Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-27 / 300. szám
Rúzsa Faiskola létesítése Margó Katalin Elnyert ,ám°8a,ís: 7 641 165 Ft A település neve hajdan Rúzsajárás volt, amely a Rúzsa (Rózsa) családnév és a legelő jelentésű járás szó- összetételéből származott. A község 2004-ben az országos Virágos Magyarországért kömyezetszépítő versenyen első helyezett lett, 2005-ben pedig az Entente Florale, a nemzetközi kertészeti verseny keretében szerzett rangos elismerést. Ezeket olvasva nem meglepő, hogy a pályázatnak köszönhetően egy faiskolát hoztak itt létre. Erről beszélgettünk Margó Katalinnal, a faiskola ötletének megvalósítójával. „Először is tudni kell, hogy Rúzsán 3-4 aranykoronás a föld, ami nem jelenti éppenséggel a legjobbat, így nem is szoktak errefelé gyümölcsfákat termeszteni. Nálunk mindenféle gyümölcs megtalálható, a helyi piacra adjuk el, de nemcsak gyümölcstermesztéssel foglalkozunk, hanem magukkal a fákkal is. Körülbelül 10-20 ezer fánk van, ezeket termelőknek, gyümölcstelepítőknek adjuk el, de természetesen kiskerteknek is árulunk. A miénk egy államilag elismert és leellenőrzött faiskola, tehát megbízható minőséget kínálunk. Most egy családi vállalkozást vezetünk a férjemmel, ’98-ban nyitottuk a faiskolát. 2006-ban nyertük meg az AVOP pályázatát, ebből a nyereményből földeket vettünk, illetve a faiskolába fektettünk. A Móra Kertészetnél értékesítjük a termeléseinket, hiszen egy biztos piacot kínálnak és ennek fejében magas minőséget várnak el tőlünk. Olö Szakmár Halastó fejlesztése Tamás Zoltán g|g|# Elnyert támogatás: 28 860 621 Ft A szakmári halászlé igen híres, bár készítésének ismertebb központja Baján található. A Sugovica- parti városban 1996 óta minden évben megrendezik a halászléfőző népünnepélyt. A kulináris élvezetek mellett Szakmáron egy kiépített, 200 hektáros halastókomplexum áll a horgászat szerelmeseinek szolgálatában. Interjúnk Tamás Zoltánnal készült, aki két halastó „újjászületését” tette lehetővé. „Én voltam az AVOP-pályázat felelőse, és a társammal vezetett bt. is kivette a részét a felújtási munkálatokból. A pályázatunk kikötő építéséből és rendbehozatalából, és egy magtár megépítéséből állt. A kikötő alatt csak etetőcsónakok kikötésére szolgáló helyet, nem jachtokat vagy luxus óceánjárókat kell elképzelni. Az etetőcsónakok a halak etetését szolgálják csakúgy, mint a magtárak. Ezek ún. silótomyos, szürke építmények, amiket sokfelé lehet látni országszerte. Két darab 120 tonnás magtárról van szó. Ezeket a beruházásokat két nyár alatt hajtottuk végre, egyik évben az egyik, másik évben a másik tavat újítottuk fel. Olyan magokat tárolunk bennük, amelyek a halak etetését szolgálják, tehát elsősorban búzát, kukoricát, árpát. A tóban tavihalakat, mint például a ponty, amúr, busa és a ragadozókat tartunk” - meséli Tamás Zoltán. Tompa Kacsatelep fejlesztése Bács-tak Kit. 00|0 Elnyert támogatás: 90 000 000 Ft 1439-ben Albert király Tompa települést és környékét Hunyadijánosnak adta zálogba. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták. 2004. július 1 -jén kapott városi rangot. A közel ötezer lelket számláló, nagy forgalmú város egy kacsatelepnek is otthont ad. Interjúnk Szabó Ernővel, a Bácstak Kft. kapcsolattartójával készült. „ A kacsatelephelyen kacsa szülőpárokat tartunk tojásrakás céljából. Ez egy intenzív, zárt tartást jelent, amely során a szülőpárok tojást raknak, és mi keltetjük a tojásokat. A tompái telephelyen 12.000 kacsánk van, az AVOP-programnak köszönhetően új tartástechnológiát vezettünk be, így sor került nyílászárók cseréjére, szigetelésre, falak lebontására és felhúzására, itatok felszerelésére és ezek kapcsán víz-, gáz- és fűtéshálózat bevezetésére. A tyúkjaink ketrecben, míg a kacsák ólakban élnek, a madárinfluenza veszélye miatt az állatoknak szobahőmérséklet (18-22 fok) szükséges. Ezt nyáron ventiláció, télen fűtés biztosítja” - mondja a programgazda. 14 Mórahalom Őszibarack-ültetvény fejlesztése Elnyert támogatás: 8 597 821 Ft Oltványi Gyula Az intenzív gazdálkodás a gyümölcstermesztésben is korszerű technológiák alkalmazását kívánja meg. Ezt erősíti meg Oltványi Gyula, aki a Dél-Alföldön legutóbb 8 és fél millió forint támogatást nyert el őszibarack-ültetvény öntözésének fejlesztésére.- Laikus fül számára szokatlanul hangzik, hogy az őszibarackost öntözik.- Nos, az a helyzet, hogy az új telepítéseknél rendszerint az intenzív gazdálkodást tűzik ki célul, s olyan helyeken, mint Mórahalom környéke, úgynevezett váztalaj van, nem elég a természetes csapadék.-Váztalaj?- így hívják a talajkóstolók azt, amikor csak homokszemcsék vannak, és hiányoznak a hozzájuk kötődő anyagok. Nagyon leegyszerűsítve: ez a talaj úgy néz ki, mint az a homok, amivel a házakat pucolják be.- Kérdés, hogy akkor miért épp ilyen helyen telepítenek őszibarackot?- Hát azért, mert amúgy az őszibarack ezt a helyet szereti: a laza szerkezetű talajban a gyökér könnyebben kifejlődik; csak arról kell gondoskodni, hogy elegendő víz és tápanyag is legyen a növények számára.- Hová kerül a termés?- A Mórákért Szövetkezethez, amelynek én is alapító tagja vagyok. Maga a szövetkezet egyébként nem folytat termesztést, azért fogtunk össze, hogy - kezdetben 52, most már több mint hétszáz tagunk számára - koordináljuk az értékesítést, illetve hogy együtt szerezzük be a gazdálkodáshoz szükséges anyagokat. A múl tik rákényszerítettek minket arra, hogy ilyen túlélési technikát alkalmazzunk.- Az ön személyes kötődése az őszibarackhoz milyen múltra tekint vissza?- Családunkban generációk foglalkoztak vele, én gyermekkorom óta a fáról veszem le a barackot.- Milyen ennek a gyümölcsnek ma a piaci helyzete?- Nagyon kemény a verseny, főleg az olaszok diktálják, akik régebben EU-tagok, sokkal több a tapasztalatuk, ügyesek, ezért számunkra nagyon fontosak a szóban forgó pályázatok, illetve támogatási formák.- Önöknek sikerült betörni az uniós piacra?- Úgy fogalmaznék inkább, hogy megpróbáljuk megőrizni a hazai piacot. Annak, hogy beszállítók legyünk a nagy országokba, kevés a realitása.- Térjünk vissza az AVOP-pályázatra! Kokrétan hogyan, mire használták fel a támogatást?- Kiépítettük a komplett öntözőrendszert. Ehhez valójában három lépcsőben éltünk a pályázási lehetőséggel: volt egy nemzeti forrás még a csatlakozás előtt, aztán pedig két uniós forma. Ezekből készült el a víznyerő forrás, az energiaellátó rendszer, a szivattyúházak, a szűrők, a csővezetékek, valamint a vízszórók.- Ez már úgy hangzik, mint egy komoly ipari üzem leírása.- Igyekeztünk a legjobb technológiát alkalmazni, s a legnagyobb automatizálást megvalósítani. Fontos szempont volt az is, hogy jól hasznosuljon a víz, és a leginkább víztakarékos üzemmódot folytassuk.- A klímaváltozás hatását önök már érzik?- Nekünk a közelmúltban az volt a fő gondunk, hogy három éve a magas talajvíz tette tönkre a fák gyökérzetét, a következő esztendő pedig nagyon száraz lett; a hirtelen változás nagyon megviselte a növényeket.- A gazda melyik barackért mászik fel legszívesebben a fára?- A Fantázia nevű kopasz barackért, amely későn, valamikor augusztus végén érik. Ez egy nagyon finom fajta, s - miután legkésőbb szüreteljük - a legtovább tartható el.- Raktározzák is?- Az értékesítés során két fő célt lehet kitűzni: ha az a fontos, hogy a gyümölcs a legfinomabb legyen, akkor lehetőleg még aznap célszerű eljuttatni a fogyasztókhoz. A kereskedők ugyanakkor szeretnék minél hosszabb időn át teríteni az árut, ami szükségessé teszi a raktározást. Szóval kell kötni bizonyos kompromisszumokat. A természetben nincsenek csodák. OIOI# 7
