Petőfi Népe, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-10 / 262. szám

Vállalkozók Pártja: pénzmosás a gyanú A NEMZET! NYOMOZÓ IRODA pénzmosási ügy miatt hall­gatta meg Herman Istvánt, a Vállalkozók Pártjának elnö­két és Janzsó Tamást, a párt alelnökét. A Fidesz straté­giai szövetségesének számí­tó párt vezetó'it nem jegyez­ték be a bíróságon, mert a korábbi elnök megtámadta az elnökválasztásáról szóló döntést. Tűz a Mátrai Erőmű egyik blokkjában A MÁTRAI ERŐMŰ III-aS blokkjában péntek hajnal­ban tűz ütött ki. A lángokat a katasztrófavédelmi és az üzemi tűzoltók együttesen oltották el. A balesetben nem sérült meg senki, és az ország áramellátása is za­vartalan maradt, ám a kár értéke körülbelül százmillió forint. Az erőmű dolgozói mindent elkövetnek, hogy a blokkot hétfőn visszakap­csolják a hálózatra. Végrehajtó vitt el egy képet a Nemzetiből BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ foglal­ta le a Nemzeti Múzeumban az Ocskay Johanna képmá­sa című festményt tegnap, mert az intézmény a 2004- es bírósági végzés és több­szöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó visszaad­ni az örökösöknek. Sigray Antal eredeti tulajdonost, volt felsőházi elnököt 1943- ban hurcolták a mauthause- ni koncentrációs táborba, hagyatéka 1990-ben öt mú­zeumban is fellelhető volt. Leakasztották a festményt a falról Utolsó lépés Schengen felé határ Ausztria, Szlovénia és Szlovákia felé nincs akadály Ellenőrzés a komáromi határátkelőn. Az itt szolgálatot teljesítő határőrök a komáromi rendőrkapitányság szervezetébe fognak bekapcsolódni. December 21-től megszű­nik a határellenőrzés Ma­gyarország schengeni bel­ső határain. A határőrség kommunikációs vezetője szerint nincs veszélyben a határőrök álláshelye, az érintettek mégis bizony­talanok. Szabados Balázs-Vizer Helga A kilenc közép- és kelet-európai tagállam - köztük Magyarország - kellően felkészült a schengeni határmentes övezethez való de­cemberi csatlakozásra. A kérdés­ről csütörtökön egyhangú hatá­rozatban döntöttek az EU-tagor- szágok bel- és igazságügy-mi­niszterei. így december 21-én a belső szárazföldi és tengeri hatá­rokon is megszűnnek az ellenőr­zések, jövő év március 29-től pe­dig a repülőtereken sem kell kontrollra számítani, ha a schen­geni térségen belüli utazunk. A határátkelőhelyek megszűn­te azonban nem mindenkinek öröm, hiszen a határőrök egy ré­sze még most sem tudja, milyen munkakörbe kerül. Kéri Imre ha­tárőr alezredes, az esztergomi határrendészeti kirendeltség ko­máromi közúti határátkelőhely vezetője elmondta: a komáromi átkelőnél 35 határőr dolgozik, ük ha a pénzügyi lehetőségek adot­tak lesznek, a határ megszűnését követően a komáromi rendőrka­pitányság szervezetébe fognak bekapcsolódni. Egyelőre azon­ban még nem tudni, hogy hány főt tudnak ilyen módon továbbra is foglalkoztatni. Az érintettek az integrálódást megelőzően sze­mélyes elbeszélgetésen vesznek majd részt, ahol kiderül, ki az, aki nyugdíjba vonul és ki az, aki leszerel. Ezután tudnak majd dönteni azoknak a sorsáról, akik vállalva áz összeolvasztást, to­vábbra is maradni akarnak a szervezetnél. Orodán Sándor, a határőrség kommunikációs vezetője derű­látóan nyilatkozott lapunknak a határátkelők megszűntével más állásba kerülő határőrök jövőjé­ről. „Hosszú előkészítés előzte meg az átszervezést. Egy embert sem fognak elbocsátani, sőt nem vezényelnek senkit csapatostól máshová, a határőröket a terüle­tileg illetékes rendőrkapitány­ságodhoz szervezik. Csak ön­ként kerülhet át valaki mondjuk Szombathelyről Nyírbátorba, ha ragaszkodik például az útlevél­kezelői munkaköréhez. Azt va­lós problémának látom, hogy te­rületileg lesznek aránytalansá­gok, de néhány év alatt kiegyen­lítődhetnek a létszámok.” A kom­munikációs vezető szerint jelen­leg is aránytalan a helyzet: sok veszprémi határőr dolgozik pél­dául a hegyeshalmi határátkelő- helyen, miközben Veszprém me­gyében rendőrhiány van. Ezek­nek az embereknek nem kell majd napi 80-100 kilométert utazni, ha elfogadják a helyi ál­lásajánlatokat. „A speciális szak­mai átképzéseket persze a rend­őrség állja és végzi, de a két szer­vezet munkájának hasonlósága miatt ez senkinek sem okozhat problémát. Sokan lesznek azok is, akik a nyugdíjazásukat kérik, vagy saját elhatározásukból más területen keresnek megélhetést” - tette hozzá Orodán Sándor. A MiG-29-esek megtartása 43 milliárddal olcsóbb lett volna „Közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripen vadászre­pülőgépek beszerzését 2001- ben, és mindez ellentétes volt egy országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte” - ismertette teg­nap a kormány Gripen-bizottsá- gának elkészült jelentését Vadai Ágnes. A honvédelmi államtit­kár közölte, hogy a grémium nem tesz feljelentést. A kormány nemzetbiztonsági kabinetje he­teken belül tárgyalja a jelentést, amely a korrupció lehetőségét és a politikai felelősséget vizsgálja. A jelentés szerint a honvédelmi tárca az F- 16-os típusú amerikai repülőgépek beszerzését javasol­ta a nemzetbiztonsági kabinet­nek. A döntést ez a testület hozta meg, de erre a kormánynak lett volna jogosultsága. Nem fogal­mazták meg az alapvető hadmű­veleti, műszaki és gazdaságossá­gi követelményeket, nem készült I teljes körű költségelemzés. ■ Orbán Viktor szerint jó döntést hoztak a Gripen­beruházással. A grémium szerint a Medgyes- sy-kormány 2003-as módosítása már összhangban volt légierő fejlesztéséről szóló kormányhatá­rozattal. Számításaik szerint a MiG-29-esek megtartásánál mintegy 43 milliárd forinttal ke­rült többe a Gripenek beszerzése. A bizottságot a kormány ne­vezte ki, annak felelős, így kellő mértékben elfogult is - hangoz­tatta tegnap Simicskó István. A KDNP-s politikus szerint a 2001-ben megkötött szerződés minden szempontból a lehető legjobb döntés volt. Simicskó sze­rint a kormány úgy módosította a szerződést, hogy 109-ről 210 milliárdra emelte a költségeket olyan fejlesztésekkel - precíziós bombavető és légi utántöltős ké­pességek -, amelyekre Magyar- országnak nem volt szüksége. Orbán Viktor szerint kormánya jó döntést hozott a Gripen-vásár- lással. A Fidesz elnöke még nem olvasta a jelentést, de szakmailag, gazdaságilag és katonapolitíkailag is megalapozottnak tartja az ak­kori beruházást ■ É. S. Schengeni minitörténelem 1985-től napjainkig A LUXEMBURGI Schengen váro­sában 1985-ben állapoátak meg a Benelux-államok, Fran­ciaország és a Német Szövetsé­gi Köztársaság képviselői ab­ban, hogy lebontják az ellenőr­zést közös határaikon. A schen­geni egyezmény 1995-ben lé­pett életbe, felszámolva a belső határellenőrzést, áthelyezve azt a külső határokra, ahol alapszabályok alapján törté­nik a beutazás és a bevánáor- lás ellenőrzése. A 9 új tagál­lam december 21 -i csatlakozá­sáig 13 tagállam: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Német­ország, Olaszország, Portugá­lia, Spanyolország Svédor­szág, rajtuk kívül Norvégia és Izland alkalmazza a schen­geni vívmányok rendelkezéseit. Fidesz: százezrekkel rövidítik meg az időseket Mintegy 240 ezer embertől von­na el jelentős összegeket a kor­mány, ha az Országgyűlés elfo­gadná a parlament előtt álló nyugdíjtör­vény-javaslatot - ál­lítja a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjé­nek vezetője. A módosítás akár évekkel is halasztaná az 1950 és 1953 között születettek visszavo­nulását. Soltész Miklós szerint a javaslattal az érintett férfiaktól át­lagosan egymillió forintot fognak elvenni a következő években, míg a nők több százezer forinttal jár­nának rosszabbul a mostanihoz képest. A két ellenzéki erő ezen módosító indítványaival kíván ja­vítani, így megtartanák a jelenleg érvényes nyugdíjszámítási mó­dot, és a nőknek le­hetővé tennék, hogy 57 éves koruktól fo­kozatosan mehesse­nek nyugdíjba. Nav- racsics Tibor elmondta, a kor­mány a konvergenciaprogram­mal már rég elvette a nyugdíjasok 13. és 12. havi nyugdíját. Ma min­den harmadik nyugdíjas 50-55 ezer forintból él, és a fideszes frakcióvezető szerint a megszorí­tások évi 75-120 ezer forint kö­zötti összeget vesznek el egy ház­tartástól. ■ Soltész: 240 ezer embertől vonnak el pénzt. Klifltavédelmei követelnek. A Magyar Természetvédők Szövetsége és 13 regionális környezetvédő szervezet KlíMAvédelmet! című társadalmi kampányának záróakcióján klímaüzenetekből kirakott, hatalmas Magyaror- szág-térképet varázsolt pénteken a Parlament elé. Egyedülálló őssejtklinika Kaposváron Félmilliárd forintot költöttek Európa első embrionális őssejt­klinikájára, amit Kaposváron ad­tak át pénteken. A Setter Magán- klinika épületében működő köz­pont az IRM Magyarország Zrt. beruházásában valósult meg, és Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter avatta fel. Setter István, a laboratórium vezetője azt mondta: vizsgálatok bizonyítják, hogy a laboratórium­ban abszolút biztonságos őssej­tek állíthatók elő. Ezt a tudást a jö­vő évtől gyógyításra is használni szeretnék. Az intézmény az ős­sejtkutatáshoz valamennyi enge­déllyel rendelkezik. ■ F. E.

Next

/
Thumbnails
Contents