gyűlöletbeszéd? fenntartások A TASZ is az alkotmányos kontroll mellett A parlament hétfőn 174 igen, 127 nem szavazat és 11 tartózkodás mellett elfogadta y a büntető törvénykönyv' módosítását. A javaslatot csak a szocialista frakció támogatta (a kormány és az SZDSZ nem). Teleki László volt romaügyi államtitkár szerint a cigányság szempontjából az egyik legfontosabb törvényt fogadta el az Országgyűlés. Bárándy Gergely, a módosítás egyik kezdeményezője úgy véli, indokolt a szabálvon zás a mai magyar társadalmi viszonyok között. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője elmondta: azért nem támogatták a módosítást, mert egy hasonló Btk.- módosítás 2005-ben megbukott az Alkotmánybíróságon (Ab) olyan okokból, amelyek erre a Répássy: sérülhet a szabad véle- ménvnvilvánítás törvényre is érvényesek: a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Dénes Balázs, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) elnöke megjegyezte: az Ab korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesnek minősítette a módosítás szellemében született jogszabályhelyeket. Bárándy Gergely úgy vélte, Sólyom László köztársasági elnök, eddigi megnyilatkozásai alapján, valószínűleg az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi a jogszabályt. A TASZ arra kéri a köztársasági elnököt, hogy az elfogadott módosítást aláírása előtt küldje normakontrollra az Ab-hez. ■ Z. H. Gyújtogattak a szeltek Koszovó A román sajtóban erősödött a magyarellenesség Romániai magyar lapok szerint Koszovó miatt újra közös ellenséggé minősítik vissza az erdélyi magyarokat és az RMDSZ-t a román politikai erők. A bukaresti Új Magyar Szó úgy véli, ha a „román nemzeti érdek” megkívánja, a lassan három és fél éve harcban álló politikai erők is képesek fegyverszünetet tartani és össztüzet zúdítani a romániai magyarságra. A román politikusok erőteljes kifakadásai mögött a magyar szeparatizmus felerősödése elleni félelem áll, amelyet abban látnak, hogy mind több szó esik az erdélvi autonómiáról, s hogy RMDSZ-es képviselők utaztak Pristinába, Koszovó függetlenségének kikiáltására. Közben folytatódnak a zavargások a tartomány északi részén és Szerbiában. Két átkelőt gyújtottak fel az elkeseredett szer- bek Szerbia és Koszovó között. A mintegy ezer ember elől elmenekültek a jarinjei állomáson szolgáló rendőrök, és a NATO vezette békefenntartó erők segítségét kérték. A KFOR bejelentette: a rend helyreállítása érdekében be fog avatkozni. Ezt megelőzően, hajnalban ismeretlenek a tartomány északi részén több bombát is robbantottak. Megrongálódott több autó, s a helyiek a település környékén felgyújtottak egy ENSZ-járművet, valamint ismeretlenek két lakatlan albán házra is kézigránátokat dobtak. Sérülésekről nem érkezett hír. Közben Ausztria is elismerte Koszovó függetlenségét. Szerbia az Egyesült Államokból visszahívta nagykövetét, és több európai fővárosból is hazarendelte képviselőit. Oroszország és Kína ellenkezése miatt nincs egyetértés az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között, de az Európai Unió államai is megosztottak. ■ M.L. ■ Ausztria is elismerte tegnap Koszovó függetlenségét.
