Petőfi Népe, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-02 / 255. szám
SZERKESZTETTE: GÁL ZITA O 171 m A TELEFONSZÁM: 06-76/518-226 SET A PETŐFI NÉPE - 2007. NOVEMBER 2., PÉNTEK E-MAILzita.gal@petofinepe.hu A Petőfi Népe SÉTA (Sajtó És TAnulás) médiaismereti tanfolyamának partnerintézményei: Baja: III. BÉLA GIMNÁZIUM mentor: Nagy Erika Kecskemét: ÁFEOSZ mentor: Berki Judit BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM mentor: dr. Kovács István SZÉCHENYI ISTVÁN IDEGEN- FORGALMI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA mentor: Mester László Kiskunfélegyháza: CONSTANTINUM INTÉZMÉNY mentor: Kapus Krisztián Kiskunmafsa: DÓZSA GYÖRGY GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM mentor: Csapó Árpád Témába vágó beszólások erős idegzetűeknek:-) O Nagymamám 60 éves korában elkezdett napi rendszerességgel sétálni, minden nap 5 kilométert. Most 82 éves, és fogalmunk sincs, hol van. Gyermekünk első tizenkét hónapját azzal töltjük, hogy megtanítjuk járni és beszélni. A következő tizenkét évet meg azzal, hogy csönd legyen és maradj a fenekeden. A bank az a hely, ahol akkor kapsz kölcsönt, ha be tudod bizonyítani, hogy nincs rá szükséged. O Mindenki tudja, hogyan kell gyereket nevelni, kivéve azt, akinek már van. O Szakítottunk a barátommal. Ő meg akart házasodni, én viszont nem akartam, hogy megházasodjon! ■ A SÉTA cikkei a www.baon.hu-n olvashatók teljes terjedelmükben. Szakítás: néha jó, néha rossz emberi kapcsolatok Egy tinédzserszerelem semmivel se kevesebb a többinél Néha maradni könnyebb, néha menni, de nem mindig a könnyű út a helyes. Hosszú távon kell mérlegelni. Mivel kezdődik a járás? Az első csókkal vagy a kézfogással? Nézzük, milyenek mostanában a diákszerelmek! Vígh Fruzsina 9/B, Bolyai Nagyon sok olyan fiúval és lánnyal találkoztam, akik csak azért jártak, mert ez olyan „menő” dolog. Én ezt elég sajnálni- valónak találom. Ez olyan, mintha az illető két ember behódolna és elkövetné azt az óriási hibát, amit mások például az öltözködésükkel tesznek: csak olyan ruhát vesznek fel, ami divatos, ők pedig csak azért vannak együtt, mert ez trendi. És ott van ez a „járás” dolog. Tényleg, hol is kezdődik a járás? Kezdődhet csókkal vagy kézfogással, de mindenképp fontos a megegyezés, hogy tisztázzák, hányadán is állnak egymással. Ez szerintem a felnőtteknél is fontos. Fontos az, hogy merjünk az érzelmeinkről is beszélni társunkkal. ■ Mindig voltak és mindig lesznek igazi szerelmek, ezeket nem lehet elítélni. Én például, nem szeretem, ha valaki a tinédzserek közti szerelmet kineveti vagy elítéli mondván, hogy ez még túl korai. Főleg azért nem, mert a tizen-huszonéves fiataloknak lehetnek a legtisztább, legőszintébb érzelmei, akárki akármilyen véleményt alkot is erről! Tudom, a felnőttek kapcsolatai nem mindig ilyen egyszerűek, főleg ha valaki már túl van az esküvőn. Egész életeden át kell hogy türelmed legyen a másikhoz, és mindig tudnod kell felnőtt módon kezelni a konfliktusokat! Nem szabad hagyni, hogy az érzelmek kihaljanak, elüresedjenek, mert ez gyakran vezethet váláshoz, ami az egyik legnehezebb dolog, ami megtörténhet. Főleg ha gyerekek is vannak. Ilyenkor fontos, hogy higgadtan, emberi módon tudjuk kezelni a helyzetet, és mindenképpen az elsődleges szempont az legyen, hogy a gyerekek minél kevesebbet sérüljenek. Dédszüleink és nagyszü- leink még el sem tudták képzelni, hogy létezik olyan lehetőség, hogy később meggondolják életre szóló döntésüket, és otthagyják párjukat. Társadalmilag mindenképpen jobb volt, de az egyénekre nézve nem feltétlenül. Hiszen - gondoljunk csak bele! - megtörténhet, hogy az egész életet olyan emberrel kell leélned, akit már nem szeretsz! Saját magad lassú mérgezése pedig előbb-utóbb a környezetedre, gyerekeidre is negatív hatással lesz. Persze erre is van ellenpélda. Az én dédszüleim például hatvanhat évig éltek együtt úgy, hogy haláluk napjáig szerették egymást, és azt mondhatom, példaértékű volt az egész életük. • Szakítópróba: a legtöbb hiba a fiúkban van „Igen, örökké foglak szeretni és sosem hagylak el!” Na ez, és az ehhez hasonló szövegek azok, amiket ha meghall az ember, a röhögőgörcs kerülgeti. Engem legalábbis biztosan. Kezdetben, persze, mindenki el van varázsolva, ha szerelmes, és alig lát ki a rózsaszín felhők közül. Elég kritikusan hangzik, ami nem azt jelenti, hogy ha én vagyok szerelmes, akkor engem nem vesznek körül ezek a „felhők”. De itt most általános dolgokról van szó: a két kiválasztott találkozik, megkedvelik egymást, egyre többet gondolnak egymásra, majd már alig lehet az illetőhöz szólni, mert gondolatai valahol a fellegekben szárnyalnak. Én még fiatal vagyok, de szerintem ez így megy diákok és felnőttek köreiben egyaránt. A randevú(k) után jön az első csók, majd szerencsés esetben a fiú felteszi a várva várt kérdést: „lennél a barátnőm?” Az, hogy egy kapcsolat milyen hosszú, annyi dologtól függ, hogy ha felsorolnánk, a végén mindenki elaludna. Talán a legfőbb hibák, amik a szakításhoz vezetnek (és ezt tényleg nem gonoszság vagy rágalmazás miatt mondom): a fiúkban vannak. Tény, sokszor nem így. van, de valljátok be magatoknak is, hogy legtöbbször a lányok szenvednek miattatok! Tehát ezért hoznám föl ezt a példát: a legtöbb pasi képtelen beletörődni abba, hogy mivel már foglalt, ideje lemondania a hajnalig tartó vadászásokról a szebbnél szebb lányokra. Persze amíg tényleg szereti a barátnőjét, ez könnyű. És ha ez a kapcsolat biztos alapokon áll, nem okoz a tartózkodás nagyobb fejfájást az illetőnek. Ha viszont a lány túl ragaszkodó, szeszélyes, más fiúkkal flörtöl (és itt átallnék a fiúk oldalára), ne csodálkozzon, ha a barátja minden szívbaj nélkül búcsút int neki! szenek Orsolya A hosszú kapcsolatok titka nem is olyan misztikus „néha megkérdezik, mi a titka a mi hosszú házasságunknak. Minden héten kétszer időt szakítunk arra, hogy elmenjünk egy étterembe. Finom, gyertyafényes vacsora, lágy muzsikaszó, tánc. A feleségem keddenként megy, én péntekenként. ” (Henny Youngman amerikai humorista) A matek és a méhek interjú A stílszerűen sokoldalú matektanár Hogyan kezdődhet a járás? saját tapasztalat Fiú és lány között lehet őszinte barátság is Szarvason nőtt fel, ott járt általános iskolába és gimnáziumba is. Hogy került akkor Kecskemétre? - kérdezte egyebek mellett Bartucz Petra és Basky András LUSTYiK Ágnes tanárnőtől.- Apám részt vett az 1956-os forradalomban, amiért börtön- büntetést kapott, így szabadulása után megbélyegzett volt. Nekünk az öcsémmel egyetlen esélyünk a továbbtanulásra a kitűnő bizonyítvány volt. Apám azt ta, hogy ami ai ember fejében van, azt soha el nem vehetik tőle.- Volt kedvenc tantárgya?- Mindenből jó voltam, köny- nyen és gyorsan tanultam. Szerettem olvasni, rendszeresen írogattam cikkeket a „Pajtás” újságba. Magánúton taníttattak németre, így nyári nyelvgyakorlat keretében eljuthattam az NDK-ba is.- Miért döntött a tanári pálya mellett?- Már középiskolásán is szívesen segítettem a matekból gyengélkedő osztálytársaimnak, kézenfekvő volt a választás.- Egyszer elment, majd visszajött a Bolyaiba. Miért?- Amikor elmentem, 1993- ban, a nagyobbik fiammal voltam gyesen. Aztán sikeres vállalkozó lettem, de 10 év után kezdett hiányozni az iskola hangulata: a napi poénok, a rendezvények, amelyekért a pályát választottam. így visszajöttem a középiskolás közösségbe, és egyelőre nem bántam meg.- Van hobbija?- Nagyapám 1917-ben tanulta meg a méhészkedést egy örmény hadifogolytól, és azóta van családunk tulajdonában egy 60 méhcsaládos méhészet, mely először apámra, majd rám szállt. Nagyon szeretem ezeket a kis rovarokat, minden szabad időmet köztük töltöm. Ez a téma nagyon közel áll a tinikhez, rengeteget beszélgetünk a pasikról/csajokról, járásról, szakításról. Szerintem mindennapos dolog, hogy kibeszéljük egymás kapcsolatait. A „járás” sokféleképpen kezdődhet. Két személytől függ, hogy az első lépés a kézfogás, a csók vagy a megegyezés; ami szerintem nem jó, mivel érzelmet elmagyarázni egyszerűen nem lehet. Egy tinédzserkapcsolat a kéz megfogásával tökéletes indítás. Egyetlen árva baj van a mai világgal: a fiúk nem mernek kezdeményezni! Viszont egy lánynak elég gáz, mivel nem tudja, hogy a srác akarja-e ezt, vagy nem? Szóval szerintem a pasik lehetnének bátrabbak is! A szakítás mindkét félnek fájdalmas (általában). A legfőbb ok, véleményem szerint minden második esetben a féltékenység a többi barátra, vagy éppen egy harmadik személyre. A fiúk nem hogy kezdeményezni, de még szakítani sem tudnak! Egyszerűen csak elhanyagolnak, egyre kevesebbet találkoztok, és már lassan a kezedet se szorítja olyan görcsösen, mint a legelején. Megvárják, míg a csaj szakít velük, addig pedig csak a veszekedés és a szenvedés megy. A barátság az élet egyik legfontosabb dolga, nem csak szá"A «Ült h°a —‘»0“ momra, de szerintem mindenki nek. A legjobb barátság lehet akár fiú és lány közt is (saját tapasztalat). Szerintem ha az ember ösz- szeveszik az igazi barátjával - akármekkora dolgon -, pár napnál tovább úgyse tarthat a harag! Habár ez személyiségtől függ. Én például, nem tudok rosszban lenni senkivel, nem vagyok haragtartó. Végül két idevágó szép gondolat, ami tőlem többet mond: s „Jó barát az, aki akkor jön, mikor mindenki megy.” O „A barátság egy lélek, mely két testben lakozik.” KOLLÁR ALÍZ
