Petőfi Népe, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-30 / 253. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. OKTÓBER 30., KEDD 5 HIRDETÉS A keceli Natura ökoturisztikai tanösvényt épített a bányatavaknál A tőzegfelhasználás lehetőségei kecel Az új eljárás kedvező a szennyvíztisztítóknak, a hús- és konzerviparnak is természetvédelem Paradicso­mi környezetben székel a Natura Tőzegbánya Kft. köz­pontja. Keceltől Császártöltés felé haladva, az út jobb oldalán tábla jelzi a céghez történő leka- nyarodást. A szőlőtáblák között az új, egyenes betonút vége és a páratlan szépségű táj megálljt parancsol az arrajárónak. Tő­zegvásárlási szándék nélkül is érdemes ide eljönni. Különösen igaz ez mostantól, hiszen öko­turisztikai, természetismereti tanösvény is várja a látogatókat. A nagykiterjedésű mocsárvilág, a homok- és löszpuszták marad­ványainak színes élővilágának őrzőhelye ez. A tanösvényen még egyedül is Jól­esik a séta. Mint arról Zakubszki Tibor bányavállalkozó beszámolt, a tő­zeglápok védelme érdekében jó kapcsolatuk van a Kiskunsági Nemzeti Parkkal. Igaz, a kft. a külszíni bányászattal beavatko­zik a természet képének kiala­kításába, de ezt mintegy ellen­súlyozva jelentős mértékben ja­vítja és gazdagítja a vizes élőhe­lyeket. A lápos terület páratlan növényvilága révén is a lebá- nyázott terület gyorsan visszaál­lítja saját magát és megindul a visszaláposodási folyamat, azaz elkezdődik a tőzegképződés. Va­lójában a természet visszahódít­ja egykori birodalmát. A folya­matos munka során kialakult bányatavakat pedig kisszerszá- mos halászok és horgászok hasznosítják. A kft. egyébként halászati joggal is rendelkezik. ■ A környék természetvé­delmi területei: Vörös­mocsár, hajósi kaszáló és löszpartok, homok­puszták, érsekhalmi Hét-völgy. A külfejtés területén vissza­állt növény- és állatvilág bemu­tatására a kft. - az unió által társfinanszírozott projekt kere­tében - a bányató körül kiépí­tett egy ökoturisztikai tanös­vényt. Itt bemutatják a mocsár­vidék növényeit, bokrait, fáit, a vizek lakóit, a lápvilág madara­it. A környezetbarát anyagból létrehozott öt állomáshelyen tá­jékoztató táblákon tudatják a növény- és állatvilág gazdagsá­gát. A séta során árnyékot ad­nak a nemes és fehér nyárak, a kocsányos tölgyek is. A tavak víztükrét tavasztól őszig haty- tyúcsaládok bontják meg. Aki a | túraúttal kiépített környezetet egyszer bebarangolja, az bizto­san visszatérő vendég lesz ide. Nagy múltú cég Kecel ha­tárában a több mint fél évszázada működő Natura Tőzegbánya. A kft. által kitermelt anya­got jól ismeri számos vi­rágkertész, palántanevelő és megannyi környezet­szépítő. De most egy sike­res pályázattal új haszno­sítási lehetőségeket kínál­nak. Pulai Sára- A Kecel és Császártöltés kö­zötti út mentén - ez utóbbi te­lepülés közelében - korata­vasztól késő őszig szinte na­ponta változó nagyságú szénfe­kete halmok vannak, amik kö­zött eltörpülnek a szállítósza­lagos és utánfutós járművek.- A térségben hatszáz hektá­ron van tőzegmező, ahol 1950 óta folyamatos az idénymunka. Igaz, a bányászok nagy család­jába tartozunk, de a mi kiter­melésünk csak szezonális. Ko­rábban jelentős volt a szőlő- és gyümölcsültetvény-telepítések­hez felhasznált tőzeg. Később áttértünk a minőségibb feldol­gozásra: daráltunk, kevertünk és önálló termőtalajt állítottunk elő - ma­gyarázta Zakubszki Tibor bányavállalko­zó, cégtulajdonos. - Onnantól kezdve bő­vült a vevőkörünk: sorra keres­tek meg bennünket a virágker­tészek, a palántanevelők. Már A Kecel-Császártöltés között, a Duna-völgyi Főcsatornával párhuzamosan elterülő tőzegtelep a következő másfél évtizedre biztosan elegendő alap­anyagot kínál a felhasználóknak, akik között az új eljárásnak köszönhetően már lehetnek szennyvíztisztító telepek, hús- és konzervipari cégek is. A l\ía túr a Kft. évente ötvenezer köbméter tőzeget termel ki. igazgatójával, Szolnoky Tamás­sal. A három éve jó kapcsola­tunk hamar gyümölcsözött. Be- adványunkkal kedvezményezet­tek lettünk. így az anyagi támogatás­sal és, persze, sa­ját erővel az álta­lunk bányászott natúr vegyes tőzeg új hasznosítási irányai­nak kifejlesztésébe fogtunk, legű hulladékok minél gazdasá­gosabb és szakmailag megala­pozott kezelésének és hasznosí­tásának megoldása. Hazánk­ban az évente képződő szenny­víziszapok, hígtrágyák mennyi­sége szárazanyagban mérve meghaladja az ötszázezer ton­nát. Szakmai-tudományos állás- foglalások szerint célszerű az ilyen típusú hulladékokat kom­posztálni. Ebben a tőzeg, mint vagy (sajnos sok esetben) ille­gálisan lerakott hígtrágyák, a vágóhídi hulladékok stb.- Az új eljárást üdvözíthetik a szennyvíztisztító telepek épp­úgy, mint a hús- vagy a kon­zervipar. A hulladék keletkezé­si helyére kell vinni a tőzeget, mint komposztálási kelléket, s a szabadalmaztatott technoló­giát alkalmazni. Ez lényegesen kedvezőbb és előnyösebb a ga­szagkibocsátást, a fertőzőké­pességet és visszaszorítja az üvegház hatású gázokat. A tő­zegágyon, illetve ágyban - a bomlási folyamatot fokozó oltó­anyag hozzáadásával - két-há- rom hónap alatt egy új kom­poszt képződik. Ehhez csak megfelelő, irányított levegőzte­tés, hőmérséklet- és nedvesség- tartalom kell, vagyis nincs szükség beruházásra, mert az nehicsak helyi, illetve Bács-Kis- ..............................................................................,.......................................................................................... eszközigénye minimális. Végül ku n megyei vásárlóink vannak, hanem például Szentes térségé­ből is jegyzünk jónéhányat. Ki hogyan kéri a „földet”, zsákol­va, ömlesztve, elszállítva, netán érte jön. Mi minden kívánság­nak eleget tudunk tenni.- Azt hinné a laikus ember, hogy a tőzeg az „csak” tőzeg az önmaga feketeségében.- A mi szakmánkban sem maradhatunk egy helyben. Szükségét éreztük a felhasznál­hatóság szélesítését. Ezért is jó­kor jött az a pályázati kiírás, mely a tőzeget a hulladékkeze­léssel hozza összefüggésbe. Azonnal szakmai tanácskozás­ba kezdtünk a kecskeméti Agrogeo kutatás-fejlesztési Szabadidejében horgászik, kirándul melynek eredményei nagy elő­relépést jelenthetnek az agrár- környezet-gazdálkodásban is. Ugyanis napjaink egyik legna­gyobb kihívása az ipari, mező- gazdasági, települési iszap jel­ZAKUBSZKI TIBOR 1947-ben Kecelen született. Tatabányán a Bányaipari Technikumban 1968-ban érettségizett, majd ugyaneb­ben évben a keceli Tőzegki­termelő Vállalat­nál munkavédel­mifelelős, ké­sőbb munkaveze­természetes szerves talajjavító és adalékanyag szerepe óriási.- Vagyis van megoldás arra, hogy ne bűzölögjenek a szennyvíziszapok, a legálisan, tő, termelésvezető, üzemveze­tő, s 1999-től pedig tulajdo­nos, bányavállalkozó. A Bányavállalkozók Országos Egyesületének alelnöke. Két gyermek édesapja. Szabadidejében, természete­sen, a kedvenc hobbijának hó­dol, azaz horgászik, vagy éppen kirándul. bonaszalmák és más növényi szármaradványok felhasználá­sához képest. Egyébként a tő­zeg már a tárolás idején, az ol­tóanyagos kezelés előtt kifejti kedvező hatását: csökkenti a pedig jó minőségű tápa- nyagutánpótló anyagot ka­punk. Ez a környezetbarát eljá­rás alternatívát kínál a csökke­nő szervestrágya helyettesíté­sére. Ráadásul hozzájárulnak a növénytermesztés eredmé­nyességéhez. A szerves anyag­ban szegény homoktalajok javí­tására is alkalmas az ily módon keletkezett komposzt. Megjegy­zendő, hogy az említett, ve­gyestőzegen alapuló eljárás adott esetben a települési szennyvíziszapok, hígtrágyák, hús-, konzerv- és élelmiszer- ipari hulladékok együttes keze­lésének megoldására, egyúttal hulladékmentes hasznosításra is szolgál - fejezte be Za­kubszki Tibor. a A tőzeg felhasználása sokrétű: kiváló ültetvénytelepítésekhez, elengedhetetlen a szántóföldi és fóliás kertészetekben, parkok, sportpályák építéséhez, karbantartásához. A fekete „arany” jótékony hatásáról Kecel közterületei és -parkjai is árulkodnak. A Natura Kft. 1990 óta ellátja a várost tőzeggel. Sikeres pályázat komplex hulladékkezelésre TŐZEG FELHASZNÁLÁSA ÜZ iszap fázisú élelmiszeripari hulladékok komplex kezelése és hasznosítása érdekében című pályázaton - melyet a Szeged központú Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Ügy­nökség Kht. közreműködésé­vel a Kutatásfejlesztési Pályá­zati és Kutatáshasznosítási Iroda írt ki - sikerrel szere­pelt a Natura Tőzegbánya Üzemeltető és Szolgáltató Kft. A „dolgozatot” a kecske­méti Agrogeo Agrárfejlesztő Földtani Fővállalkozó Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója, Szolnoky Tamás és a buda­pesti ACT Partner Kft. ügyve­zetője, Sarkadi Ildikó közö­sen készítette. K^l KUTATÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATI és kutatáshasznosítási IRODA NATURA TŐZEGBÁNYA KFT. 6237 KECEL, ÖREGPOLGÁRDI 348. TEL./FAX: 78/521-544, 30/269-8330 ZAKUBSZKI TIBOR bányavállalkozó C NKTH Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.

Next

/
Thumbnails
Contents