Petőfi Népe, 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-11 / 212. szám

6 GAZDASÁG 2007. SZEPTEMBER 11, KEDD Megnyílt a forgalom előtt az M7-es TEGNAP DÉLUTÁN átadták a forgalomnak az M7-es sztrá­da Balaton felé vezető pályá­jának első öt kilométerét. Az előzetes tervek szerint szeptember 18-ra zárulnak le a felújítási munkálatok. Az érintett szakaszon tovább­ra is zárva marad a leállósáv. Használtautó-kereskedés debütál a tőzsdén szeptember 21-ÉiG lehet je­gyezni a holland AAA Auto Group NV részvényeit. A nyilvános értékesítés után a használtautó-keres­kedő cég papírjait bevezetik a budapesti és a prágai tőzs­dére. A részvények kereske­dése várhatóan szeptember 26-án indul. Kétezer hamis ruhát foglaltak le Nyíregyházán nyíregyházán egy zárt par­kolóban több külföldi roncs­autóból hamis márkajelzésű zoknikat, pólókat és fehér­neműket foglalt le a pénz­ügyőrség. A megtévesztésig hasonló világmárkaként is­mert termékek eladásával számos vásárlót becsaphat­tak volna. A razzia során el­fogtak egy közveszélyoko- zás miatt körözés alatt álló román férfit is. Megfordítanák az áfa fizetését építőipar A forgalmi adóval való visszaéléseket próbálják csökkenteni Kiterjesztik az energiádét a lakossági fogyasztásra is? az új adótörvény tervezete szerint januártól az energia­adó kapcsán megkülönbözte­tik az üzleti és a nem üzleti fo­gyasztókat Az azonban még kérdéses, hogy ez utóbbi kate­góriába kik tartoznak majd így lényegében még nem dőlt el, hogy a szolgáltatóknak ak­kor is energiaadót kell-e jövőre fizetniük, ha lakossági fo­gyasztónak értékesítenek föld­gázt vagy villamos energiát Ez azért fontos, mert ez emelheti a magánszemélyek terheit A közterhet 2004. január el­sején vezették be Magyarorszá­gon, de a szolgáltatóknak a la­kosságnak értékesített energia­eladás után nem kell fizetniük az adónemet Az energiaadó bevezetésére egy uniós irányelv kötelez, amely meghatározza az adó minimum értékét is. Ez üzleti felhasználás esetén a villamos energiánál megawatt­óránként 0,5 euró, míg a föld­gáznál gigajoulonként 0,15 euró. Lakossági fogyasztóknál az uniós minimum ennek a duplája, 1, illetve 0,3 euró. Azt azonban az egyes tagál­lamok dönthetik el, hogy men­tesítik-e vagy sem a lakosságot a közteher alól. Az általános forgalmi adóval való visszaélése­ket fordított áfafizetéssel szorítaná vissza az építő­iparban a pénzügyi tárca. A változás várhatóan csak a cégeket érintené, a magánszemélyeket nem. Tóth Marcella Várhatóan januártól az építőipar egyes területein is bevezetik a fordított áfafízetést, amelyet ta­valy januártól a hulladékkeres­kedelemben alkalmaznak. Ezt a lépést is tartalmazza az új áfatörvény, amelyet a Pénzügy­minisztérium dolgozott ki. A for­dított fizetési rendtől a pénzügyi tárca azt várja, hogy bevezetésé­vel visszaszorul az általános for­galmi adó visszaigényléséből eredő csalások száma. A fordított áfa arra utal, hogy az ellenkezője a jelenlegi gyakorlat­nak - magyarázta érdeklődé­sünkre Lőcsei Tamás, a Price- waterhouseCoopers cégtársa. Normál esetben az eladó kiállít egy áfás számlát a vevőnek. Utób­bi az áfás összeget fizeti meg. Az eladó a beszedett áfát átutalja az adóhatóságnak, ahonnan ké­sőbb egy részét vissza is igényel­heti. Előfordul azonban, hogy egyes eladók visszaélnek ezzel, és a befolyt áfát nem fizetik be. A fordított megoldásnál az el­adó olyan számlát állít ki, ame­Az építéseknél, szerelési munkáknál, karbantartásoknál vezetnék be elsőként azt, hogy a vevő fizeti be az áfát lyen nem tünteti fel az áfát, így a vevő csak a vételárat fizeti ki. Az áfát a vevő magának számítja fel, és fizeti be a költségvetésbe, így az áfa összege el sem jut az eladóhoz, vagyis nem fordulhat elő olyan visszaélés, hogy az el­adó nem fizeti meg a vevőtől be­szedett áfát. Ezáltal pedig féhé- redne a gazdaság. A tervek szerint egyes építő­ipari tevékenységeknél - az épí­tési, szerelési munkáknál, illet­ve az ingatlanhoz kapcsolódó ta­karításnál, karbantartásnál, bontásnál - vezetnék be a fordí­tott áfát. Ebbe a körbe tartozna a tervek szerint az építőipari munkaerő-kölcsönzés is. Fordí­tott áfát kell fizetniük a vállalko­zásoknak ingatlan értékesítése­kor, ha az egyébként áfamentes ingatlanügyleteknél választot­ták a társaságok az átázást. Várhatóan a fordított verzió csak a vállalkozásokat érinti majd, mivel a magánszemélyek nem tekinthetők áfaalanynak. Igaz, az elképzelések szerint egy speciális esetben mégis áfa- fizetésre köteleznék a magán- személyeket. Mégpedig akkor, ha építési telket vagy két évnél nem régebbi lakást, házat vagy üdülőt értékesítenek. De ez eset­ben normál áfafizetésről lenne szó, vagyis az eladónak kellene az áfa összegét beszedni és befi­zetnie az államhoz. A BUX-index 2007. szeptember 10-én r I 26486 Záróérték: 26 351 Előző heti j Változás: -0,91% | záróérték: 15.36. altéi* Vork-ií ..... 26 593 tőzsde nyitása /| 11.00 13.0i 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.09.10. mmm UtofcóáfíFt: MíSöFi Pannonplast7 545 + 1,89 136 Richter 37395 +1,25 1933 MTelekom 946 + 1,07 1123 Rába 2449 +0,49 204 Fotex 950 +0,32 98 VESZTESEK FORRÁS: BÉT p. . . UtofeóártfU Vakom <%! «Fl OTP 8811-2,96 23 257 Hűmet 119-2,46 54 Egls 22 210-2,16 74 Mól 25300-0,80 12441 Econet 199-0,50 42 A BUX-index az elmúlt napokban 28200 27800 27400 27404 27445 27000 26600 26200 25800 25400_ 27126 27 074 pont/ /nap 08.30 08.31 09.03 09.04 09.05 09.06 **0 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. szeptember 10-én. €/Ft $/Ft €/$ f t f — ■** 256,58 186,14 1,38 +2,23 Ft +0,32 Ft +lcent ÉL pnnin ,,innT> A félreismert Diákhitel II. oktatáspolitika A lényeg itt is a részletekben rejlik Sok felsőfokú tanulmányait vég­zőnek okoz fejtörést, hogy felve­gye-e a Diákhitelt vagy sem. Pe­dig aki még szeptember 15-ig le­adja az igénylését, októberben már pénzhez is juthat. Sokan fenntartásokkal közelítenek eh­hez a kérdéshez, mert nem is­merik a részleteket. A szülők még inkább ódzkodnak, mert a Diákhitelt a banki hitelekkel azonosítják, és ezekkel szem­ben - pláne a gyerekeik jövőjé­re való tekintettel - meglehető­sen bizalmatlanok. Pedig a Diákhitel nem bankhitel, ha­nem valami egészen más... Először is a Diákhitelt nem profit- orientált bank adja, hanem az álla­mi tulajdonú Diákhitel Központ, amely üzleti haszon nélkül, önkölt­ségi elven működteti a rendszert. A Diákhitelt csak a felsőokta­tásban tanulók vehetik fel: ők vi­szont hitelbírálat nélkül. A bank­hitelekkel ellentétben itt nem kell jövedelemigazolást, ingatlan- fedezetet vagy kezest felmutatni. A Diákhitel felvételének csupán az a feltétele, hogy az igénylő egy felsőoktatási intézmény beirat­kozott hallgatója legyen (bármi­lyen képzési formában), és még ne töltse be a 40. életévét. Ha ezeknek a kritériumoknak meg­felel, és kitölti az igénylőlapot, már a következő hónapban folyó­sítják is számára a kölcsönt. Míg egy bankhitelnél többnyi­re azonnal meg kell kezdeni a törlesztést, a Diákhitelnél erre csak a tanulmányok befejeztével kerül sor. A törlesztés összege és időtartama (futamideje) itt a bankhitellel ellentétben nem rögzített. A Diákhitelnél figye­lembe veszik a volt hallgató jöve­delmi viszonyait: a kötelező tör­lesztőrészlet a mindenkori kere­sethez igazodik. így a törlesztés addig tart, amíg vissza nem fize­tik a teljes tartozást. A végzett hallgatóknak az első két évben a minimálbér, a harmadik évtől pedig a két évvel korábbi jövede­lem, de legalább a minimálbér 6 (kivételes esetben 8) százalékát kell havonta kötelezően törlesz­teniük. A Diákhitel törlesztő­részlete tehát mindig igazodik az aktuális anyagi helyzethez, így nem történhet meg az, ami más hiteleknél előfordul, hogy a jövedelmi viszonyok megválto­zásával az előírt törlesztőrészlet veszélybe sodorja a megszokott életszínvonal fenntartását. Egyes bankhiteleknél lehetőség van ugyan az előtörlesztésre - va­gyis a kötelező törlesztőrészleten felüli befizetésre -, de ez általában díjköteles: büntetőkamatot számí­tanak fel rá. A Diákhitelnél vi­szont díjmentesen bármikor, bár­milyen összegű előtörlesztést le­het teljesíteni, sőt akár a teljes tar­tozást is vissza lehet fizetni egy­ben. így a visszafizetés futamide­jét a diákhiteles szabadon maga alakíthatja. Ráadásul itt az előtör­lesztésként befizetett összeg rög­tön a tőketartozást csökkenti. Egy hitelnél az egyik leglénye­gesebb kérdés a kamat, illetve az, hogy milyen járulékos költségek terhelik. A banki hiteleknél felszá­molnak hitelbírálati díjat, érték- becslési díjat, rendelkezésre tar­tási díjat, a Diákhitelt viszont sem­milyen pluszköltség nem terheli. A korlátozás nélkül bármire elkölt­hető Diákhitel kamata az önköltsé­gi elv következtében jelenleg 9,5 százalék: a szabad felhasználású, profitorientált piaci hitelek (ilyen például a személyi kölcsön) között nem találni hasonlóan alacsony kamatlábat. A lakossági folyó­számlahitelek és fogyasztási hite­lek átlagos kamata az MNB által kiadott legutóbbi adatok alapján ugyanis 24-28 százalék körül van. A Diákhitel maximálisan fel­vehető hitelösszege a vlsszafizet- hetőség érdekében korlátozott. Egy félévben legfeljebb 150-200 ezer forint igényelhető, a hallga­tó által megválasztott, általában maximum 10 szemeszterben. A Diákhitel tehát igen lénye­ges pontokban különbözik a banki hitelektől. Egyrészt min­den hallgató által elérhető anya­gi forrást biztosít a tanulmányok alatt a piacképes tudás megszer­zésére. Másrészt a törlesztési szabályok is tekintettel vannak az önálló életet éppen elkezdő és többségében alacsony jövedel­mű pályakezdőkre. ■ A. L. Forrás: www.mnb.hu; www.diakhitel.hu Szeptember végéig ki keli adni a tavalyi szabadságot Számos munkavállalót küldhet­nek el pihenni az elkövetkező he­tekben, szeptember végéig ugyanis ki kell adniuk a cégek­nek a dolgozók tavalyról megma­radt szabadságnapjait. Ez év márciusában fogadta el a parla­ment a munkaügyi törvények módosítását, amely a szabadságok kiadá­sát szigorította. Idén­től így már az összes szabadságot ki kell adni az év végéig, és csak kivéte­lesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet az alapszabad­ság negyedét a következő év már­cius 31-éig, kollektív szerződés alapján június 30-áig átvinni. Mivel a szigorítások április 1- jén léptek életbe, a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is lehetetlen­ség lett volna kiadni. Ezért lépett életbe az a köztes szabály, hogy a 2006-ról megmaradt szabad­ságnapokat legkésőbb szeptem­ber 30-áig kell biztosítani. Nem tudni, hány szabadnappal lógnak a cégek. „Még így sem biztos, hogy a legjobb szándékuk ellenére az összes cég ki tudja adni a hónap végéig a bent ragadt szabadna­pokat” - mondta lapunknak Dá­vid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsé­gének főtitkára. Elmondása sze­rint nem lehet tudni, hány vállalatnál mennyi szabadnap­pal „lógnak” a dolgo­zóknak. A törvénymódosítás rendelke­zik arról, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfe­lelő időpontban kell kiadnia, ha a dolgozó erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal koráb­ban jelzi. Különleges esetekben- amikor a dolgozó családi vagy személyi helyzete azt indokolja- összesen három napot, legfel­jebb három alkalommal a mun­kavállaló kérésének megfelelő időpontban, előzetes bejelentés nélkül is ki kell adni. ■ N. M. A hazai dolgozók jó eséllyel még nyaralással tölthetik a szabadnapokat

Next

/
Thumbnails
Contents