Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-26 / 173. szám
2007. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK 6 GAZDASÁG SBGB IBI Pénzügyi oktatás a Nemzeti alaptantervben bekerült a Nemzeti alaptantervbe (Nat) a gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatása. A felmérések szerint a fiatalok bár hasznosnak tartják a pénzügyi ismereteket, tudásuk a témáról meglehetősen hiányos. Előbb kezdődik idén a szüret VÁRHATÓAN MÁR aUgUSZtUS elején, a szokásoshoz képest mintegy két héttel előbb kezdődik az idei szüret a meleg időjárás miatt - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A szakember úgy véli, hogy idén várhatóan kevesebb mint 4 millió hektoliter must kerülhet a pincékbe. A szőlőtermés közepes lesz, 600-700 ezer tonna várható. Új éttermek kerülhetnek fel a feketelistára JÖVŐ HÉT ELSŐ FELÉBEN frissül az ÁNTSZ feketelistája, amelyre az ételmérgezést és -fertőzést okozó étkezdék kerülnek fel. Az összesen öt vendéglátóból álló lista azért nem bővült 2006 t szeptembere óta, mert kérdéses volt, hogyan osszák fel az élelmiszer-hatóságok között az egyes területek ellenőrzését. Pannon A BUX-index 2007. július 25-én 09.00 11.00 13.00 15.00 10.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.07.25. TVK 8200 +3,40 151 Sjffiwgpn 1879 *2,78 552 Rába 2 200 +1,01 294 Fotex 995 +0,81 480 MTelekom 960 +0,52 2 688 VESZTESEK I ORRÁS: BÉT OTP 10573 -1,83 18182 Richter 37500 -1,57 5 287 Mol 28 800 -1,54 41141 Eeonet 200 -0,50 134 Egis 23565 -0,36 378 A BUX-index az elmúlt napokban 29600 29687 29840 29200 28800 28600 28200 27 800,. 07.13 07.16 07.17 07.18 07.19 07.20 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. július 25-én. €/Ft $/Ft €/$ t mt t mi MM* i 246,70 179,61 137 +0,64 Ft +1,54 Ft-lcent Az „édes élet” árnyoldalait tárja fel az adóhatóság, ha valaki nem tudja igazolni, milyen eszközökkel szerezte a vagyonát. (Képünk illusztráció.) Furcsán szerzett milliók vagyonvizsgálat „Szórakoztató történetek” APEH-revizoroknak Már meghaladja a tizenkétezret a megkezdett vagyonosodási vizsgálatok száma. Az ellenőrzött magánszemélyek közül tizen még gázártámogatást is kértek. Tóth Marcella * 12 Tizen még gázártámogatást is kértek azok közül, akiknél az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot tartott az idei év első felében. A tíz igénylőből kilencnél eredményesen zárult az APEH szempontjából a vizsgálat, vagyis nagy összegű jövedelemeltitkolást fedeztek fel a revizorok. „Az adóhatóság nem állt meg tízezer vagyonosodási vizsgálatnál” - közölte Szikora János, az APEH elnöke tegnapi sajtó- tájékoztatóján, amelyen a hivatal féléves munkáját értékelte. Céljuk ugyanis, hogy tízezer lezárt vagyonosodási vizsgálattal fejezzék be az évet. Az adóhatóság a pénzügyminiszter által megrendelt tízezernél már jóval több, egészen pontosan 12 398 ellenőrzést indított el az idén. Ebből már kétezret jogerősen lezártak, s eddig 25,5 milliárd forintos adóhatósági megállapítás történt. Emellett hétmilliárd forint adó- és mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot szabtak ki. Volt olyan magánszemély, akinél az adóhiány elérte a 361 millió forintot. Az APEH elnöke elmondta: akadt olyan adózó, aki az ágyneműtartójában őrizte harminc- millió forintos megtakarítását. Majd a vagyonosodási vizsgálatnál azt állította, hogy azt az édesapjától kapta kölcsön még 1997 januárjában, mégpedig tízezerforintos címletekben. Az ügyletről azonban senki nem tudott. Másrészt a tízezerforintos bankjegy csak 1997 júniusában került forgalomba. Ráadásul a legtöbb papírpénzt 1999- ben lecserélték, s a vizsgált személy nem tudta bizonylatokkal igazolni, hogy bankban váltotta be a pénzt az új bankjegyekre. Az is előfordult, hogy valaki a vagyonosodási vizsgálatnál azt állította: ötezerforintos címletekben őrizte a pénzét. Igen ám, de ha valaki a szóban forgó összeget egy helyen akarná tartani, akkor egy szoba méretű páncél- szekrényre lenne szüksége. így aztán a revizoroknak szemet szúrt ez a magyarázat. Az egyik vizsgálatnál az ellenőrök megállapították, hogy egy vállalkozó 180 millió forinttal többet költött el, mint amennyit a bevallásában szereplő számok megengedtek volna. Az illető a következő szöveggel állt elő: először is kaszinóban nyert 28 milliót, igaz, ezt sem tudta igazolni. Emellett - állítása szerint - 173 millió forintot kapott kölcsön a rokonoktól, igaz, ők erről nem tudtak, így aztán a hatóságnak sem tudták megerősíteni. A legkörmönfontabb kifogása az volt a vállalkozónak, hogy még a vizsgált időszak előtt kölcsönadott három és fél millió forintot, amelyet a vizsgált időszakban adtak vissza. A probléma már csak az volt, hogy az adóhatóság ellenőrei megvizsgálták, hogy az ellenőrzést megelőző időszakban volt-e annyi pénze az adóalanynak, hogy kölcsönt tudjon nyújtani. Az adózónak azonban nem volt annyi pénze. így aztán a revizorok 62 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg. Ez az összeg azt jelenti, hogy ennyi adót kellett volna befizetnie a fenti vállalkozónak. Fordított áfabefizetés újabb körben januártól TOVÁBB SZIGORÍTJA a kormányzat az adócsalások szankcióit az adótörvények soros módosításakor - mondta Veres János pénzügyminiszter, amikor APEH-dolgozókat és pénzügyőröket tüntetett ki. Januártól újabb termékekre és szolgáltatásokra terjesztik ki az úgynevezett fordított áfabefizetést (amely már működik a hulladékkereskedelemben), amely azzal, hogy nem a szolgáltatást nyújtó, hanem az igénybevevő fizeti be az adót, jelentősen csökkenti a csalások és körbetartozások számát. Veres szerint elég jelentős eredmény, hogy több mint 140 ezer fővel bővült a tb-be befizetők köre, és 110 ezer f& re tehető azok száma, akik a dupla minimálbér után fizetnek járulékot. Pozitív, hogy egy szélesebb adóbázisról kerül több adó befizetésre. Aranyrészvénnyel védené a stratégiai vállalatokat az Európai Unió Uniós szinten szabályozott állami aranyrészvényrendszert tart elképzelhetőnek az Európai Unió kereskedelmi biztosa annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni külföldi kormányok ellenőrzésszerzését kulcs- fontosságú iparágakban. Peter Mandelson, akit a hétfői Financial Times idézett, azt mondta: ez a „blokkoló taktika” törvényes lehet, ha külföldi államok ellenőrizte alapok akarnak európai vállalatokat megszerezni olyan érzékeny iparágakban, amelyek a vásárló országban állami védelem alatt állnak. Mandelson szerint bármilyen aranyrészvényrendszert uniós szinten kell szabályozni, a piaci torzulások elkerülése végett. ■ Veres János pénzügyminiszter szerint az aranyrészvény megoldhatná a Mól problémáját is. Ha az Európai Unió újból lehetővé teszi az aranyrészvények bevezetését, akkor a magyar állam megvizsgálja majd, melyek azok a stratégiai cégek és ágazatok, ahol ezzel élni kíván - mondta Veres János, aki szerint tipikusan ilyen terület lehet az energetikai szektor. A pénzügyminiszter elmondta: nem ismeri pontosan a német-francia javaslatot, és egyelőre az is kérdéses, mit tesz majd lehetővé az Európai Bizottság. De létezik olyan szabályozási modell, amellyel megóvható lenne a Mól az osztrák OMV felvásárlási próbálkozásával szemben. Veres János szerint a kormányzat az aranyrészvényes szabályozás lehetőségét valamennyi energetikai cégnél megfontolná, hiszen ezen cégek stratégiai fontosságúak. Mindeközben Merril Lynch a korábbi vételről semlegesre módosította a Mol-részvényekre adott ajánlását. Ennek egyik oka, hogy Merril szerint a Mól vezetése erőteljes lépéseket tesz a társaság függetlenségének megőrzésére, ezért valószínűtlen, hogy rövid távon sikeres ajánlatot tegyen valamely cég a Mólra. A Merril szerint nem szolgálja a Mól tulajdonosi rétegének érdekeit, hogy nem ültek le tárgyalni az OMV-vel. ■ T. M. Az élbolyban vagyunk, sokat dolgoznak a magyarok európai unió Nagyok a különbségek a pluszmunka mennyiségében, idejében és díjazásában is A kelet-közép-európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké - derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi európai uniós országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel a lista élbolyához tartozik, és még inkább igaz ez, ha a szabadnapok számának ingadozását is figyelembe véve az évi munkaórák számát nézzük. Ez esetben csupán Észt- és Lettország előzi meg az 1856 órás hazai átlagot, ami majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat. Az EIRO elemzése a törvényes munkaidőn felül teljesített pluszmunka mértékére is kiterjed. E téren még nagyobb az eltérés. Figyelemre méltó, hogy Lettországban és Szlovéniában hetente átlagosan mintegy 9 óra pluszmunkát teljesítenek a dolgozók, ugyanakkor a hollandok évente csupán 22 órát. Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy - a törvényes munkaidő hosszához hasonlóan - itt is a kelet-nyugati törésvonal lenne meghatározó. Bulgáriában és Romániában például viszonylag ritka a pluszmunka, ezzel szemben a spanyolok hetente 5,7 órát ráhúznak a 38,5 órás alapidőre. A pluszmunka mértékét Európában az EU 1993-ban elfogadott, majd 2000-ben módosított munkaidő-irányelve határozza meg. Ez heti átlagban legfeljebb 48 órás munkavégzést és legalább egy pihenőnapot ír elő, és lehetővé teszi, hogy mindezt négy hónapos referencia-időszakra számítsák ki. A pluszmunka kompenzálása azonban már az egyes országok törvényein vagy kollektív szerződésein múlik. A magyar szabályozás szerint ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a bérpótlék mértéke 100 százalék, ha azonban a cég egy másik pihenőnappal kompenzálja a kiesettet, akkor csak 50 százalék. Bulgáriában munkanapokon 50, hétvégén 75, ünnepnapokon 100 százalék a túlmunkapótlék mérMunkaórák száma (törvényben előírt, 2006} Észtország 1872 Magyarország 1856 Lengyelország 1840 Szlovákia 1752 Ausztria 1730 Csehország 1718 Nagy-Britannia 1696 Németország 1659 Franciaország 1568 Az EU 25 átlaga 1744 FORRÁS: EIRO téke, ugyanakkor Lettországban egységesen 100 százalék az előírás. Ugyanez a helyzet Romániában is, azzal a különbséggel, hogy a cégek szabadnapokkal is kompenzálhatják a pluszmunkát. Portugáliában a munkaidőn felül teljesített szolgálat hossza a döntő: az első órára 50, az ez utáni órákra 75 százalékos pótlék jár. Ha későbbi munkaidő-kedvezménnyel kompenzálják a túlmunkát, azért akkor is ki kell fizetni 25 százalék bérpótlékot. Spanyolországban mindössze annyit ír elő a törvény, hogy a pluszmunkáért fizetett bérnek magasabbnak kell lennie, mint amennyi az alapidőre jár. ■ VG ■ Pihenőnap után a pótlék mértéke 100 százalék.
