Petőfi Népe, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-15 / 39. szám
!008. FEBRUÁR 15., PENTEK 3 MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS Munkácsy Mihályról két család (1880) iunkácsy Mihály műveiből 3m életében, sem halála óta em rendeztek kiállítást Kecs- eméten. Mindezzel együtt Iunkácsy jól ismert ezen a vi- éken. Mi lehet 2008-ban egy tfogó, az életművet minél telje- 3bben bemutatni kívánó kiállíts megrendezésének célja? A ülja és a feladata is az, hogy a gyeimet a mesterre irányítsa, e egyben alkalmas arra is, ogy a még életében kialakult ultuszt ápolja, így mint téma- ílasztás, Végvári Lajos 1958- s gondolatának érvényességét ;azolhatja a jelenidejűség angsúlyozásával, miszerint: vlunkácsy a legegyetemesebb Lagyar művész; oeuvre-jében a azai művészeti gyakorlat a arszerű nyugat-európai művé- 'ettel a legszélesebb felületen intkezett, s gyakran ez a két, jymásnak ellentmondó moz- tnat megkapó szépségű szin- izist is létrehoz”. Miért érdekes ma is Mun- ácsy? Azok az információk, lelyeket a művekről olvasha- ink le, talán a más területeken :erzett tudás pillanatnyi moz- ásítása nélkül is képesek igen atározott, éles körvonallal legrajzolni annak a kornak füles képét. Hiteleset: tehát 3m időhöz, helyhez, pillanatai politikai áramlathoz, divathoz köthetők Esetében is említhetjük azt a sokszor és túl sok területen használt, ezáltal elkoptatott közhelyet, miszerint mikro- és makrovilágunk rejtélyét kutatta, és való igaz, az általa konstruált megoldókulcsokat igen eredményesen alkalmazta, hogy megismerjen és megismertessen emberit és istenit egy kicsit más, némiképp sajátos aspektusból. A legnagyobb könnyedséggel él a festészeti műfajok közti átjárhatóság lehetőségével a szociális és társadalmi érzékenységgel átitatott kritikai realizmustól indulva a vallásos élményt (is) jelentő, pátosszal, sok-sok érzelemmel, de a tárgy iránti feltétlen tisztelettel festett táblák világáig jutva. Figuráit közérthetően beszélteti, és kihasználja a mozdulatban és a mimikában rejlő lehetőségek tárházát. Nyelvezetét a tárgyalandó kérdés jellegéhez igazítja, a pszichológiai mélységektől ábrázolásmódja az elsősorban a szemet kényeztető „szép” bemutatásának tartományáig ível, s alkotói szándéka szerint és okán pályája lezárultáig folyamatos mozgásban van e két végpont között. Gyarmati Gabriella művészettörténész, a kiállítás rendezője A kis cukortolvaj Az ásító inas (1868-69) Reök Ivánná (1880-as évek) Téli út (1880) Tanulmány a Parasztház belseje című festményhez illa da (1888) Golgota (1884)
