Petőfi Népe, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-07 / 285. szám

4 ONLINE INTERJÚ PETŐFI NEPE - 2007. DECEMBER 7., PÉNTEk Egy nemzeti összefogás adhat reményt lezsák Sándor Ha érzem az erőt és a bizalmat, újra szeretném képviselni a Duna-Tisza közét A Petőfi Népe és a baon.hu vendége volt teg­nap Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Az interneten érkező kér­désekre online interjú ke­retében válaszolt a Lakiteleken élő politikus. Az interjú szerkesztett változatát adjuk most közre, a teljes szöveg a www.baon.hu honlapon olvasható. Szerkesztette: Tapodi Kálmán kíváncsi: - A KSH szerint 1991-92 óta mindössze 3,9 millió magyar dolgozik. Mi er­ről a véleménye? LEZSÁK SÁNDOR: - Horn Gyu­la 1998 nyarán arról beszélt, hogy közel egymillió munka- nélküli van a gyárkapun belül, tehát úgy kaptak munkabért, hogy látszólag foglalkoztatták az emberek többségét. Innen kellett indulni. Meggyőződé­sem, hogy csak az adórendszer radikális változtatásával, egy új közmunkaprogrammal, a kis- és középvállalkozások erős tá­mogatásával, valamint a hazai termékek piacképességének fo­kozásával lehet új munkahelye­ket teremteni. álmodozó : - Mit tervez a Fidesz a szocializmusból ittmaradt pazarló állami struktúrákkal? L. s.: - Az én jövőképemben az állam erős. Ez például azt je­lenti, hogy igen jelentősen meg­növelném például az állam va­gyonának védelmét, az állam szolgálatában álló mezőőrök, gátőrök, halőrök, rendőrök, tűz­oltók létszámát, jövedelmét. Több lehetőséget, költségvetést biztosítani a polgárőröknek, egyszóval mindazoknak, akik az ésszerű, megvalósítható élet- és vagyonbiztonság érdekében dolgoznak. kollégista: - Milyen kiutat lát a válságból? L. s.: - Csak egy eddig nem tapasztalt nemzeti összefogás adhat reményt, hogy Magyaror­szág újra a közép-európai tér­ség meghatározó gazdasági-tár­sadalmi ereje legyen. Magam az egy a tábor, de több a zászló­alj képviselője vagyok. A költ­ségvetési törvény végszavazása előtt nehéz a kérdésére konkré­tan felelni. Erősen megromlott az ország idegrendszere, sok a bizonytalanság, a romló közál­lapotok, a pénzügyi válság lát­tán, okkal fogalmazok úgy, hogy ez már a Gyurcsány utáni korszak, amikor a kormányzat a tehetetlenség csapdájában vergődik. magyar sors: - Miért tartja fontosnak a kistelepülések fenntartását? Inkább a városi panellakásokra kellene többet fordítani. l. s.: - Nem lehet egyik vagy másik, a vidék vagy a panelren­geteg javára dönteni. Egyrészt a felújítható épületek a nyílászá­róiktól kezdve a környezetük rendbetételéig állami támoga­tásra szorulnak, vagy például a gázáremeléshez az állam hoz­zájárul, de a tanyán vagy fal­vakban élő joggal kérdezi meg, az ő fűtési költségeihez miért nem járul hozzá az állam. Hol van itt az esélyegyenlőség? érdeklődő: - Ön szerint való­ban lezajlott a rendszerváltás? L. s.: - Igen, én is azt mon­dom, hogy lezajlott a rendszer- váltás, de ez a rendszer rossz. Ezt a rossz rendszert kell az el­múlt tizenhét év tapasztalatával most újra megváltoztatni. Új al­kotmány, kétkamarás és kisebb parlament, családbarát adó­rendszer, nemzeti érdeket érvé­nyesítő gazdaság, pénzügypoli­tika, iskola, de nem folytatom. Egyébként szombaton tesszük közzé szövetségünk programjá­nak meghatározó elemeit. Eb­ben ott lesznek azok a meghatá­rozó részek is, amelyeket Lakiteleken 1987-ben megfogal­Lezsák Sándor örömmel fedezte fel kedvenc receptjét a Nagy fzvadászat című szakácskönyvünkben. máztunk nyilatkozatunkban, melynek minden mondata, gondolata ma is érvényes. Boszi: - Ön egyéniben biztos befutó a magyar parlament­ben. Indul e legközelebb? L. s.: - Ahogy az életben, úgy a politikai életben sem lehet biztos az ember soha semmi­ben. Minden nap meg kell küz­deni a családért, a munkahe­lyért, a szűkebb-tágabb közös­ségért. A közéletben is határo­zott céljaim vannak, ilyen pél­dául a Homokhátság program­it Országgyűlés alelnökének kedvenc étele a krumplis lapcsánka HOZZÁVALÓK: 1 kg burgonya, 100 g liszt, 2 db tojás, 60-70 g zsír (olaj), 1-2 gerezd fokhagyma (ízlés szerint lehet több is), vágott petrezselyem, 2 dl tejföl, őrölt bors, kevés só. ELKÉSZÍTÉS: 1. A meghámozott burgonyát káposztareszelőn lereszeljük, majd összekeverjük liszttel, tojással, sóval, borssal, ízlés szerint fokhagymával, vagy petrezselyemzölddel, esetleg mindkettővel. Annyi lisztet kell hozzátennünk, hogy a bur­gonyamassza összeálljon! 2. Ezután a palacsintasütőben felhevített egy evőkanál zsírba vagy olajba 34 evőkanálnyi masszát teszünk, és egészen vékonyra simítjuk. Addig sütjük, amíg meg nem pirul az egyik oldala. Ekkor meg­fordítjuk, és a másik oldalát is pirosra sütjük. A sütés mindössze 2-3 percet vesz igénybe. 3. A lapcsánkát fogyaszthatjuk tejföllel, vagy köretként különböző sült húsokhoz. ja, a kistelepülések, az életké­pes kisiskolák megtartása, a né­pességfogyás erkölcsi és gazda­sági eszközökkel történő megál­lítása, a politikai kultúra javítá­sa, engedje meg, hogy ne foly­tassam, mert ebből politikai program lesz mindjárt. Ha ér­zem az erőt, és ha kapok bizal­mat, akkor a következő válasz­táson is szeretném képviselni Kecskemét és Félegyháza kör­nyékét, a választókerületemet, a Duna-Tisza közét. laki: - A nézők többsége sze­retné, ha váltás lenne a kecs­keméti színház élén. Mi a vé­leménye erről? L. s.: - Ritkán jutok el a kecs­keméti színházba, ezért ismere­teim rendkívül felületesek, és a pályamunkákat sem ismerem. Kameramann - Lesz-e jövőre filmszemle a Népfőiskolán? L. s.: - Most készítettük el a 9 filmszemle, a kistérségi és kis közösségi televíziók szemléje nek pályázati felhívását. Ez í szemle a jövő esztendő novem herében lesz, Sára Sándor Kos suth-díjas filmrendező tisztele téré szervezzük. A felhívás részleteit a honlapomon megta lálja (www.lezsaksandor.hu). BIMBALA: - A Népfőiskola épí­tési költségeit hogyan sikerült összegyűjteni? Van-e még tar­tozás az állam felé? l. s.: - A legnagyobb segítse get a nyugati, tengerentúl: emigrációtól kapjuk. A Népfőis kola a Szeged-Csanádi püspök ség tulajdona. Van köztartozá sunk, hiszen az intézményi rendkívül nehéz fenntartani, c közel ötven munkahelyet meg őrizni. Olykor a villanyszámlái is csak az utolsó pillanatbar tudjuk kifizetni. SZÁNTAI SZILVIA: - Nem köny- nyű ma nagycsaládosnak len­ni. Beszéljen a hármas­ikrekről, a hét unokáról! L. S.: - Rendkívüli élmény számomra az unoka, mind egyik. Most érzem, hogy más apának lenni és más nagypapé nak. Édesapaként mindhárom gyermekemet tanítottam az is­kolában, sőt, osztályfőnökük voltam. Együtt éltem meg velük minden gondot, örömöt és azt a felelősséget, amit csak egy édesapa érezhet. Az embernek az unoka iránti felelőssége azonban más. Könnyebben el­szakadok tőlük és adom az édesanya vagy az édesapa kézé be, onnantól kezdve ő a felelős. De ez azt is jelenti, hogy mind a hét unokámnak jó édesanyja és jó édesapja van. A hármasikrek meg talán kis csoda. Már jár­nak, szaladgálnak, mindegyik külön egyéniség. berda József: - Ritkán látjuk Kecskeméten, csak átutazó­ban érinti városunkat? L. s.: - Nyilván nem volt ott vasárnap az Erdei Ferenc mű­velődési központban, amikor a Kurázsi Táncműhely fantaszti­kus előadását csodálhattam vé gig. Különösen egy néptáncos szépsége ragadott meg. Ő harminchat éve a feleségem. Az uniós pénz felhasználásával sok nő ismét dolgozhat kiskunhalas A roma származásúakat és a megváltozott munkaképességűeket is alkalmazták a HEFOP keretében A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) ke­retében A munkanélküliség megelőzése és kezelése című európai uniós pályázati pénz­nek köszönhetően a Kiskunha­lasi Munkaügyi Kirendeltség több mint 130 millió forintot használhatott fel. Ennek során majd kétszáz regisztrált mun­kanélküli - többségük nő - ke­rülhetett ki a már kilátástalan helyzetéből. Szép számmal vet­tek részt a programban romák és megváltozott munkaképessé­gűek is. Voltak, akik “csak” ta­nultak, mások munkagyakor- latszerző támogatást kaptak - tudtuk meg Kalapáti Mónika HEFOP-ügyintézőtől. Negyven­Rostás László Kalapáti Mónika nél több munkáltatóval vették fel a kapcsolatot, s konkrét ál­lásajánlatokra is képeztek ki embereket. Igényeltek betaní­tott szociális gondozót és ápolót is. E tanfolyamot tizenöten vé­gezték el. Az Esély Cigány Módszertani Központ elnöke, Rostás László is örömmel fogadta, hogy kizá­rólag a roma származású nőkre is gondoltak.- Fontos, hogy olyan embe­rek lettek kiképezve, akik a na­gyobb cégekkel és a cigány munkavállalókkal párhuzamo­san tartják a kapcsolatot. Ugyanis e rétegnél oda kell fi­gyelni a kommunikációs kész­ségre, s hogy körükben elfogad­ják a segítő ember személyét. A városban és környékén egyéb­ként több műit 3600 roma él - mondta Rostás László, aki hangsúlyozta, hogy a jelenlegi program sikerét illetően is so­kat köszönhetnek a munkaügyi kirendeltségvezetőnek, Vilonya Balázsnak. Ottjártunkkor nyi­tott be hozzá Köves Rózsa.- Ügyfélnél voltam. Sikerült megértetnem a családdal, hogy az egyik gyereket nevelési ta­nácsadóba kell vinni. A speciá­lis iskolában dolgozom. Most hasznos lehetek másoknak is. Elbeszélgetek a problémás gye­rekekkel és segítem a szüleik eligazodását is az ügyintézése­ikben - sorolta a fiatal édes­anya. A már ottlévő lakabné Kollár Ildikó is csatlakozott hozzá. A szociális gondozó, ápoló szintén azokon a romá­kon segít, akik saját érdekük­ben sem tudnak kommunikál­ni és eligazodni az ügyes-bajos dolgaikban. ▲ A projekt az EU-tarsfinanszírozásá- val, a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Programja keretében valósul meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents