Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-28 / 301. szám

BAJA, BÁCSKA • KALOCSA, 2007

PETŐFI NÉPE - 2007. DECEMBER 28., PÉNTEK

Nagy nyomás alatt kellett meghúznunk a ravaszt

Min nevetett legjobbat az idén?

visszapillantó 365 nap négy szemszögből: szubjektív értékelések az óesztendőről

baja Az erőgyűjtés évének nevezte a városvezetés 2007-et a költségyetés megszületésekor. - Óriási kormányzati nyomás volt rajtunk a finanszírozás révén. A központi reformterror, ami egymilliárd forintos elvonást jelentett, több területen végrehajtói szerepbe kényszerített bennünket. Úgy is mondhatnám: nekünk kellett meghúznunk a ravaszt, ami nem volt kellemes feladat. Viszont egyetlen terület - a közművelődés - kivételével strukturális változtatásokat hajtottunk végre, a város jó működésének alapjait raktuk le - értékel búcsú lajos bajai alpolgármester.

■ „Jövőre munkahelyeket kell létesíteni!”

Példaként említi a kórház esetét: nyáron még 200 milliós hiánynyal kellett számolni, az év végére viszont sikerült elérni, hogy a városnak nem kell pluszpénzt adnia. Nagy eredménynek tartja a távfűtés alapdíjának 17 százalékos csökkentését, valamint a polgármesteri hivatal szervezetének átalakítását. - A jövő évi városi költségvetésben nem lesz működési hiány. Fejlődési pályára tudjuk állítani a várost, a jövőben külső befektetők letelepítésével munkahelyeket kell létesítenünk, és erre jó esélyeink vannak - hangsúlyozza az alpolgármester. Búcsú Lajos szerint pályázati lehetőségek híján beruházásokra a reméltnél kevesebb jutott.-Az átalakításokkal együtt járó személyi döntések mindig fájdalmasak. De kényszerhelyzetbe kerültünk. Választhattunk, hogy maszatolunk, vagy érdemi lépésekkel kompenzáljuk a kormány nyomását. Emiatt néha nem eléggé tudtuk megindokolni a változtatásokat. Ezen módosítanunk kell. Egyszerűbben szólva: többet kell beszélgetni az emberekkel.

■ K.T.

Baja idei karácsonyfája a főtéren, a városháza előtt.

Nehéz, munkás, sok feladattal járó, fárasztó év végéhez közelítünk. így látják azok a közszereplők, akiket az esztendő értékelésére kértünk. Csupán négy kérdéssel kerestük meg interjú- alanyainkat, és villámválaszokat kértünk. Jellemzőnek mondható, hogy valamennyien az utolsó kérdés kapcsán kérték a leghosszabb gondolkodási időt. Úgy tűnik: e tekintetben egyforma volt az év Bajáról, Bácsalmásról, Kalocsáról és Nemesnádudvarról nézve.

Kérdéseink:

1. Milyen jelzők jutnak eszébe a

búcsúzó év kapcsán?

2. Melyik volt a legemlékezetesebb nap, esemény?

3. Mit gondol, tíz év múlva mi

jut eszébe 2007-ről?

4. Min nevetett a legjobbat az

idén?

Knáb Erzsébet, az MNÁMK főigazgatója, Nemesnádudvar polgármestere:

1. Sok munka, szép sikerek, nagy összefogás. Komoly szervezést igényel, hogy feladataimat a magamtól elvárt szinten teljesítsem. Intézményünk meghatározó részese egy komoly nemzetközi kapcsolatrendszernek, diákjaink eredményei igazolják munkánkat: hazai és nemzetközi egyetemeken hallgatóként, illetve nagy cégek vezető munkatársaiként bizonyítják felkészültségüket. Nemesnádudvarban pedig sok lehetőség rejlik, ezek kiaknázását megkezdtük, intenzíven pályáztunk és pályázunk. Hatvan kilométerről is járnak dolgozók a nádudvari üzemekbe, miközben egy épülő és élhető, másoknak példát mutató település a miénk.

2. Nem egy napról, hanem egy hétvégéről van szó. Partnertelepülési kapcsolatunk 20, templomunk 200 éves volt, és 60 éve sújtotta a nemesnádudvariakat a kiűzetés. Ezekre emlékeztünk májusban, ekkor érzékelhetővé vált a helyi és a határokon átívelő összefogás, egyben mód nyílt a meghitt visszapillantásra is.

3. Az, hogy az emberek képesek az összefogásra, és van bennük erre igény. Maradandó élménynek gondolom, hogy merész döntések születtek, fontos egyeztetésekkel telt az év, és komoly harcot kellett folytatni az idővel.

4. Nem emlékszem. Tényleg nem emlékszem! De mégis: csak nevetni tudtam, amikor megkérdezték tőlem, hogy mikor jön el az az idő, amikor a Nemesnádudvarhoz közeli településként emlegetik majd Baját. Ugye, ez nem sértő?!

Béres Béla, a bajai népünnepély főszervezője, a József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház igazgatója:

l. Nehéz év volt. Mindig úgy gondolja az ember, hogy köny- nyebb lesz, aztán... Ez nálunk nem jött össze, fájó volt olyanoktól megválni, akikkel évtizedeket dolgoztunk együtt. Gyors

volt az esztendő. Egyébként is azt érzem, hogy szinte feldolgozhatatlan gyorsasággal változik minden. Talán többször kellene lassítani.

2. Számomra július második szombatja, a népünnepély napja minden évben a legfontosabb. Munkámból adódóan is, de nem csak hivatalos teendőim miatt. A halászléfőzés, amint az idén is bebizonyosodott, tizenegy év alatt a város, a bajaiak ünnepévé lett. Jó ezt tapasztalni, látni, érezni.

3. Remélem, akkori nyugdíjasként megszépülnek emlékeimben ezek az évek. Gondolom, vissza fogom sírni 2007-et is.

Manapság azonban még inkább a jövő, és nem a múlt izgat.

4. Háát... nem sokat röhögtem, kevés okom volt a vidámságra. Bár ez a kérdés mosolyra ingerel. Úgy érzem, kevés mostanában a vicc, az emberek nem beszélgetnek, adomáznak, hanem kommunikálnak. Am} vicces, egyben szomorú is.

Ifj. Száhl Imre, a bácsalmási ön- kormányzati Innovatív Kft. munkatársa:

l. Ez az év kemény és fárasztó volt, sok munkával telt. De megérte, hiszen biztató jelek mutatkoznak, az eredmények kezdenek kialakulni.

2. Napra vagy eseményre nem emlékszem. Volt öröm és bánat, munkahelyi és családi egyaránt. Még egy kis pihenésre is jutott idő.

3. Abban reménykedem, hogy egy évtized múlva az jut eszembe az idei esztendőről, mint most a 2005-ös, 2006-os évről: sokat dolgoztunk, de volt értelme, túszén Bácsalmás és térsége fejlődésnek indult.

4. Szinte mindig nevetek, és erről egy idézet jut eszembe: „Mert ha én nevetek a világon, az visz- szanevet rám”. Egy eseményt azért szeretnék kiemelni, ez pedig a közelmúltban megrendezett vörösmartys gála volt. Itt nagyon jól éreztem magam.

Gyepes Zsolt alezredes, Kalocsa rendőrkapitánya:

1. Katasztrofálisan gyorsan múló év volt! A rendőrségen belül mozgalmas, a közlekedési állapotokban, a morált tekintve pedig enyhén javuló. Nehéz helyzetet teremtett a leszerelési hullám, de szerencsére nem érte el azt a kritikus pontot, ami veszélyeztetné működésünket. A tanulás éve volt 2007, hiszen az uniós, schengeni feladatokra kellett felkészülnünk.

2. Családi nyílt napot rendeztünk április 21-én, ilyenre korábban nem volt példa. Kitártuk a kapukat. Majd’ négyszáz látogatónk volt, valószínűleg hagyományossá tesszük a rendezvényt, mert sok elismerést kaptunk. Magánszemélyek gratuláltak, az önkormányzat szintén kedvezően fogadta kezdeményezésünket. Magánemberként újév napját említem, az előző szilveszter volt az első, amit külföldön töltöttem. Különösen emlékezetes volt Berlinben a brandenburgi kapunál a hatalmas tömeggel együtt köszöntem az új évet, ami már búcsúzik is.

3. Azt hiszem, a változások, az igazodás éveként marad meg bennem. Nyitottunk az emberek felé, amit a városban és a falvakban is kedvezően fogadtak. A schengeni integráció pedig óriási hatással lesz hivatásunkra, munkánkra.

4. Hűha, ez nehéz kérdés! Tudom, hogy egy rendőrvicc volt, de már nem emlékszem rá. Pedig nagyon szellemes volt, a rendőr kivágta magát abból a helyzetből, amit őt teremtett.

Regionális Baján augusztusban adták át az APEH új székházát, mely a Bezerédj utcában, a vasúti felüljárónál található. Az adóhatóság regionális szervezetének ez a negyedik központja, egyben az első, ami nem megye- székhelyen fogadja az adózókat. Kalocsa és Kiskunhalas térsége is ehhez a magánbefektető által megépített és üzemeltetett kirendeltséghez tartozik.

Letették Táncra perdültek a kalocsai hagyományőrzők, amikor a város határában ünnepélyesen letették a regionális hulladékgazdálkodási projekt részeként megépítendő átrakóállomás alapkövét. Néhány héttel később azonban módosítottak a terveken, és a volt honvédségi lőszerraktár területe helyett a jelenlegi szemétlerakót jelölték ki az átrakó- és komposztálótelep helyéül.