Petőfi Népe, 2008. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. JANUÁR 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY 3 Baseballütő a bejáratnál bíróság Tőrkéseket, bokszereket és dobócsillagot is vettek már el Néhány nagyobb horderejű ügy bírósági tárgyalásán már eddig is kommandósok vigyáztak a rendre. A diákok számára nem jelentett drámai változást az iskolai társulás dusnok/ fájsz Nyáron oktatási, nevelési feladataik ellátására társultak a szomszédos települé­sek. Tavaly, az év derekán dön­töttek a képviselő-testületek ar­ról, hogy az új tanévtől együtt működtetik tovább iskoláikat, óvodáikat. A csökkenő gyerek­létszám és az állami finanszíro­zás a közösködésre ösztökélte, kényszerítette az önkormányza­tokat.- Zökkenőmentesen telt az el­ső félév, a pedagógiai munkában nem jelentett komoly nehézsé­get az együttműködés. Megnőtt viszont az adminiszt­rációs, ügyviteli feladatok szá­ma, ami pluszterhet jelent - ösz- szegzi a tanév tapasztalatait Gorbay-Nagy Tihamér, a Dus- nok-Fajsz Társult ÁMK igazga­tója. Hozzáteszi: minőségirányí­tási programúk keretében kér­dőíveken kérték ki a dusnoki szülők véleményét. Nyolcvan százalékuk elégedett volt az is­kolában folyó munkával. Berta Zsolt, Fájsz polgármes­tere sem emlékszik különösebb panaszra, sérelemre. - Leépíté­sekre, bizonyára, akkor is kény­szerültünk volna, ha nem társu­lunk. Sokféle verziót megvizs­gáltunk, nagyon nehéz volt meg­hozni ezt a döntést, hiszen érzel­mi okok miatt érhető, hogy min­denki az önállóságot szeretné. Úgy tapasztaltam, a dolgozók megértették a társulás szüksé­gességét, az iskola jól működik, a diákok pedig semmi hátrányt nem szenvedtek - fogalmaz a te­lepülés vezetője. Gazdaságilag még nem értékelték az eltelt idő­szakot, de az előzetes számítá­sok szerint csökkennie kell az önkormányzatokra nehezedő anyagi tehernek. Faj szón az önállóság idején az állami nor­matíva a kiadások 60-70 száza­lékát fedezte, több tízmillióval kellett azt kipótolni. A diákok számára nem jelentett drámai változást a társulás, melynek megalakításakor az egyik fontos cél volt, hogy a gyerekeknek ne kelljen utazniuk. Ezt a vállalást tartani tudják az önkormányza­tok. ■ K. T. Gyermeklétszámok a társulásban (fő) Tefepülés iskola óvoda Dusnok 261 119 Fájsz 125 60 FORRÁS: ÁMK Hatósági jogkörrel ren­delkező, úgynevezett bí­rósági „rendőrséggel” le­hetne megakadályozni a randalírozásokat, a bírák, ügyészek, ügyvédek elle­ni támadásokat a bírósá­gokon - véli dr. Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke. Noszlopy N. Miklós Előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság azt a férfit, aki bántalmazott két bírát és egy ügyvédet a Pest Megyei Bíróságon. Hasonló eset szerencsére még nem történt Bács-Kiskunban, noha itt is volt már példa arra, hogy bíróra, illet­ve bírósági épületre támadtak.- A legsúlyosabb támadás évekkel ezelőtt történt a Bács- Kiskun Megyei Bíróság Rákóczi úti épületében - emlékezett visz- sza a megyei bíróság elnöke. - Egy köztörvényes, élet és va­gyon elleni bűncselekmények miatt elítélt, megbilincselt, veze­tőláncon kísért férfi támadott rá a bírónőre az ítélethirdetés alatt. A bírónő olvasta a döntést, és fel­dühítette a súlyos büntetés a vádlottat. Kirántotta a vezetőlán­cot a fegyőr kezéből, és ostorként csapta a bírónő felé. Szerencsé­re sikerült hátralépnie a kollé­ganőmnek, így csak az asztal lapját érte az ütés. Ezután az ügyészre is megpróbált rátá- madni a férfi, ám addigra már megfogták a teremben lévő bör­tönőrök. Idén a kalocsai bíróságra küldött fenyegetőlevelet egy polgári perben érintett, 43 éves dusnoki férfi, aki kilátásba helyezte, hogy belelő az épü­letbe. Nem sokkal később a rendőrök elfogták. Máig nem ta­lálták meg viszont azt a táma­dót, aki néhány éve kővel dobta be a megyei bíróság egyik tár­gyalótermének ablakát. - Bács- Kiskun megyében a támadások­nál gyakoribb, hogy megfenye­Gránát a bíróságra bírósági épület ellen utoljára 1999-ben támadtak Bács-Kis­kunban. Baján két szerb férfi éjszaka támadógránátot do­bott a városi bíróságra, hogy elmaradjon másnap a tárgya­getik a bírókat levélben vagy te­lefonon - folytatta Bodóczky László. - Legutoljára december­ben történt ilyen eset, amikor a telefonáló közölte, hogy informá­ciói szerint merénylet készül a kolléga ellen. A rendőrség kinyo­mozta a telefonáló személyét, majd bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Egy másik bírót ko­rábban az ítélethir­detés másnapján, reggel hívott fel vala­ki, és megkérdezte tőle: „Hogy aludtál? Majd gondosko­dunk róla, hogy ne aludj jól!” És az is előfordult, hogy az erőszakos kö­zösülés miatt 8 évre elítélt férfi megesküdött: ha kiszabadul, el­sőként a bírónőt fogja majd meg­erőszakolni. A Bács-Kiskun megyei bírókat minden ilyen fenyegetést követő­en fokozottan védik. Megelőző in­lás. Itt 600 ezerforintos kár keletkezett. Ugyanebben az évben a kiskőrösi bíróság ka­puját akarta felgyújtani egy férfi, de csak kisebb kár kelet­kezett. tézkedésként pedig azoknál a tárgyalásoknál, ahol az átlagos­nál „izgatottabb" a hallgatóság, illetve a teremben ülő rokonok, a bírósági teremőrökön kívül rend­őrök is megjelennek. A maffia­per idején üzemelték be a fémke­reső biztonsági kapukat a me­gyei bíróságon, mellyel azóta is eredményesen szűrik ki a tárgya­lóterembe igyekvő „hallgatóság­nál” a fémtárgyakat. Például zsebkéseket, tőrkéseket, boksze­reket, dobócsillagokat. Mi több: vettek el már baseballütőt is a bí­róságra igyekvőktől a biztonsági emberek. Mindemellett mind­egyik bírósági tárgyalóterem fel van szerelve riasztójelzővel.- Az lenne az optimális, ha olyan hatósági jogkörrel felruhá­zott, önálló bírósági rendőrség alakulna, mint amilyen több nyugat-európai államban és Len­gyelországban is működik - ma­gyarázta Bodóczky László. A je­lenlegi teremőrök csupán a biz­tonsági emberek jogaival élhet­nek, így fegyverük sincs. A bíró­sági rendőrök viszont - ha létre­hoznák a szervezetet - a randa­lírozókat megbilincselhetnék, őrizetbe vehetnék, előállíthat­nák. Ehhez azonban jogszabályi változtatásokra lenne szükség. ► NÉZŐPONT Bírák, ügyészek célkeresztben IDŐSZERŰ VÁLTOZTATNI a jog­szabályokon, legalább eb­ben egyetért a hon polgárai­nak zöme. Vicc ugyanis, ami ebben az országban zajlik. Eleve ott van a ható­ság és igazságszolgáltatás valahány ága-bogára rátele­pedő politika. Az önnön tu­dásukhoz méltatlanul sok pénzt kereső, így pozíció­jukhoz a végletekig ragasz­kodó honatyák csak tovább kavarják a zavaros lét. Az aktuális ellenzék, ha kemé­nyen fellép a rendőrség, csendőrállamot kiált, ha né­mán tűr a közeg, anarchiá­ba csapó liberalizmust. Az éppen kormányzó erő meg önmagától is sújtva tehetet- lenkedik. így aztán nagy a zűrzavar. A bűnözők tob­zódnak, sértettnek lenni meg magá a pokol. ÜGYÉSZI. BÍRÓI SZAKSAM Sem sokat javul a helyzet. A mai napig nem sikerült elérni, hogy az anyagilag és lelki­leg egyaránt meghurcolt sértetteket ne szükséges rosszként kezeljék az eljá­rás valahány szakában. Most, hogy tényleg minden írott és íratlan szabályt fe­lülmúlva a bírák és ügyé­szek is a bűnözők célke­resztjébe kerültek, talán vál­tozik a helyzet. Módosulhat­nak a törvények. Jó esetben minden magyar állampolgár érdekében. Hajnali rablás: csavartak a kezén, és vitték a táskát KISKUNFÉLEGYHÁZA Csütörtö­kön hajnalban a Móra-gimná- zium előtt egy 59 éves nő táská­ját próbálták elvenni, de a sér­tett ellenállt. Erre a kezét meg­csavarták, és a táskát kitépték a kezéből. A rendőrök őrizetbe vettek két 17 éves fiút, akiket a rablás elkövetésével gyanúsíta­nak. ■ M. Gy. ■ Kirántotta a ve­zetőláncot a fegyőr kezéből, és azt ostorként csapta a bírónő felé. Ajánlásokat várnak, hogy kit díjazzanak Máig nem tudni pontosan, hányán vesztek oda Kiskunfélegyháza A doni áttörés 65. évfordulójára emlékeztek az laktanyánál és a temetőben baja A város hírnevéért díjra kér ajánlásokat az Erdei László Hon­véd Alezredes Alapítvány. A civil kezdeményezés kuratóriuma olyan személyeket jutalmaz évente, akik a közösség által el­ismerten a legtöbbet munkál­kodtak Baja hírnevéért. A tizen­két fős testület döntése alapján március 28-án adják át a 200 ezer forintos díjat. A kuratórium magánszemélyektől, civilszerve­zetektől, kisközösségektől várja­vaslatokat. A javaslattevő elér­hetőségét, a jelölt nevét, érdeme­it, valamint a legalább 8-10 tá­mogató aláírását tartalmazó in­dítványokat az alapítvány címé­re (Táncsics utca 22.) juttathat­ják el a kezdeményezők. ■ K. T. A gyászos emlékű doni harcok­ban elesett honvédekre emlékez­tek az elmúlt hétvégén Kiskun­félegyházán. Az áttörés hatvan- ötödik évfordulója alkalmából rende­zett megemlékezés az Öreglaktanyánál kezdődött és a Felső­temetőben ért véget. Ha van bizonytalan­ság a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak történetében, akkor az épp a legfontosabban, az emberveszteség nagyságában mutatkozik.- fogalmazott az Öreglaktanya mögötti kopjafánál mondott köszöntőjében Deli Jó­zsef nyugállományú ezredes. Egyes vélemények százhúszezer­re becsülik a magyarok vesztesé­gét. Mások szerint viszont száz­huszonötezren vesztették életü­ket, sebesültek meg, tűntek el vagy estek hadifog­ságba, a munkaszol­gálatosokat is be­számítva. A Kiskun­félegyházáról indí­tott zászlóaljból százhuszonötén haltak meg, és háromszázhatva- nan sebesültek meg. Elvesztésük ma is fájó seb mindannyiunk számára. Az Öreglaktanyánál tartott ren­dezvényen Szikora István nyugál­lományú őrnagy, a kiskunfélegy­házi Petőfi Sándor Bajtársi Egye­sület elnöke mondott ünnepi be­szédet. - A kegyelet gyertyái örökké égnek. Minden év január 12-én kötelességünk emlékezni azokra a hősökre, hős honfitár­sakra, katonákra, akik a háborús diktatúra és a hozzá nem értő, fe­lelőtlen hadvezetés áldozatai let­tek! Kötelességünk, hogy meg­emlékezéseink révén az utánunk felnövekvő nemzedék is megis­merje az emberiség legnagyobb, legpusztítóbb tragédiáját, a doni harcok 1943. január 12-ei legvé­resebb ütközetét. A doni csata a magyar történelem legnagyobb vérveszteséget követelő veresége volt. Az irodalom számos műben foglalkozik a tragédiával. A kime­ríthetetlen témához hozzászól már az értelmiség, a volt munka­■ Minden év janu­ár 12-én köte­lességünk emlé­kezni a doni hő­sökre! szolgálatos, a katonatiszt, csak a borzalmakat átélő katonák közül nem nyilatkozott még senki. Pe­dig ők mindent testközelből lát­tak, éltek meg. Örök kötelessé­günk emlékezni rájuk! - szögez­te le Szikora István. A rendezvény hagyományo­san a második világháborúban elesett katonák felsőtemetői em­lékművénél folytatódott, ahol a tábortűz meggyújtása után Haja- gos Gyula, a Szent István-temp- lom plébánosa beszélt a béke je­lentőségéről. A megemlékezés - amit a he­lyi önkormányzat, a Petőfi Sán­dor Bajtársi Egyesület és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesü­let közösen szervezett - koszorú­zással ért véget. ■ Szász András Oklevéllel jutalmazták bátorságáért, kitartásáért a hatvanöt évvel ezelőtti har­cokban tanúsított bátorságá­ért, kitartásáért a Don-kanyar kiskunfélegyházi hőse elisme­rő oklevéllel jutalmazták vitéz Teljék Józsefet (92), a város egyetlen, még élő doni résztve­vőjét. A kitüntető oklevelet Ficsór József polgármester ad­ta át a megemlékezésen.

Next

/
Thumbnails
Contents