Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. DECEMBER 24.. HÉTFŐ 5 MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS Festményeket csak vásárol, de el nem ad munkácsy-tárlat Pákh Imre nem öncélú gyűjtő: közkinccsé teszi képeit, így osztva meg javait- Mégis hogyan jutott eszébe éppen egy szovjet egyetemre menni?- Ezt én is megkérdeztem tőle. De azt mondta, nincs ebben sem­mi misztikus. Amikor gimnázi­umba járt, ott kémiát vagy oroszt lehetett tanulni, de a kémiát ki nem állhatta ezért az oroszt vá­lasztotta. így történt. Pákh Imre magángyűjtő kollekciója képezi az alap­ját annak a Munkácsy-kiál- lításnak, amelyik február 15-én nyílik a kecskeméti Cifrapalotában. Sárközi Judit Befektető, műgyűjtő - ezek a te­vékenységek jellemezték eddig Pákh Imrét. A sor nem teljes, hi­szen bizonyára sok mindent nem tudunk a magyar származású, New Yorkban élő üzletemberről, aki az elmúlt években a birtoká­ban lévő Munkácsy-képekből ál­ló vándorkiállítással hívta fel ma­gára a figyelmet. Szabálytalan lesz ez az életrajz, mert tudjuk, hogy a politika is része életének, mégsem beszélünk róla. Miért? Azért, mert maga is úgy véleke­dik, hogy Munkácsyt mindenki megnézi, álljon az a politikai pa­letta jobb vagy bal oldalán. Mun­kácsy azért is jó, azon túl persze, hogy remek festő volt, mert ösz- szehozza az embereket. Az ismeretlen Munkácsy- Miért gondolt arra, hogy a birtokában lévő eredeti, Mun­kácsy Mihály által festett ké­pekből kiállítást rendez, még­hozzá Magyarországon?- A célom az volt, hogy Mun­kácsyt visszaállítsuk eredeti he­lyére, és ez valószínűleg most si­kerül is. Amikor elkezdtem a festményeit gyűjteni, akkor rá­jöttem, hogy valójában nem is­merjük Munkácsyt. Elkezdtem érdeklődni, mikor volt Magyaror­szágon utoljára nagy Munkácsy- kiálh'tás, és ez valamikor 1952-re vezethető vissza. Az biztos, hogy ekkor nem mutattak be külföl­dön lévő képeket. Ezért született az az elképzelésem, hogy ideje lenne a véleményem szerinti leg­nagyobb magyar festőt bemutat­ni a hazai közönségnek is. Ez így is történt, mert szerintem na­gyon jól sikerült a nagy kiállítás a Nemzeti Galériában. Ekkor ma­gam is rájöttem, hogy Munkácsy sokoldalú, nagy mester volt. Nemcsak a sötét életképek jel­lemzik, hanem fantasztikus táj­képfestő volt, a legjobbakkal ve­szi fel a versenyt. Nekem a tájké­pei tetszenek a legjobban, és a Galériában lógó képek közül is egy tájképet emelnék ki, még­hozzá egy nem is nagyon ismert kis tengerparti képet, ami fan­tasztikus. Munkácsy párizsi korszakának kedvelt témája volt a szalonképfestészet, ami a család megélhetését is szolgálta.- Az egyetem elvégzése után Budapestre költözött.- A feleségemmel is Budapes­ten házasodtunk össze. Ennek az lett a következménye, hogy amerikai kémnek kiáltottak ki. Azt vettem észre, hogy hiába jöt­tem Magyarországra, nem tu­dok elhelyezkedni, pedig beszél­tem jól arabul, oroszul, angolul, magyarul, és volt diplomám. Senki nem tartott rám igényt. Aztán rájöttem, hogy sem a csa­- Nem mindenki tartja a XIX. század zseniális festőjének. Több olyan kritikusa is van, aki csak a sok közül egy pik­tornak tartja Munkácsyt - Ezért a másik célunk az volt, hogy visszaállítsuk őt arra a helyre, ami megilleti. Tudjuk, hogy Munkácsyt kisajátították, például, a bolsevikok is, ő volt a nagy realista festő, főként a Sztrájk című festményével tá­masztották ezt alá. Ezzel sajnos el is taszították az értelmiséget tőle. Pedig mi jól tudjuk: ettől egészen távol állt. Igen, most is vannak olyan kritikusai, akik el­sősorban nem nagy művésznek láttatják, hanem valamiféle ügyeskedőnek, aki jól kihasznál­ta és kielégítette a piac pillanat­nyi igényeit. Szerintem viszont pont az ellenkezője igaz: ő olyat festett, amire volt vevő, olyan nagy talentum volt, hogy meg­vették a képeit. Mindig azt ho­zom fel példának, hogy Mun­kácsy volt minden idők legjob­ban fizetett élő festője. Egy ügyes­kedő festőnek ehhez nem elegen­dő lenni, csak a tehetséget fizetik meg így. Emellett számomra te­hetségét az is igazolja, hogy ma is sorban állnak, és százezrek né­zik meg a kiállítását. A látoga­tottság bizonyíték, nem lehet hosszú távon megtéveszteni az embereket. Senki sem számított ilyen sikerre, nemcsak én, de a szakma sem. Remélem, ez a dia- dalút folytatódni fog Kecskemé­ten is. A festőművész, Munkácsy Mihály portréja, előtte pedig képeinek gyűjtője, Pákh Imre.- Huszonhét kép vándorol a gyűjteményéből az országban. Ez a teljes Munkácsy-kollekci- ója, vagy vannak még rejtett darabok a tu­lajdonában?- Összesen 36 Munkácsy- képem van, és két új szerze­mény, amiket tavasszal vásá­roltam, és eddig még nem látta senki.- Emlékszik arra, mikor és milyen körül­mények között került az első Munkácsy-kép a tulajdonába?- Az elsőt örököltem, ez egy rajz. Arra emlékszem, hogy gye­rekkoromtól a családunkban volt. Mivel én voltam a gyűjtő, ezért később hozzám került. A családom Munkácson élt, a szü­leim mindig vásároltak képeket, hiszen több, kárpátaljai művész barátunk volt, rajtuk keresztül kerülhetett hozzánk a rajz. Ezzel nőttem fel, ezért nem emlékszem az eredetére.- Attól, hogy valaki örököl egy rajzot, még nem fel­tétlenül lesz gyűjtő.- Egyáltalán nem. Bevallom, nem emlék­szem, melyik volt az első Munkácsy-fest- ményem. Még csak az utóbbi években kezdtem el feljegyezni, rendszerezni, mikor mit vettem, és mennyiért- Sok Munkácsy-kép forog a műkincspiacon? Elképzelhető hogy manapság is kerülnek elő ismeretlen művek tőle?- Összesen talán hatszáz Mun­„A pénz nem ér semmit, ha nincs kivel megosztani” - mondta egy interjúban. A Munkácsy-képek gyűjtése és közszemlére tétele által Pákh Imre - aki ma már magyar állampolgár - szel­lemi és anyagi javait velünk osztja meg. kácsy-festmény lehet, esetleg a felének tudjuk a hollétét. Ahogy a képeinek megy fel az ára, úgy jelenik meg egyre több alkotása a piacon. Az utolsó évtizedben nem volt olyan év, hogy ne jelent volna meg egy-egy eddig isme­retlen festménye. A kiállítások kapcsán is előkerültek olyan mű­gyűjtők, akiknek a birtokában vannak Munkácsy-képek. Én most már a XIX. századiak közül csak Munkácsyt vásárolok, sen­ki mást. Szentpétervártól New Yorkig- Nem csak a Munkácsy-ké- peknek van rejtélyes sorsuk. Úgy tudom, önnek is elég ka­landos élete volt eddig. Árulja el, Munkácson élő magyar fiú létére miért lett arab szakos hallgató Szentpéterváron a hatvanas években?- Egyrészt nyelvészhajlama­im mindig is voltak, gyerekko­rom óta jól beszéltem angolül. Másrészt a nagymamám azt mondta: a mi családunkban a férfiak vagy katonák vagy diplo­maták. Talán érthető módon a Szovjetunió hadseregébe nem szerettem volna kerülni, diplo­matának pedig ilyen osztályide­gen elemet, mint én, nem fogad­tak volna. Viszont sportoltam, jégkorongoztam és pingpongoz­tam, ezért szívesen láttak az egyetemen. Mindig azon gon­dolkodtam, hogyan tudnék a Szovjetunióból kikerülni, és ar­ra jutottam, hogy egy ilyen arab vonal esetleg besegíthet.- Végül nem ez segített. Megis­merte a feleségét a szentpéter­vári egyetemen, aki egy ameri­kai lány volt A kérdés adott: hogy került „egy jó házból való úrilány” Amerikából abban az időben a Szovjetunióba?- Az első diákcsoport tagja volt, akik átjöhettek a Szovjet­unióba tanulni. Közelkép AZ ELISMERT New York-i üz­letember és műgyűjtő 1950- ben született Munkácson. Ott, ahol egy bő évszázad­dal korábban Munkácsy Mihály is meglátta a napvi­lágot. Ma a világ legna­gyobb, magánkézben lévő Munkácsy-gyűjteményét mondhatja magáénak. Kezdetben, szentpétervári arab szakos egyetemi hall­gatóként régi orosz ikono­kat gyűjtött. A nyolcvanas években kezdett XIX. száza­di festményeket vásárolni; előbb kiváló francia meste­rek (Courbet, Corot) munká­it, majd a klasszikus ma­gyar festők alkotásait is. Ezekben az években ke­rültek a gyűjteménybe id. Markó Károly, Paál László, Mednyánszky László, Rippl- Rónai József, Lot Károly je­les alkotásai. Az igazi szenvedély azon­ban Munkácsy maradt. Fel­kutatni, összegyűjteni, és Magyarországon is bemu­tatni minél többet Mun­kácsy Mihály külföldön ma­radt képei közül. A Mun­kácsy-képek ma a kollekció­ja egyharmadát teszik ki. 2002-ben megvásárolta a Golgotát, ami azóta is látogatható. ládom, sem pedig a feleségem származása nem segítette a pá­lyámat. A feleségem a Lincoln családból származik, és komoly kapcsolatrendszerrel rendel­keznek. Mindenütt , háltak közbenjárni, hogy kijuthassunk Amerikába. Még a Fehér Ház­ból, Nixon felesége is küldött te­lexet a nagykövetségre és a Kül­ügyminisztériumba. De ez csak rontott a helyzetemen. Végül mégis elhagyhattam az országot- úgy, hogy kiutasítottak. Most New Yorkban élek.- Amerikában az élete megint egy nagy fordulatot vett, mert sem az arab nyelvvel, sem a sporttal nem foglalkozott, ha­nem a gazdasági életben kez­dett boldogulni.- Amerikában is elvégeztem az egyetemet: marketing- és nemzetközi üzleti végzettséget szereztem, és ezt próbáltam ka­matoztatni.- Bizonyára tartogat még meg­lepetést a közeljövőben.- Van egy lappangó Mun­kácsy-kép, amire pályázok. To­vábbi terv, hogy átdolgozzuk Munkácsy levelezését is, hi­szen ezer olyan levél van, amelyikhez eddig nem nyúlt senki. Ezek családtagoknak íródtak francia, német vagy magyar nyelven, és sok új in­formációra lehet szert tenni be­lőlük. Az érdekesebb és jelen­tősebb leveleket könyvben ad­juk ki. Még egy turulmadár is izgatja a fantáziámat: a mun­kácsi várban állt, a legnagyobb millenáris emlékmű volt, amit 1924-ben a csehek lebontottak, az oroszok pedig beolvasztot­tak. Akkor nem sikerült vissza­állítani, de én most erre enge­délyt kaptam. Az eredeti he­lyén és méretében állítjuk most vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents