Petőfi Népe, 2008. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-19 / 16. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. JANUÁR 19., SZOMBAT INTERJÚ A tudós ne bújjon el a könyvei közé! csatári Bálint A tudományos intézet életben tartására megy el az energiám nagy része Magyarországon kutatásra és fejlesztésre a GDP alig egy százalékát fordítjuk. Ez harmada az uniós átlag­nak. Hogyan látja a jövőt Csatári Bálint, az MTA Re­gionális Kutatások Köz­pontja Alföldi Tudományos Intézetének kecskeméti ve­zetője? Barta Zsolt- A kormány pénzügyi szem­pontból összehúzta a képzelet­beli nadrágszíjat. Hogyan érin­tette a spórolás az intézetet?- Nem ért váratlanul bennün­ket. Nálunk a gondok már jó három éve jelentkeztek, azóta szinte csak azon dolgozom, hogy életben tartsam az intézetet.- Ilyen súlyos a helyzet?- Igen, a kormányzat - az MTA-n keresztül - költségeink­nek mindössze 40 százalékát fe­dezi, a maradék 60 százalékot nekünk kell összeszednünk.- Mikor lenne elégedett?- Akkor, ha a költségeink leg­alább 80 százalékát támogatná az állam.- És a maradék 20 százalék?- Azt pályázatokkal, egyéb piaci megrendelésekkel meg tudnánk szerezni. Ezért is irigy­lem a finn kollégákat, mert ott a kormány az egész éves költség- vetést biztosítja.- Mindig ilyen rossz volt a helyzetük?- Szó sincs erről! Voltak na­gyon jó korszakok is. A rend­szerváltás utáni 10-12 évben erőnk nagy részét valóban a szisztematikus kutatásokra tud­tuk fordítani. így számos kiváló szakember bevonásával készítet­tük el az első komplex Alföld- kutatást, még a területfejlesz­tési törvény előtt. 1993-1994-ben végeztük el az első átfogó ma­gyar kistérségi vizsgálatokat, amire azóta is sokan hivatkoz­nak. Ekkor hoztuk létre a terüle­ti kutatásokat támogató infor­mációs központunkat. Majd ami­kor Glatz Ferencet választották meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, már az MTA stratégiai kutatások kere­Magyarországon hiányzik a térségi, sőt a települési tervezés is. Az önkormányzatoknak erre nincsen pénzük - mondja az intézet vezetője. tében foglalkoztunk a Tisza és vidéke környezetének proble­matikájával, a Homokhátsággal, az alföldi városok fejlődésének sajátos kérdéseivel. Az utolsó nagy kormányzati megbízásunk a Duna-Tisza köze tanyarend­szerének kutatása volt 2004 és 2005 között. Több mint 6000 ta­nyát egyedileg is felmértünk. A Falu című folyóirat különszámot szánt az eredményeink közlésé­nek.- Jegyzik az intézetet külföl­dön?- Természetesen. Igazgatóként nemrég kaptam egy meghívót Brüsszelből, hogy az egyik főbi­zottságnál a klímaváltozásról, pontosabban a Homokhátságról tartsak tájékoztató előadást. Ott is jegyzik tehát az intézetet. Tavaly, év végén személyes meghívást kaptam a lengyel társ­intézet folyóiratának szerkesztő- bizottságába is.- Mi lett az eredményekkel?- Az interneten is olvasható munkánkat számos pályázathoz hasznosítják, továbbá javaslato­kat tettünk a kormánynak, az ön- kormányzatoknak a fejlesztés lehetséges jövőbeli teendőire. Ma, illetve két-három éve azon­ban a különböző területi-telepü­lési változások felmérésére jó­val kevesebb az igény. Tavaly ír­tam egy levelet az összes alföl­di város és megye vezetőjének, melyben vázoltam, hogy milyen kutatásokat is végeztünk, és fel­tettem a kérdést: igényt tarta­nak-e a munkánkra?- Mi volt a válasz?- Mindössze kétharmaduk vá­laszolt. Fele elismerte a munkán­kat, de megbízást nem jeleztek. Egyébként az a probléma, hogy nálunk még mindig nem folyik A 80-as ÉVEKBEN alakult inté­zet kutatásainak célterülete az Alföld. A munkatársak - akik Békéscsabán, Kecskeméten, Debrecenben és Szolnokon dol­goznak - az ország legnagyobb régiójának problematikáit ku­az unió fejlettebb országaihoz hasonló, valódi térségi és tele­pülési tervezés. Számos ilyen példát láthatunk: megterveznek egy hidat, sőt meg is épül, de út már nem vezet hozzá. Szeren­csénkre a kecskeméti önkor­mányzattól egy kilencmilliós megbízást kaptunk az év. végén városunk új, európai szemléletű, integrált városfejlesztési straté­giájának elkészítésére.- Részletesebben?- Brüsszel csak olyan na­gyobb pályázatokat fogad majd be, amelyek komplex fejlesztési stratégiára épülnek. Ehhez ko­moly felméréseket kell végez­nünk. Össze kell gyűjtenünk a tátják. Kutatási eredményeik segítséget, alapot adnak terü­let- és településfejlesztési kérdé­sek megoldásához, fejlesztési koncepciók, stratégiák vagy programok kidolgozásához. Az intézet 20 éves megalakuló­városrészek adatait, fel kell vá­zolnunk azok karakterét, rögzí­tenünk a különböző fejlesztési igényeket, melyeket a vállalko­zók és a lakosok neveznek meg. Amikor egy nagyobb program indul majd, akkor ezeket és a kisebb részprogramokat be kell illeszteni ebbe az új, legalább hét évre szóló kecskeméti stra­tégiába. Ehhez a munkához lá­tunk most hozzá.- Ön egyszerre foglalkozik alap-, illetve alkalmazott ku­tatással, és emellett tarnt is. Utóbbit miért csinálja?- Mert szeretem. Meg val­lom is, hogy a tudós ne bújjon el a könyvei közé, hanem adja sónak évében a világhálón közzétették a publikációk szá­mát. A KUTATÓK 2002-ig 662 köny­vet, cikket egyéb kiadványt je­lentettek meg. www.rkk.hu/ati/publikacio.html Közelkép: 1949-BEN született Karcagon. 1973-ban végzett Szegeden, a JATE TTK-n matematika-föld­rajz tanár szakon. 1975-16 gyakornok az egyete­men, és egyetemi doktor címet szerez. 1980-16 Berettyóújfaluban gimnáziumi tanár. 1980-83 MTA TMB ösztöndíj. 1984-BEN kandidátus, és az MTA RKK munkatársa, majd osztályvezetője. 1992. március i. óta a négy kutatóhelyből (Békéscsaba, Debrecen, Szolnok, Kecske­mét) álló MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete válasz­tott igazgatója. NYELVISMERETE: angol, orosz. A Szegedi Egyetem docense. Az Alföldi Tanulmányok fő­szerkesztője. 1998: Bács-Kiskun Megye Tu­dományos Díjat kap. 199?: Akadémiai díj. 2002: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt. Közleményeinek száma ösz- szesen: 336 tovább tudását, nevelje ki az utódait. Az idén 120 egyete­mistát tanítok és vizsgáztatok Szegeden, akik egy része hoz­zánk jön a nyáron majd gya­korlatra. A Kecskeméti Főisko­lával közös tanszéket alapítot­tunk az ősszel, melynek neve térségfejlesztési és alkalmazott térinformatikai tanszék. Jelen­leg készítjük elő azokat a prog­ramokat, melyek mindhárom kar hallgatóinak megfelelő szakismereteket adnak a terü­let- és vidékfejlesztésről. A műszakiaknak egyféle térin­formatikai modult, a tanítók­nak településfejlesztésről adunk információkat, a kerté­szetin vidékfejlesztést okta­tunk majd.- Mennyire korszerű ez a tu­dás?- Az alapkutatások eredmé­nyei alapján már most model­lezhetjük azt, hogy települése­inken 10-15 év múlva mi is kö­vetkezik be. A fiatalok pedig ha birtokában lesznek ezeknek az ismereteknek - bízom benne, hogy -, tudnak és akarnak ezek alapján változtatni. Az ország legnagyobb régiójának problematikáit kutatják Üzleti Fakultás Közgazdász alapdiploma (BAj nappali, tewlező és távoktatás* tagozaton- kereskedelem és marketing- nemzetközi gazdálkodás ■ pénzig és számvitel- turizmus-vendéglátás szakokon. ("Budapesti Konzultációs Központban is). Hat felsőfokú szakképzési szakra várjuk a jelentkezőket. Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Műszaki és mezőgazdasági alapdiploma (BSc) nappali és levelező tagozaton- műszaki menedzser- mezőgazdasági mérnök- gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök- mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakokon. Hat felsőfokú szakképzési szakra várjuk a jelentkezőket. JELENTKEZÉS ÉS BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS: ÜZLETI FAKULTÁS 5000 Szolnok, Ady Endre út 9. Tanulmányi és Információs Központ Telefon: 40/200-7«, 56/511-721,56/511-650. www.szolf.hu, tetvetellWszolf.lBi MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI FAKULTÁS 5400 Mezőtúr, Petőfi téri. Telefon: 40/200 743,56/551-003, 56/551-013. www.mfk.hu, felveteH^mfk.ho Nyolcadik osztályos diákok FIGYELEM! Az összevont Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 12 szakmacsoportban kínál rendkívüli, páratlan továbbtanulási lehetőségeket: közlekedési, szociális szolgáltatások, gépészeti, építészeti, faipari, könnyűipari, szolgáltatás (fodrász), közgazdasági, kereskedelmi­marketing és üzleti adminisztrációs, ügyviteli, mezőgazdasági, élelmiszeripari, speciális szakiskola (gépészeti, könnyűipari). Közel 50 szakképesítésből választhatnak az itt tanuló diákok az érettségi megszerzése, illetve a 10. osztály elvégzése után! lehet; Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium: 1. Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth L, u. 34. Telefon: 06-76/462-155 2. Közgazdasági Szakközépiskolája Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3. Telefon: 06-76/462-274 3. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3, Telefon: 06-76/461-022 LÓ LEÉLŐ® Ruházati Gyártó Kft. LEGOLCSÓBBAN A GYÁRTÓTÓL! Hői felsők, alkalmi ruhák, szoknyák, kosztümök, kabátok, dzsekik, nadrágok téli vására a Bolero varrodájában! Egyéni vásáriók és kereskedők részére nagy méretekben is. Kecskemét, Füzes u. 23. (Á szalagházak mögött) Tel.: 76/485-112 Nyitva: H-P: 7.30-14, Szó: 8-12 Eötvös József ***n|v'^ Főiskola j|y^| pályázatot hirdet -4 marketing menedzser állásra. A teljes pályázati kiírás az EJF honlapján található. www.ejf.hu ______________ HIRDETÉS BORFIgLVÁSÁRLÁS A Kiss és Társai Kft. 2008. január 22-től fogadja a fehér- és vörösborok mintáit. 3 db 0,75-ös palackot kell leadni. Az átadásnál be kell mutatni a működési engedélyt. Mintaátvétel: kedden és szerdán 8-16 óráig. Ár és fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Tabdiu Nagy Mihálv dűlő 12. Telefon: 78/310-313 0 kolt.oztessenvelem.hu { 0 ár mr koltoztessvelem.hu [ r ásít jsp m?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents