Petőfi Népe, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-26 / 250. szám
13 PETŐFI NÉPE - 2007. OKTÓBER 26., PÉNTEK HIRDETÉS A szellemi tőke hasznát ajánlják a hazai és külföldi mezőgazdaságnak kutatások A Szeged központú Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. közreműködésével a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda által kiírt Borászati mellék- termékek komplex hasznosítása című pályázaton kedvezményezett lett a kecskeméti Törköly-Komposzt Kft. A siker nem utolsósorban köszönhető a fővárosi ACT Partner és a megyeszékhelyi Agrogeo Agrárfejlesztő Földtani Fővállalkozó Kft. közös munkájának, a „dolgozat” készítőinek. Ez utóbbi cég - mely a környezetvédelem szolgálatát tűzte zászlajára - kutatás-fejlesztési igazgatója, szolnoky tamás elmondta: a mezőgazdasági és kommunális hulladékok feldolgozása során keletkező komposztok, mint hordozó anyagok számos új lehetőséget rejtenek magukban a mikrobiális oltóanyagok új generációjának kifejlesztéséhez. ■ Az Agrogeonak a környezetvédelemmel kapcsolatosan tíz különféle szabadalma bejegyzett. A Magyar Szabadalmi Hivatalnál három évvel ezelőtt tettek bejelentést a borászati melléktermékek komposztálására vonatkozó kutatás-fejlesztési munkásságuk eredményeként. A kísérleteket a soltvadkerti Jóreménységnél folytatták. Az eddig ismert eljárásokhoz képest létrejött egy teljesen új komposztálási eljárás, egy újfajta környezetbarát alapkomposzt. Ez alternatívát kínál az egyre csökkenő szervestrágya helyettesítésére. Olyan komposztot kaptak, melynek beltartalmi értéke jelentős. Alkalmazása számottevő költségcsökkentő tényező amellett, hogy növeli a talajok szervesanyag készletét és így visszaállítja azok életét. Szolnoky Tamás hangsúlyozta: - Indokolt a borászati és mezőgazdasági melléktermék komposztálási eljárásának és elsősorban növénytermesztési célú mezőgazdasági hasznosítási módszereinek, irányainak továbbfejlesztése. Hosszú távú cél pedig a termék értékesítése hazai és nemzetközi környezetben, a komposztálási eljárás üzemi, települési, regionális hulladékgazdálkodási programokba építése, az EU és más országokban kereskedelmi kapcsolatok létesítése, a magyar innováció exportálása. A szabadalom hasznosítására és további kutatási-fejlesztési tevékenységek elindítása érdekében alakult meg a pályázati összeggel kedvezményezett Törköly-Komposzt Kft. Céljuk a meglévő szabadalom továbbfejlesztése, új, eddig ipari méretben nem hasznosított hulladékok felhasználása. Ebbe beletartozik a szőlőtörköly, a borseprő és a borászati derítési alj. A szőlőtörköly hasznosításáról környezetvédelem A szabadalommal új talajerő utánpótló termékcsalád születik Szakmai berkekben általánosan elfogadott vélemény, hogy a törkölyök fizikai, kémiai, mikrobiológiai sajátságaiból kifolyólag eredményesen komposztálhatok. A kecskeméti Törköly-Komposzt Kft. - hűen nevéhez - szinte tálcán kínálja a hasznosítási lehetőségeket. Pulai Sára Két esztendeje, hogy tudósítottunk e környezetvédelmi és szolgáltató cég Helvécián lévő referenciahelyén tartott bemutatóról. Az ezen részt vevők láthatták, milyen a szőlő mellék- termékéből, istállótrágyából és az e célra kikísérletezett oltóanyag keverékéből előállított komposzt. Hogy mi történt azóta, erről beszélgettünk a két ügyvezetővel, Bajcsi Pállal és Nagy Ákossal.- Arról, hogy a szőlőtörköly megfelelő biológiai eljárásokkal olyan állapotúvá tehető, hogy értékes humusz legyen belőle, már nemzetközi védettségű szabadalom is tanúskodik. A gazdaságossági számítások is igazolják: az anyag kiváló talajerősítésre. Mindemellett kevesebb is kell belőle, mint a szervestrágyából. Kimutatott tény: az eljárással létrejött anyag a termőföldbe történő visszajuttatása után 20- 30 százalékos termésnövekedést is eredményezhet, különösen a kis humusz tartalmú talajoknál. Ráadásul nem tartalmaz - vagy csak minimális - csíraképes gyommagot, mint a trágya. A kiszórandó mennyiségnél lényeges a különbség: a trágyából 20-40, míg a komposztált törkölyből 10-30 tonna kell hektáronként. De mindezektől függetlenül kicsit várat magára a gyakorlati hasznosítás. Ennek oka elsősorban a vámelszámolás miatt van. Ám információink szerint rövidesen megváltozik a szőlőfeldolgozás során keletkező melléktermékek kötelező elszámolási rendszere, s akkor talán A szőlőtőkék az évek során kizsigerelik a talajt. Tápanyagutánpótlásukra kiváló a baktériummal kezelt törkölyből készült komposzt. Ez egy nemzetközileg bejegyzett szabadalom alapján könnyen előállítható. Az anyag forgatásához alkalmas a finn Wastetech által gyártott ALLU őrlőkanál is. saját hazánkban is lehetünk próféták - mondta reménykedve Bajcsi úr.- A fent említetten túl nemcsak Bács-Kiskunban, hanem a megyehatáron kívül is tartottak bemutatókat. Sőt, szakmai anyaguk már külhonban is ismert. Milyen sikerrel fogadták a szakemberek?- A visszaidézett Kecskemét közelit nagy érdeklődés kísérte. A szakmai találkozót, konzultációt egyébként a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat is támogatta. Fontos ez, hiszen ők is látják az érintett termelők problémáját, illetve azt, hogy „csak" törvénymódosításra lenne szükség. Fontos volna ez amiatt is, hogy ne hagyjunk elveszni olyan értékes melléktermékeket, amik komposztálással hasznosíthatóak. Aztán voltunk az aranyháromszögben is, ahol köztudottan sok a szőlőültetvény. A keceli és a soltvadkerti önkormányzatok is üdvözölték az eljárást. Érdekes, mégis nagyobb az érdeklődés a határon A pályázók számításai szerint a szőlőtörköly újrahasznosítása néhány év múlva regionális szinten már elérheti a 95 százalékot. túlról. Ugyanis bemutatkoztunk az idei ÖKO 2007 lipcsei vásáron, s azt követően Spanyolországból, Romániából, de még Dél-Amerikából is megkerestek bennünket. A tárgyalások ígéretesek, melyek azt mutatják, ők máris felismerték az eljárás előnyeit, vagyis: nem igényel különösebb beruházást, s gyakorlatilag az anyag keletkezési helyén elvégezhető a technológiai folyamat. Nincsenek felrakási, szállítási költségek sem. Gyakorlatilag a nagyüzemi táblák szélében 7-8 hét leforgása alatt egyfajta kezeléssel értékes anyag forgatható vissza a földbe - magyarázta Nagy Ákos.- Pályázatukkal a borászati melléktermékek komplex hasznosítását célozták meg. EmeUett már továbbfejlesztésben gondolkodnak az Agrogeo szakembereivel.- A nyertes pályázat konkrét, rövid távú céljai között ott van egy új komposztálási eljárás, valamint komposzt-termékcsa- lád kifejlesztése növénykísérlettel, azaz ezek piaci bevezetésének megalapozása különböző szolgáltatásokkal. Az eljárásban szőlőfeldolgozók, borászati üzemek, települési szilárd hulladék lerakók és szennyvíz- iszap komposztáló rendszerek jönnek szóba. A termékcsalád kifejlesztése esetén a tervezett célcsoportok között ott vannak a fő profilban növénytermesztéssel foglalkozó kis-, közepes- és nagy mezőgazdasági üzemek, energianövénytermesztési rendszerek. De figyelemmel leszünk a felhagyott homoki szántóterületek gyepgazdálkodási hasznosítására. E feladat természetesen az Agrogeo kutatásfejlesztési igazgatójára hárul - hangsúlyozták az ügyvezetők. Betekintve a nyertes pályázat dokumentumába, kiderül, hogy a termékfejlesztés környezetbarát család lesz, különféle haszKj?I KUTATÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATI ÉS KUTATÁSHASZNOSÍTÁSI IRODA nosítási irányokkal, mint például nagy szénsavas mésztarta- lommal rendelkező talajjavító, talajerő utánpótló anyagok. (Hazánkban a savanyodással érintett mezőgazdasági területek nagysága kétmillió hektár.) A projekt hatását tekintve kiterjed a legnagyobb mezőgazdasági régióra, a Dél-alföldire, de eredménye valójában országos jelentőségű lehet. Ugyanis a környezetbarát komposztok- kal történő talajerő utánpótlással, az ok- és célszerű tápanyaggazdálkodással lehetővé válik a termelési kockázatok csökkentése. A számítások szerint az előállított komposzt-termék mennyisége jövőre eléri a tízezer, 2010-ben a nyolcvanezer tonnát. a TÖRKÖLY-KOM POSZT Kflinyc/rtvédi'lini l1» S/nlnáltjt«» Kit 76/480-508 BAJCSI PÁL 20/945-8172 NAGY ÁKOS 30/606-4554 C NKTH Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg. Komposztálás a költséges lepárlás helyett borászat A melléktermék az új eljárással visszajuthatna a természet körforgásába A borászati melléktermékek kötelező lepárlásának szabályozása évekre visszamenően a legnagyobb és legtöbb problémát okozza. Ezt vallja oreskó imre, az izsáki HELIBOR / Szövetke- É zet ügy-1. vezető ffSí- igazgató- \ ja is. Mint mondta, a jogszabály úgy lépett hatályba, hogy a kötelezetteknek nem biztosította az előírásnak való megfelelés feltételeit. A probléma Brüsszel felé történő jelzését is későn továbbították az érintettek. Az elért könnyítést (80 hektoliterről 500-ra növelt ellenőrzés melletti törkölykivonási kör) másfél hónappal az EU hivatalos közlése után, 2005. januárjában jelentették meg.- A melléktermék kötelező lepárlása - mely óriási összegeket emészt fel - nem volt hatékony, és nem lett hatásos módszer a feltételezett borhamisítás visszaszorításában sem. Az olasz import borok ma már nagyobb veszélyforrást jelentenek a hazai szőlő-bor ágazatra, mint a melléktermékek útjának nyomon követése. Ráadásul nemzeti támogatás nélkül nem életképes az idevonatkozó intézkedés, mely megreformálásra szorul azért is, hogy csökkenjenek a közösségi kiadások. Magyarországon a kötelező lepárlás helyett az ellenőrzés melletti kivonás alkalmazása az indokolt. Leghatékonyabb módszernek tűnik a komposztálás. Indokolt volt a kezdeményezése az EU ületékes hatóságai felé, hogy a szőlőtörköly ellenőrzött kivonásánál a kötelező lepárlással egyenértékű - meny- nyiségi korlát nélkül - a komposztálással történő megoldás. Körzetünkben, csak a HELIBOR Szövetkezet (mely KözépEurópa legnagyobb Szövetkezeti Pincészete) által Integrált társult termelői csoport nyolcszáz tagjának 2500 ha-on az évente keletkező szőlőtörköly és borászati melléktermék mennyisége 7500 tonna. Ennek komposztálás utáni felhasználása fontos lenne a szűkös szervesanyag helyzet, a talaj élet javítása és kondíciójának növelése miatt is - fogalmazott Oreskó Imre. káplány Sándor, az izsáki cég felügyelő bizottságának, illetve a Helvécia és Környéke Szőlő Termelői Értékesítő Szövetkezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy az agrárkörnyezet-gazdál- kodás - melybe jól illeszkedhet a szőlőtörköly komposztként való hasznosítása is - az elkövetkező években előtérbe kerül. Sőt, támogatására jelentős uniós források várhatók. A keletkező komposzttal értékes szervesanyag jut vissza a földbe, s különösen a homoktalajok élete jelentősen javítható. Ézt igazolják azok a szőlő-gyümölcstermelők, akik a Törköly-Komposzt Kft. helvéciai kísérleti telepéről hozzájutottak a magas tápértékű anyaghoz. P. S.
