Petőfi Népe, 2008. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-17 / 14. szám
MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2008. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Románia felé terjeszkedik a papírgyár bodrogijózsef A Halaspack vezérigazgatójának munkáját polgármesteri kitüntetéssel díjazták A térség egyik legdinamikusabban fejlődő cége a Halaspack Bt., mely Szlovákia után Romániában is saját leányvállalatot alapít. A társaság vezérigazgatója, Bodrogi József a napokban vehette át Kiskunhalas város polgármesterének kitüntető díját. Sebestyén István- Annak idején édesapját bízták meg annak a vállalatnak a létrehozásával, melynek utódját ma ön vezeti. Bár itt nem beszélhetünk tipikus családi vállalkozásról, mégis: milyen készségeket szívott magába otthon?- Valóban édesapám hozta létre - 1965-ben, felsőbb utasításra, szocialista keretek között - a megyei csomagolóeszköz-gyártó vállalatot, és egészen 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig ő is irányította. Gyerekként nyaranta sokat dolgoztam itt, megismerkedtem a nyomdászattal, a dobozgyártással, és kétségtelenül ezek az élményeim orientáltak abba az irányba, hogy a gimnázium után tanulmányi ösztöndíjjal az akkori NDK-ba menjek továbbtanulni nyomdaipari mérnöknek. Friss diplomásként kézenfekvő lett volna az édesapám vezette vállalatnál elhelyezkedni, ám ő ettől kategorikusan elzárkózott, így a kecskeméti Petőfi Nyomdába kerültem. Amikor apám nyugdíjba ment, az új igazgató felhívott, hogy nincs-e kedvem hazajönni. Igent mondtam, és 1984-ben a papírgyárnál kezdtem dolgozni különféle beosztásokban, 1989-től aztán igazgatóként. A legfontosabb, amit apámtól tanultam: mennyire fontos az emberekkel való kapcsolattartás minősége.- A gazdasági átalakulás és a privatizáció időszaka nyilván nem volt könnyű...- Az biztos, hogy Halason nincs még egy ilyen cég, amelyik úgy alakult át szocialista nagyvállalatból kapitalista viszonyok között működő céggé, hogy soha nem került csődközeli helyzetbe, sőt veszteséges sem volt. Ez nem volt könnyű munka: a magánosítás idején ennél a válKözelkép 1955-BEN született Kiskunhalason. Nyomdaipari mérnöki végzettsége mellé egy mérnök-közgazdász diplomát is szerzett. 1984 óta dolgozik a Halas- packnál, illetve annak elődjénél. 1991-tői a cég vezérigazgatója. Számos társadalmi tisztséget vállalt a városban, és lelkes támogatója a helyi kultúrának. Tavaly megkapta a Kultúra Mecénása díjat is. Feleségével egy lányuk van. Szabad idejében szívesen kirándul és főz. I A privatizáció óta számos tulajdonos megfordult a halasi papírgyárnál, Bodrogi József munkájára azonban mindegyikük igényt tartott. A kiskunhalasi cég a német anyavállalat keletre nyíló kapuja A HALASPACK RT.-T 2001-ben vette át a német Paul and Co, 2002-ben, a német gyakorlatot követve átalakult bt.-vé. A ötnek leányvállalata működik Szlovákiában, és múlt év végén jegyezték be új cégüket Romániában. A 128 dolgozót foglalkoztató halasi üzem - amely a 14 gyárat üzemeltető anyavállalat keletre nyüó kapuja - folyamatosan növeli termelését: a Halaspack 2007- es árbevétele várhatóan 3 milliárd forint körül alakul majd. Az újrahasznosítható alapanyagokból előállított termékeiket - összességében mintegy 15 ezer tonnát - a belßldi piac mellett főként a környező országokban értékesítik. lalatnál 380 fő dolgozott, és 7 ezer tonna terméket állítottunk elő - ma 128 dolgozónk van, és 15 ezer tonnát térmelünk. Ezt az átalakulást nehezebb volt lemenedzselni, mint egy zöldmezős beruházást.- A papíripar szerencsésebb piaci terület, mint - mondjuk- a hús- vagy a textüipar?- Nem mondanám: „öljük egymást a piacon”, főleg mióta beléptünk az Európai Unióba. A Halaspack jelenlegi tulajdonosa egy családi multinacionális vállalkozás, amely a mi tevékenységünket illetően - vagyis a papírcső- és élvédőgyártásban - Európa második-harmadik legjelentősebb piaci szereplője. Magyarországon ugyan nem sok konkurenciánk van, ám az unióban akadnak versenytársak. Ráadásul ők is a legmodernebb technológiával rendelkeznek, és - mivel Kö- zép-Európában vannak - bőven akad olcsó munkaerő is. 2000- től 2005-ig azt a kifejezést, hogy áremelés, nem ismertük, és az is érdekes, hogy - bár a termelésünk volumene évről évre jelentős arányban növekszik -, a nyereségünk csupán kismértékben emelkedik.- Emiatt nyitnak, például, Románia felé, ahol még olcsóbb a munkaerő?- Nem csak emiatt. Szlovákiai leányvállalatunk mellett azért alapítottunk céget Romániában is (bár a termelés még nem indult be), mert ott az uniós csatlakozás rendkívül dinamikus piacbővülést hozott: a román eladásunk lett a legjelentősebb. Mivel a papírcsőgyártásnál a szállítmányozás rendkívül költségigényes, érdemesnek tűnt ott is megvetni a lábunkat.- Egy multicég részeként mennyire érzik meg azokat a gazdasági folyamatokat, melyek Magyarországon zajlanak? Szakértők szerint az exportorientált cégek kedvezőbb helyzetben vannak, mert nem érinti őket a belföldi fogyasztás visszaesése. Ön mit gondol erről?- Bővülésünket mi is kizárólag a kivitelben történt növekedésnek köszönhetjük. Az anyacég természetesen sok segítséget nyújt: olcsóbb a beszerzés, és a fejlesztésekre is mindig jut pénz. Abban is szerencsések vagyunk, hogy a tulajdonosok meglehetősen konzervatív gazdaságpolitikát folytatnak: szerintük a bank nem a hitfelvételre való, hanem arra, hogy a megtakarított pénzünk ott kamatozzon. Ugyanakkor a terheket mi is érezzük, és ezek közül a legel- szomorítóbb a bonyolult adórendszer, és az elképesztő adminisztrációs kötelezettség. A német tulajdonosok ezt például nagyon nehezen értik meg, mindig el kell nekik magyarázni, hogy miért van szükség ennyi adminisztrációs munkatársra.- A szociális juttatások rendszerének kialakításával kapcsolatban mi volt a tulajdonos álláspontja?- Nálunk megmaradt a melegkonyhás üzemi étkeztetés, minden évben megtartjuk a hagyományos juniálisunkat és a nyugdíjas-találkozót, fennállásunk óta van decemberben 13. havi fizetés, valamint minden dolgozónknak fizetünk önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is, nyaranta pedig fehértói üdülőnkben pihenhetnek. Szerencsére nem egy személytelen konglomerátumhoz tartozunk, hanem egy családi vállalkozáshoz, és így a tulajdonosoknak el tudtam magyarázni, hogy nálunk a dolgozók a napi 8 óra nehéz fizikai munka mellett csirkét, disznót tartanak, vagy mellékállást vállalnak, hogy meg tudjanak élni. Szemben a német munkavállalóval, akinek van ideje és pénze a regenerálódásra.- Milyen terveik vannak a jövőt illetően?- Amennyiben a piaci oldalon tapasztalt kedvező tendenciák továbbra is megmaradnak, akkor 2008-ban jelentős fejlesztésekre lesz szükségünk. Az elmúlt 5-6 évben ugyanis 40 százalékkal bővült a termelésünk, ezért szükség van egy új raktár- csarnok felépítésére. ■ A német tulajdonosok nem értik, miért ilyen bonyolult az adórendszerünk, és miért van szükség erre az elképesztő adminisztrációs kötelezettségre. Halászlébarát hivatalvezető jászai zoltán Az NB II-ben futballozott a volt határőr Katonás Sirály a Bárkában színház Tavaly betegség hiúsította meg a bemutatót Új hivatalvezetője van év elejétől a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányságnak. Dr. Fekecs Dénes (52) rendőr alezredes nyugdíjba vonulását követően a kiskunhalasi Jászai Zoltán (47) alezredest, rendőrségi tanácsost helyezte a megyei rendőr-főkapitány a beosztásba. A 2007 végén még a rendőrséggel egyesült Kiskunhalasi Határőr-igazgatóságon dolgozó Jászai Zoltán ismert ember Kiskunhalas közéletében. A Kiskunhalasi Határőr-igazgatóságon 1986-tól a felső vezetésben dolgozott: volt segédtiszt, titkárság és ellenőrzésiosztályvezető, hozzá tartozott a sajtó, a nemzetközi, a társadalmi és a ciHatárőrből rendőr. vil kapcsolatok. Hároméves budapesti kitérőt jelentett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, majd két évet - ugyancsak a fővárosban - a Határőrség Országos Parancsnoksága, ahol a nemzetközi főosztályt vezette. Korábban NB Il-es labdarúgó volt. Állandó zsűritagja a nagybaracskai ha- lászléfőző-versenynek. Felesége tanítónő, lánya ötödéves joghallgató.- Dávid Károly, a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány ajánlotta fel decemberben a hivatal- vezetői beosztást. Nagy kihívás számomra, hiszen az ország legnagyobb megyéjében kell helyt- állnom. Már nemcsak a határvédelemben, hanem abban is, hogy több mint 500 ezer ember közbiztonsága megfelelő legyen - vallja a főkapitányság új hivatalvezetője. ■ Noszlopy Szász János filmrendező állítja színpadra Csehov Sirály című művét a fővárosi Bárka Színházban. A kecskeméti Katona József Színházzal közös bemutatót január 25-én tartják. Az orosz író darabjának bemutatóját eredetileg a múlt évre, október közepére tervezték, a premier azonban akkor betegség miatt elmaradt. Az előadásban szerepel Varjú Olga, Balázs Zoltán, Seress Zoltán, Bognár Gyöngyvér, Gados Béla, Varga Anikó, Tompos Kátya és Alföldi Róbert. „Az álmodozók álmodoznak, álmaik valóra válnak és elpusztítják azokat, akik álmodják őket” - írta a darabról a színház. A történet szerint Trepljov, a fiatal író modern színdarabot készül bemutatni nagybátyja birtokán. A monológot szerelmére, Nyinára, a szomszéd földbirtokos család lányára bízza. A közönség soraiban ott ül Trepljov anyja, Árkagyina, a híres színésznő, vele van hódolója, Trigo- rin, a neves író. A szöveg nem arat sikert; a szerző sértődötten berekeszti a produkciót. Trepljov később lelő egy sirályt, és mutogatja: „nemsokára ugyanígy megölöm magamat is”. Anya és fia csúnyán összekap, Nyma pedig Trigorint választja, és elszökik színésznőnek. Két év telik el: Nyina boldogtalan házasságban él, Trigorintól fogant gyermeke meghalt, színésznőként csalódások és kudarcok érték. Trepljovból igazi író lett, de súlyosbodott magánya. Sikerei sem vigasztalják; ezúttal már nem kerülheti el az öngyilkos golyót. Forrás: MTI Az orosz lélek ismerője ANTON PAVLOVICS CSEHOV (1860- 1904) kezdetben humoreszkeket, novellákat írt, az 1890-es évek közepén fogott drámaírásba: ekkor született a Sirály, a Ványa bácsi, a Három nővér, a Cseresznyéskert. Műveiben az orosz mozdulatlanságot, az ember kiszolgáltatottságát, a reménytelenséget ábrázolta.
