Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-31 / 177. szám
PETŐFI NÉPE - 2007. JÚLIUS 31., KEDD 5 INTERJÚ Régész múzeumigazgató - mint Móra rosta Szabolcs Mai szóhasználattal: az intézmény marketingjével is szeretne foglalkozni A jó szemű régész apró jelekből vonja le következtetéseit. Ha nem figyeli meg ezeket a kis dolgokat, elveszíti azt, ami a föld alatt rejtőzik - vallja Rosta Szabolcs, a félegyházi Kiskun Múzeum új igazgatója. A helybeli születésű fiatalember korábban régészként dolgozott a megyei múzeumban. Szász András- Kinevezték, vagy pályázati úton nyerte el a státuszt?- A félegyházi Kiskun Múzeum, mint megyei fenntartású intézmény, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezethez tartozik, amit a megyei intézmény igazgatója irányít. Ő az illetékes az úgynevezett tájmúzeumok vezetőinek kinevezésében.- Meglepte a kinevezése vagy számított rá?- Nem számítottam rá. Mindazonáltal nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem és boldog vagyok, hogy méltónak találtak erre a feladatra. Egyben büszkeséggel tölt el a tudat, hogy ennyire megbíztak bennem. Ez az örökség voltai« ji/icn óriási felelősséget jelem. Az értékes tudományos munkát mindmképp&ftfolytatni szeretnémfVan saját elképzelésem az intézmény vezetéséről.- Egy ekkora intézmény irányítása, működtetése egyfelől felelősségteljes feladat, másrészt meglehetősen pénzigényes...- Mindenképp érdekes a helyzet: ugyanis a Kiskun Múzeum megyei működtetésben van, a hozzátartozó Petőfi Emlékszoba, illetye a Móra Emlékmúzeum pedig városi tulajdon. A problémát az jelenti, hogy hihetetlenül alacsony az intézmény éves költségvetése. Amennyiben nem volna a Múzeumi Barátok Köre vagy a Múzeumi Alapítvány és még jó néhány támogató, bizony kétségessé válna megfelelő működtetése. Adott tehát egy szűkös pénzügyi keret, ebből kell megoldani az épületek szépítését, kiállítások szervezését. Az olyan nagyszabású munkákhoz, mint a múzeumépület főhomlokzatának és tetőszerkezetének közelmúltban befejeződött felújítása, kizárólag országos szintű pályázatokon, megyei segítséggel sikerül pénzt szerezni. Ahhoz, hogy a Magyarországon egyedülálló Börtönmúzeumot a huszonegyedik századi igényeknek megfelelően korszerűsítsük, további soksok millió forintra lenne szükség. És akkor még egyéb terveinkről nem is szóltam...- Október közepén Huszka Jó- zsef-emlékkiállítás nyílik a Kiskun Múzeumban, aminek szinte teljes anyagát a fővárosi Néprajzi Múzeum adja. Feltehetően annak is jókora költségvonzata lesz...- Valóban, sikerült megállapodnunk a Néprajzi Múzeum vezetésével, és rendelkezésünkre bocsátják a hatalmas Huszka-gyűjtemény egy részét. Elsősorban a városhoz közvetlenül kapcsolódó anyagot. A feltehetően tavaszig tartó kiállítás költségeit Kiskunfélegyháza önkormányzata magára vállalta. A Huszka-tár- latra nagy lelkesedéssel készülünk, ugyanakkor át kell gondolnunk egész téli nyitva tartási rendszerünket - nem is szólva a fűtésről, aminek a kiállítás végéig folyamatosan mennie kell. Kinevezésével ön tulajdonképpen egy örökséget vett át. Gondolt-e már arra, mit kíván folytatni, és mi az, amin változtatni fog?- Ez az örökség voltaképpen óriási felelősséget jelent. Elődöm, Bánkiné dr. Molnár Erzsébet az elmúlt tíz esztendőben hatalmas kapcsolatrendszert épített ki a várossal, a megyével, különböző táj-, megyei és országos múzeumokkal, a legjobb egyetemekkel. Már önmagában ennek a kapcsolatrendszernek a fenntartása is egész embert kívánó munka, nem is Közelkép KISKUNFÉLEGYHÁZÁN született 1978 márciusában. Tanulmányait a Móra Ferenc Gimnáziumban, illetve a szegedi József Attila Tudományegyetemen végezte. Utóbbit 2002-ben fejezte be. Jelenleg a budapesti ELTE doktorandusza. Hobbija a régészkedés. % * * Aki egyszer megízlelte a régészkedést, többé nem tud elszakadni tőle. A jövőben Is évente több hetet kint leszek majd terepen, legfeljebb más módon, mint eddig. szólva azokról az országos jelentőségű tanácskozásokról, melyeknek szintén a Kiskun Múzeum adott otthont. Nos, ezt az értékes tudományos munkát mindenképp folytatni kívánom. Mindemellett szeretném, ha minél több ember tudomást szerezne rólunk, megismerné munkánkat, magyarul: szeretnénk minél inkább beépülni az emberek tudatába. Mai szóhasználattal élve: a marketingre óriási hangsúlyt, tervezünk helyezni. A múzeum irányításáról van saját elképzelésem, de feltehetően gyakran megkeresem majd elődömet, hogy kikérjem tanácsait egy- egy konkrét ügy kapcsán.- Eredeti szakmáját tekintve ön régész, most viszont intézményvezetői feladattal bízták meg. Jut-e így ideje a régészkedésre? Egyáltalán, hogyan tudja majd összeegyeztetni ezt a két, gyakorlatában meglehetősen eltérő te^ vékenységet?- Tekintve folyamatban lévő tudományos munkámat (a doktori cím elnyeréséért dolgozom), két tevékenység helyett én inkább háromról beszélnék. Természetesen múzeumigazgatóként a régészet gyakorlati részére lényegesen kevesebb időm marad, ám mindenféleképp ragaszkodom hozzá. Aki egyszer megízlelte a régészkedést, többé nem tud elszakadni tőle. Ezért azt mondom: a jövőben is évente több hetet kint leszek majd terepen, legfeljebb más módon, mint eddig. Nem költözöm ki a pusztába hetekre, hónapokra, hanem más rendszerességgel járok majd ki a helyszínre. Összességében: mindhárom feladat nehéz és felelősségteljes, külön- külön is egész embert igényelne. Mivel mást nemigen tehetek, igyekszem majd mindháromnak megfelelni.- Nagy elődje és földije, Móra is évekig régészkedett, aztán múzeumigazgató lett. Jelent-e bármit is az ön számára ez a hasonlóság?- Bár valóban földik vagyunk, túl ezen, én semmiben nem merném magam Mórához hasonlítani. Ő mindenben, amit tett, elsőosztályút produkált. Én mindössze régész vagyok...- Most már múzeumigazgató...- Igen... Maradjunk annyiban: megpróbálom majd én is jól végezni a munkámat. De írni nem fogok. Még jó, hogy végzős restaurátorok is járnak pizzériába Kiskunfélegyháza A 19. század végén készült kőalakokat Budapesten, talapzatukat Kunszálláson újították fel f^^jparjt A régi Szentháromság-szobrot annyira megviselte az idő, hogy nem lehetett restaurálni: újat készítettek. Lassan egy hete újra a helyükön állnak a szoborcsoportok a kiskunfélegyházi Szent István- templom két oldalán. A 19. század végén készült kőalakokat Budapesten, talapzatukat Kunszálláson újították fel. A műemlékké nyilvánított Szent Család- és Szentháromság-szoborcsoportot végzős restaurátor szakos egyetemisták vállalták - vizsgamunkaként. A fiatalok egy lehetőségkereső kirándulás kapcsán jutottak el Kiskunfélegyházára, ahol a templommal szemközti pizzéria teraszáról figyeltek fel a meglehetősen rossz állapotú szobrokra. A Hajagos Gyula plébánossal folytatott tárgyalás után viszonylag rövid idő alatt beszerezték az alkotások elbontásához és elszállításához szükséges engedélyt, majd terepszemlét tartottak. A bejáráson a plébános mellett jelen volt Szabó Péter restaurátor, a Képzőművészeti Egyetem szakvezető tanára, Bertus István kunszállási kőfaragó, Kiss László ács és Tarjányi Zoltán kovácsmester, valamint Nagy Ágnes városi főkertész. A szemle után meghatározták a konkrét feladatokat és elkészítették a munkálatok ütemtervét. Ez alapján a szobrokat tavaly augusztus végén leemelték talapzatukról, amiket aztán elbontottak és Bertus István kunszállási kőfaragó műhelyébe szállítottak, ahol a leendő restaurátorok hamarosan el is kezdték felújításukat. A szobrok viszont Budapestre utaztak, ahol két, szintén restaurátor szakos egyetemista vette kezelésbe őket. Pontosabban: csak a Szent Családot ábrázoló együttest A homokkőből készült Szentháromság-szobor annyira tönkrement, hogy képtelenség volt helyreállítani. Ezért helyette a fiatalok új szoborkettőst készítettek. Rövid szobortörténet a szent István tér bal oldalát díszítő Szent Család-szoborcsoportot K. Szabó Imréné Kiss Márta állíttatta 1899-ben. A gyermek Jézust, Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló, mészkőoszlopon nyugvó műalkotást Nagy Nepomuki János készítette ugyancsak mészkőből A tér másik, gimnázium felőli oldalán álló Szentháromságszobrot - felirata szerint - Mallár Pál és neje rendelte 1886-ban. A fehér márványoszlopra helyezett, barokk stílusú homokkő alkotás Jablonszky Vince és testvére, Jablonszky Andor műhelyéből került ki. Mindkét szobrot kovácsoltvas kerítés övezte. Múlt szerdán reggel teherautók és daruk jelentek meg a Szent István téren: megérkeztek a helyreállított műalkotások. Mi több, az eredeti Szentháromság-szobrot is visszahozták: a Szent István-templomban állították ki. Hamarosan megkezdik a szobrok környezetének felújítását is: virágokkal ültetik be a parkot, a divatjamúlt világítótestek helyére pedig a környezetbe illő kandelábereket állítanak. A helyreállítás költségeit kezdettől több millió forintra valószínűsítették, ám minthogy az egyetemisták a munkát ingyen végezték, a kiadások kizárólag az anyagköltségekre korlátozódtak. ■ Sz. A.
