Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-27 / 300. szám
Jakabszállás Közösségi ház felújítása I I T 1 i 'ii ' •• i ' , Elnyert támogatás: 28 514140 Ft Jakabszailas onkormanyzata 7 6 Az AVOP-nak köszönhetően megújult, megszépült a faluközpont, és a tanyasi iskola renoválására irt pályázat is sikerrel járt. Szabó Mihály polgármester az iskola történetéről és a felújításról beszélt nekünk. „Természet közeli, barátságos környezetben, a városi iskolákkal azonos színvonalat nyújtó intézmény, amely helyet ad az erdei iskolának, turisztikai célokra is használható, nyaranta pedig képzőművészek használják. Bejelentett diák nincs, mivel a Wolford dűlői iskola egy közösségi ház, amely erdei iskolaként is működik- meséli Szabó Mihály. - Jakabszállási és a környező települések diákjai veszik birtokba, valamint Budapestről is voltak itt diákok. A tanyasi iskolában lehetőség van tanórák tartására, de a városi iskolákkal ellentétben a gyerekek a természetben, a szabad levegőn, egészséges környezetben tanulhatnak, és játszathatnak, kulturális, oktatási és szabadidős pl. népfőiskolái, csipkeverő, képfestő és fazekasszakkörö, rendezvények. 1928-tól 1976-ig működött iskolaként, 2007-től pedig közösségi házként a Jakabszállás központjától kb. 3 km-re, az erdő közepén található épület. A ház korából adódik, hogy szükség volt bizonyos munkálatok elvégzésére, tető-, nyílászárók és burkolatcserére, a belső vizesblokk és a világítás felújítására. A ház közösség életében fontos szerepet játszik és a turisztikai életet is befolyásolja, tehát fontos volt, hogy megújulva fogadja látogatóit.” Kecskemét Méhészet fejlesztése Deák László 0|0|t Elnyert támogatás: 3 543 750 Ft A magyar költészet profetikus alakja, Petőfi Sándor már a XIX. században így örökítette meg a várost: „Hirös Város az Alföldön Kecskemét”, ez a jelző ma is találó. Talán azért, mert sikerült harmóniát teremteni a múlt emlékei, a történelmi hagyományok, a jelen és a jövőbe mutató fejlesztések között. Kiváló infrastruktúra, pezsgő gazdaság, vonzó, védett természeti táj, nagy tudású, rendíthetetlen jellemű és kreatív emberek, példás szorgalom és küzdeni tudás jellemző a városra. Kecskemét a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon, megyei jogú város, megyeszékhely is egyben. Beszélgetésünk Deák László őstermelő méhésszel zajlott, aki a pályázatnak köszönhetően fejleszthette vállalkozását. „Egy munkatársamnak voltak méhei, és én is elkezdtem velük foglalkozni. Először csak egy családdal foglalkoztam, az AVOP támogatásnak köszönhetően jelenleg egy 72 családból álló fészkkel rendelkezem. 68 óta foglalkozom méhekkel” - meséli. Azt is megtudjuk, mit jelent a család kifejezés a méheknél. „Egy család körülbelül 60- 80.000 méhet jelent. A most beszerzett forgófészkes kaptárak működtetését 12 V-os motor végzi, a villamos energiát akkumulátor szolgáltatja, elektronikus vezérlésű, így teljesen automatikus. Kerekegyháza Tojótelep fejlesztése Bán Ferenc 0|0|0 Elnyert támogatás: 7 495 700 Ft Az 1856-ban önálló községgé vált Kerekegyháza város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén található. A település 2001. július 1 -jén kapott városi rangot. Az elmúlt időben a növénytermesztés vesztett gazdasági jelentőségéből, helyette a takarmánytermesztésen alapuló állattenyésztés, baromfi, vízi szárnyas, tojótyúk tartása és feldolgozása került előtérbe. Jelenleg Kerekegyházán található az ország tojótyúkállományának 10%-a. A kerekegyházi tojótelep története hosszú időkre nyúlik vissza Bán Ferenc mesélt nekünk az üzem történetéről és a pályázat felhasználkásáról. „Először a nagyapám a 60-as években kezdett bele a vállalkozásba, majd az édesanyám segített neki. Tojóketreceket szerzett be, majd átvette a telepet, végül most én csinálom. Az AVOP-pályázatnak köszönhetőén jércevásárlásra és takarmánybeszerzésre kaptunk pénzt. Jelen pillanatban 4000 tojótyúkom van, ha tojásaik lesznek, akkor egy bt. felvásárolja azokat, ők felnevelik és utána újra visszakerülnek hozzám. Ezután vagy a családomban találnak gazdát vagy egy feldolgozóüzem veszi meg őket. Rohmann csirkékkel foglalkozom, ez egy német tojóhibridfaj, amelyet direkt a tojás miatt tenyésztettek ki. A tojást szintén a bt.- nek adom le, majd ők csomagolják, osztályozzák és viszik az áruházakba.” filfilfi Elnyert támogatás: 25 425 000 Ft Akasztó Faluház felújítása Akasztó önkormányzata A hagyomány, illetve az anekdoták szerint Akasztó község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták folytatni útjukat. A község a Duna-Tisza közén, Bács- Kiskun megyében, Solt és Kiskőrös között fekszik. A település helyi ünnepe a Mária-napi búcsú és a hozzá kapcsolódó Falunapok. A Falunapok és sok más rendezvény is a Faluházban kerül megrendezésre, ennek a renoválásáról Suhajda Antal, a falu polgármestere beszélt. „Egy 1964-ben épült házban kapott helyet a Faluház. Az építés dátumából is látszik, hogy szükség volt a renoválására kívül-belül. Ilyen munkálatok voltak a festések, a padlócsere, nyílászárók cseréje, leszigetelése, valamint a megrepedt falak újravakolása és a beázott részek cseréje. Szükségünk volt egy új, felújított Faluházra, hiszen ez a közösségi élet egyik legfontosabb színtere. Civil szervezeteknek, rendezvényeknek ad otthont, illetve ha meghívott vendégeink érkeznek, a falu érdeke is, hogy méltóan fogadjuk őket. A pályázati pénzből és az önrészből sikerült elvégezni a szükséges munkálatokat. A felújításban a falu lakói is segítségünkre voltak ötletekkel, valamint a vállalkozók jóval a bolti ár alatt bocsátották rendelkezésünkre az alapanyagokat, majd a hulladékot is ingyen tudtuk elszállíttatni. oiom Ba’a I I Nyúlfeldolgozó üzem felújítása Elnyert támogatás. 29 629 336 Ft Sümegi Istvánná Baját természeti és épített értékei teszik egyedivé és varázslatossá: régi utcái mediterrán hangulatot árasztanak, és persze ki ne hallott volna még a helyi gasztronómiai nevezetességről, a bajai halászléről. A környék természeti látványosságai között kiemelt helyen szerepelnek a Duna, a Su- govica és a Gemenci-erdő páratlanul szép és buja vízparti tájai. Sümegi Istvánná, az AVOP helyi nyertes pályázója egy nyúlfeldolgozó üzemet vezet a városban. O mesélt nekünk a pályázat eredményeiről. „Cégünk nyúlfeldolgozással foglalkozik Jelenleg csak a szabadpiacon vásárolt nyulat dolgozzuk fel, saját nyúl tenyésztésével nem foglalkozunk. A csarnokban a működéshez létfontosságú az a lánc, amely végigvezet a feldolgozás kezdetétől a végéig, ez az esetünkben elkopott, s cserére volt szükség. A forgó és hevederes asztalt az üzem új szárnyába szereztük be, így ezentúl lehetőségünk van magasabb színvonalú termékek előállítására. Cégünk külföldi tulajdonban van, a pályázatot pályázatíró céggel készítettük. A pályázat célja a megvalósítandó beruházás pénzügyi terheinek enyhítése volt, ez teljességgel sikerült, hála a nyert összegnek” - fejezi be az üzem vezetője. 0|3!§ Elnyert támogatás: 8 825 400 Ft Borota Borkóstoló kialakítása Koch Csaba Hogy megtudjuk miért sikeres Koch Csaba borászata, ismernünk kell Borota történetét A község Bács- Kiskun megye déli felén, a kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál fekszik. Területének 60%-a homokos, 40%-a jó termőképességű középkötött talaj. A külterület mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi rét-legelő, szőlővel-gyümölcsöcsel művelt terület „Mint szőlész és borász hiszek abban, hogy megfelelő szőlőfajták kiválasztásával, nem mennyiség-, hanem minőségorientált termesztéstechnológiával kiváló minőségű borokat lehet készíteni a Hajós-baj ai borvidéken is, hiszen az ország ezen részén a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely a szőlő minősége szempontjából az egyik legfontosabb tényező kezdi Koch Csaba. A pályázati pénzből a borászat fejlesztését tűzték ki célul. „A borkóstoló kialakításának ötlete a családi borászatból adódott, ezt szerettük volna fejleszteni, és fellendíteni a falusi turizmust így tudjuk öregbítem borászatunk hírnevét és a borainkat tágabb körben megismertetni. Pincészetünk tájborokat és 2002-től minőségi borokat, 30%-ban vörös-, és 70%-ban fehérborokat állít elő és forgalmaz”.
