Petőfi Népe, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-28 / 277. szám

5 PETŐFI NÉPE - 2007. NOVEMBER 28., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Szigorítana és új helyi adót vetne ki a jános­halmi testület Nincsen párja az országban rekonstrukció Megújult a több mint kétszáz éves halottashintó Hajtásokban is kímélik a nagy disznókat, főleg a malacokat lövik tervezés Jánoshalma 2008-as önkormányzati terveiben is a te­lepülés és intézményei működő- képességének megtartása, illet­ve a nagyberuházások megvaló­sítása szerepel. Kiemelt cél a szennyvízcsatorna-hálózat és az egészségügyi központ, továbbá a kerékpárút, új szabványú játszó­terek építése, valamint az isko­lafelújítás és a városközpont-re­habilitáció. A bevételek biztosítá­sa érdekében ugyanakkor felme­rült az adóbevételek beszedésé­nek hatékonyabbá tétele, illetve új helyi adók kivetésének lehető­sége. ■ kohout Szakkonferencia a falugondnokok tíz esztendejéről szolgálat Idén tízéves a kecs­keméti Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete. Az öt megyét (Bács-Kiskun, Csong- rád, Békés, Jász-Nagykun-Szol- nok, Pest megye) átfogó szerve­zet Kelebián alakult. A tíz év alatt 14-ről 171-re nőtt a hat­száz fő alatti kistelepüléseken és a rurális térségben a falu- és tanyagondnoki szolgálatok szá­ma. Megyénkben 1993-ban há­rom falugondnokság indult el, most hatvanegy működik. ■ A vidéki élet minő­ségéért szálltak síkra a tanácskozáson. Az évfordulót szakmai kon­ferenciával ünnepelte az egye­sület Csólyospáloson. A szak­mai találkozót Á. Túrós János csólyosi polgármester köszön­tötte. Lezsák Sándor ország- gyűlési alelnök a kistelepülé­seken, tanyavilágban élők ér­dekeinek védelmét hangsú­lyozta. Bányai Gábor megyei közgyűlési elnök a vidéki lakosság életminőségéről szólt. Az egyesület ügyvezető­je, Csörszné Zelenák Katalin az évtizedes egyesületi munka eredményeit vázolta. A ren­dezvényen elismerő oklevele­ket kaptak a tíz éve falu- és ta­nyagondnokként dolgozók, va­lamint az egyesület munkáját segítő települések polgármes­terei. ■ szentirmay MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mit szól a halottashintóhoz? Pontosabban csak az egyikét, a másikról ugyanis már korábban kiderült, hogy menthetetlen. A mesterek 2004-ben kezdték el a munkát, amit többnyire sza­bad idejükben végeztek. Jégh Iván 4340 órát dolgozott, mire újraszabta, faragta az elkorhadtr borítólapokat, bonyolult díszítő faragásokat. Közben Galló János tengelyt esztergált, laprugókat hajlított, kerekeket vasalt, egy­szóval az összes fém alkatrészt elkészítette. A két mester elmondta: mun­kájukban nem a pénzé volt a fő­szerep. Az hajtotta mindkettőjü­ket, hogy jó lokálpatriótákként valami szépet adhassanak szülő­városuknak. Mindehhez az is hozzájárult, hogy gyermekko­rukban ministránsként mind­ketten többször utaztak a rokokó pompájú hintó bakján. S bár munkájukban a pénznek csak másodlagos szerepe volt, jó len­ne - mondták -, ha legalább az anyagok beszerzésére fordított pluszkiadásaik megtérülnének. Erről kell döntenie holnap a kép­viselő-testületnek. Jégh Iván (balra) és Gallé János több ezer órát dolgozott a régi halottashintó felújításán. Háromévnyi, embert pró­báló munka eredménye­ként újra menetre kész Kiskunfélegyháza egyet­len, stílusát tekintve Ma­gyarországon páratlan halottashintója. üzembe helyezni a járműveket. Ám akkorra a jobbára fából ké­szült hintókat már csak a hatal­mas szegek és az eredeti aranyo­zásra vastagon rákent kályha­ezüst tartotta össze. Hosszas keresgélés után a Vá­rosfenntartó és Szolgáltató Költ­ségvetési Szervezet (VSZKSZ) akkori vezetője Galló János és Jégh Iván személyében rátalált arra a két mesteremberre, aki nemcsak értette, de vállalta is a rozoga hintók helyreállítását. Szász András Hazánk más településeihez ha­sonlóan, a halottakat néhány év­tizede még Félegyházán is ott­hon terítették ki. Annak rendje s módja szerint elsiratták, aztán előállt a díszes halottashintó, hogy gyászzene mellett kiszállít­sa a megboldogultat a temető ra­vatalozójába. Ilyen hintóból egy­kor kettő is volt a városban. A második világháború után egy ideig még élt a szokás, az egyik sírkőfaragó üzemeltette a hintó­kat, a hetvenes évek közepére azonban a halottkísérgetés itt is kiment a divatból, és a két, meg­lehetősen megviselt hintó szín­be került. Négy esztendeje me­rült fel, hogy megújuló szolgálta­tásként célszerű lenne ismét DR. PÁLNÉ KISS KLÁRA:- Nem hallottam, hogy felújítot­ták a járművet Amikor fiata­labb voltam, nagy divat volt dí­szes hintán vinni az elhunytat Örülök, hogy újra felelevenítik a régi hagyományokat Biztos, hogy drága lesz az üzemelteté­se, nem mindenki tudja majd megfizetni. (H. R.) BÍRÓ JÁNOSNÉ:- Jó ötletnek tartom, hogy újra üzembe helyezik a hintát. Van­nak, akik hozzátartozóikat ilyen járművel szeretnék kiszál­líttatni a temető ravatalozójá­ba. Persze a hintó üzemeltetése nem egy-két forintba fog kerül­ni. Gondolom, a mesterek ren­geteget dolgoztak rajta. (H. R.) Gemenc A hónap közepe óta zajlanak a hajtóvadászatok a Gemenc Zrt. szabadtéri terüle­tein. Január végéig vaddisznóra fenik a fogukat a nimródok. - Nyolc hajtás volt a hullámtér­ben. A kedvezőtlen időjárás el­lenére - hol eső, hol pedig ha­vas eső esett - jól sikerültek a napi tíz-tizenöt darabos teríték­kel záruló vadászatok. ■ Zömében vadmalacokat lőttek a vendégek a hullámtéri hajtások során novemberben. Zömében malacot lőttek a ven­dégek, ugyanis külön kértük őket: amennyire lehet, kíméljék a nagyobb példányokat. Fegyel­mezettek a főleg külföldről érke­ző puskások, betartják a szabá­lyokat - tudtuk meg tegnap ifj. Fodermayer Vilmostól. A vad­gazdálkodási osztály vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a kerteket pihentetik, azokban legközelebb december közepén lesznek hajtóvadászatok. Mint emlékezetes: Lenesen már az idei első vadásznapon új csúcsot ért el egy tízfős német csoport: egy hajtásban hatvankilenc vad­disznót ejtettek el. ■ G. Zs. Másodszorra is a mezőőrség fel­számolása a tét megszűnhet Bár az októberi testületi ülésen elhalasztották a bajai képviselők a mezőőrség felszámolását, holnap ismét te­rítékre kerül a téma. Döntés helyett első fordulós tárgyalás­nak minősítették egy hónapja a szervezet megszüntetéséről zajló vitát. Ám most, a hivatal vizsgálódását követően ismét az a javaslat kerül a város­atyák elé, hogy felejtsék el a mezőőrséget. A Sas Gábor jegyző aláírásával készült elő­terjesztés szerint a szolgálat működtetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. To­vábbi fenntartása - tekintettel, hogy a járulékot ugyancsak ke­vesen szokták befizetni, behaj­tása pedig szinte lehetetlen -, pluszterheket ró az önkor­mányzatra. ■ gzs Lendületéből továbbra sem akar veszíteni portré Bemutatjuk a Petőfi Népe egyik kiskunfélegyházi kézbesítőjét Dabis Margit minden reggel Kiskunfélegyháza központjá­ban, a Majsai úttól az 5-ös fő­útig terjedően rója a kilométe­reket. Hajnali 3-kor indul, hogy legkésőbb 6 óráig min­den háztartás (több mint há­romszáz) postaládájába be­dobja a friss újságot. Idestova egy éve már, hogy kézbesíti a Petőfi Népét, ez­alatt sok embert megismert, őt is sokan ismerik. Megrende­lőivel legfeljebb az előfizetés a megújításakor találkozik, a vá- f rosban járva-kelve gyakran S felismerik, megszólítják. Bár 1 reggelente jobbára az időseb- 2 beknek jut idejük az olvasás- 1 ra, tapasztalatai szerint szinte Dabis Margit még reggel is vidám. minden korosztály olvassa a Petőfi Népét. Az előfizetők elé­gedettek is, bár van, aki vagy ezt vagy azt szívesen látna új­ságunkban. Van, aki több re­ceptet, van, aki sporthíreket, kulturális rendezvényekről szóló beszámolókat. Olyan is akad, aki szerint túl sok a hir­detés. Szerdánként sokan várják a félegyházi oldalt, de más települések, kistérségek beszámolóit is szívesen elolvassák. A nők termé­szetesen a gyengébbik nem számára készített maga­zinoldalakat kedvelik. Az anyakönyvi hírek mellett az el­ső oldalas lapszél is a népsze­rű rovatok közé tartozik. Külö­nösen örülnek annak, hogy vé­leményeikkel ők is hozzájárul­nak a lap véleményformálásá­hoz. Dabis Margit szerint a Pe­tőfi Népe internetes oldalait többnyire a fiatalok keresik fel, az idősebbek a papírra nyomtatott betűket böngészik nagy előszeretettel. Magánéletéről kézbesítőnk csupán annyit árult el, hogy a Petőfi Népe kézbesítése mel­lett más jövedelemforrása is van. S bár szívesen szunyókál­na reggelente egy kicsit, ter­mészete nem engedi tétlen­kedni. Lételeme az állandó nyüzsgés, az örök mozgás. ■ Hegedűs Rita Kiskunfélegyháza Bátóczki Réka és Malik Béla alkotásaiból nyílt kiállí­tás az elmúlt héten a Móra Ferenc Művelődési Központ galériájában. A tárlatot Szalay Pál festőművész nyitotta meg. Közreműködött Vas Lász­ló és Pázmándi Judit.

Next

/
Thumbnails
Contents