Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-26 / 173. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2007. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Itt már nincs helye az álmodozásnak - mondja DANY1 JÓZSEF, a Kecskeméti Főiskola rektora. ségtérítéses levelezőre, gépész- mérnöki szakra változatlanul sokan jelentkeznek. A rektor azt is elmondta: szá­mos vidéki főiskola, sőt egye­tem tiltakozó levelet írt a szak­államtitkárnak, mi több a mi­niszternek. A Kecskeméti Főis­kola a dél-alföldi régió főiskolái­nak közös leveléhez csatlako­zott.- Nagyon jól át kell gondolni a jövőt, itt már nincs helye az álmodozásnak - hangsúlyozta. - Tudomásul kell venni, hogy az államilag finanszírozott kép­zésből ennyi egyetem, főiskola nem tud fennmaradni. A megol­dás az lehet, ha az érintett felső- oktatási intézmények - így a Kecskeméti Főiskola is - jobban bekapcsolódnak a felnőttkép­zésbe. Tartalmasabb kapcsola­tot kell kialakítani a teljes régi­óval, és szolgáltatásokat nyújta­ni: oktatást, kutatást, fejlesz­tést, hogy a gazdasági szerep­lők nélkülözhetetlennek érez­zék az intézményt. Megkerestük Majdán Jánost, a bajai Eötvös József Főiskola rektorát is:- Valamennyi szakot el tud­juk indítani - mondta. - Tény, hogy az államilag finanszíro­zott keret lényegesen csökkent az elmúlt évekhez képest, a költségtérítésesbe ugyanakkor majdnem ugyanannyi hallgató fért be, mint korábban. Re­ménykedünk, hogy a hallgató­jelöltek odafigyelnek a pótfelvé­teli lehetőségére. Ezzel költség- térítéses formában bekerülhet­nek az alapképzésbe. A felsőfo­kú szakképzésekben állami ke­retek állnak majd rendelkezé­sükre, innen léphetnek tovább a főiskolai diplomát adó képzé­sekbe. Minden főiskola kicsit többet mondott a valóságnál a kapacitását illetően majdan János, a bajai rektor azt is elmondta.■ egyeztettek a szaktárcával annak érdekében, hogy változtassanak a felvételi rendjén. Négy intézmény: a szolnoki, a szarvasi, a kecske­méti és a bajai, azaz az Alföldi Főiskolák Szövetsége egysége­sen lép fel A szolnoki rektor tárgyal a fővárosban. Jelenleg országosan egységes az alap­képzés, és ehhez igazodva egy­séges ponthatár van, ami logi­kus. A baj az, hogy amikor ősz­szel le kellett adniuk az intéz­ményeknek, hogy milyen kapa­citással bírnak, mindenki egy kicsit többet mondott a valóság­nál így az első helyen megje­lölt, nagy nevű, főleg budapesti főiskolák és egyetemek felszip­pantják a jelentkezőket annak ellenére, hogy nincs rá elegen­dő kapacitásuk. A kisebb, vidé­ki intézmények meg üresek ma­radhatnak A kapacitást tehát ellenőrizni kellene. Nem jár.; de illik adni mostan engem meg fognak kövezni. Legalábbis azok, akik úgy gondolják: a borra­való az jár. Jár, kérem, nekik a szájuk, az! Sokan vághat­ják rá: de illik adni. Ezt tud­ja mindenki, akit szülei leg­alább egy-két alkalommal elvittek étterembe. Jó eset­ben nem tömegétkeztetés, félönkiszolgálós, autósme­nüs helyen, hanem - mond­juk - gyertyafénnyel hangu- latosított csárdában vacsorá­zott a család. Az abrosz tisz­ta volt, a pincér nem vára­koztatta feleslegesen a ven­dégeket, és tudott értelme­sen válaszolni az ételekkel kapcsolatos kérdésekre. Ez­zel a pluszpénzt már meg is szolgálta - ami azért szin­tén illik. ^Legalábbis szerin­tem. Megjegyzem, a tömeg­etetőkkel sincs semmi ba­jom. Elvégre általában ott is figyelnek a tisztaságra, a kulturált, gyors kiszolgálás­ra. Csak bonyolultabb borra­valót adni, mert a fizetés is futószalagon történik. NEM A BORRAVALÓ rendsze­rével van bajom. Én se saj­nálom a fodrászomtól, koz­metikusomtól azt a néhány guruló forintot, ha elégedett vagyok az alkotással. A kedvenc pincérnőm is kere­kített összeget kap elszá­moláskor a kávémért és né­hány jó szóért cserébe. És eszembe se jut azt firtatni, adózik-e utána. Hiszen jó szívvel adom annak, aki szerintem megérdemli. ENGEM AZ DÜHÍT, ha az ÍS tartja a markát, aki a vilá­gon semmit nem tett. Még ma is működnek szép számmal olyan vendéglátó- helyek, ahol a borravalót nem kapják meg az alkal­mazottak. A tulajdonos egyszerűen a sajátjaként kezeli a nem neki szánt extra bevételt. Szívem sze­rint bezáratnám az ilyen boltját. Mert ő az, akinek csak a szája jár, de tőlem neki borravaló biztosan nem jut. PÁNCSÍCS HAJNALKA Felvehető hallgatók: sokk a kevés tiltakoznak A bolognai rendszer egyértelmű vesztesei a vidéki főiskolák Úgy fest, hogy a vidéki felsőoktatás és főként a vidéki főiskola a nagy vesztese az új felvételi rendszernek. A Kecske­méti Főiskolán a kerté­szeti karon a legszomo­rúbb a helyzet: jelen állás szerint a helyek felét se tudják betölteni. Takács Valentina - Géczy Zsolt Az idei felvételik azt bizonyítot­ták, hogy az új, úgynevezett bo­lognai rendszer nagy hátrányt jelent a vidéki főiskoláknak, de még a vidéki egyetemeknek is. A probléma az, hogy most az alapképzésre azt mondják: ugyanannyit ér, ha főiskolán, ha egyetemen szerezték meg. En­nek azonban az a következmé­nye, hogy a fiatalok így inkább választják az egyetemet, sőt az országra jellemző Budapest- központúság miatt a fővárosi egyetemet. A jelenség a Kecske­méti Főiskolát is elérte.- Kifejezetten elégedetlenek vagyunk a felvételi számokkal - nyilatkozta lapunknak Danyi József rektor. - Bár a pótfelvéte­lik még hátravannak, a jelenle­gi állás szerint mindhárom kar­ra kevesebb hallgatót tudunk felvenni, mint amekkora a ka- | pacitásunk. A legrosszabb a | helyzet a kertészetin, ahol nap- § pali, államilag finanszírozott | szakokra mindössze 34 hallga- I tót vehetünk fel, és nagyjából ugyanennyit a nappali költség- térítésesre. Ez a kapacitásnak kevesebb mint a fele. Valamivel jobb a kép a GAMF-on, ott ugyanis a helyek hatvan száza­lékát tudjuk feltölteni, hiszen a nappalira felvehető létszám csalóiéin négyszáz, és ötszáz felett van a kar kapacitása. A meglévő helyekhez képest ará­nyaiban még a tanítóképző áll a legjobban, ahol a 165 nappalis hallgatóval elérjük a helyek hetven százalékát, de hát ez is elmarad a várakozástól. Az ará­nyok a pótfelvételikkel minden­képpen javulnak majd, de a ten­dencia akkor is aggasztó. Már csak azért is, mert a gazdaság­nak gyakorlatias képzésre van szüksége, amit csak a főiskola adhat. Szerencsére erre még most is rájönnek a fiatalok, túszén költ­Mi a borravaló-valóság? jatt A kozmetikusnak jóval több jut, mint az újságosnak ► Folytatás az 1. oldalról. Tímea és marti tizenegy éve vezetnek közösen egy üzletet Kecskemét belvárosában. A szépségszalonban kozmetika és fodrá­szat is működik egymás mellett:- Nagyrészt állandó a vendégkörünk, de - persze - vannak új bejelentkezők is - mondja Timi. - Szinte minden vendég hagy borravalót, az jó­val ritkább, hogy egy ötvenest vagy százast sem ad a kuncsaft. Azt lehet mondani, hogy kisebb munka esetén 200-300 forint körüli a borravaló, festésnél, meh'rozásnál bőkezűbbek: ak­kor 400-1000 forintot is felkere­kítenek a vendégek. A kozmeti­kában is hasonló a juttatás. Mi­vel barátnők vagyunk Mártival, így meg szoktuk beszélni, ki­nek mennyi jön össze egy-egy hó­napban. Az újságárusok­nak ma már kevés­bé megy jól, mint évekkel ez­előtt. Ildikó egy hírlappavilon üzemeltetője: - Pár forintot álta­lában itt hagynak a vásárlók, de a tízest-húszast azt már vissza­kérik. Az idősebbek közül so­kan forintra kiszámolják a na­pilap árát. Nagyobb borravaló inkább azoktól a vásárlóktól jön, akik cigarettát is vesznek. A postások jattja is vissza­esett az utóbbi években. Azt mondják: nem a gyakoriság, in­kább az összeg lett kevesebb. Évekkel ezelőtt a nyugdíj vagy más juttatás kézbesítésénél bő­kezűbbek voltak az emberek, ma már inkább csak 50-100 fo­rintot hagynak a postások zse­bében abból, ami a szelvényen vagy csekken szerepel. Ám leg­rosszabbul valószínűleg az au­tósszakmákban dolgozók jár­tak. Az önkiszolgáló benzinku­tak elterjedése és a folyamatos üzemanyagár-emelések miatt ugyanis az autósok nagy része már szerényebb borravalót ad a kutasoknak, a shop-eladóknak vagy az autómosók alkalmazot­tainak is. ► NÉZŐPONT ■ Melírozásnál akár ezres is le­het a borravaló. MEGKÉRDEZTÜK Szokott-e jattot kapni? lossó Géza taxis: - Egy éve már csak cégeknek dolgozom - számlára. Úgy tíz évvel ez­előtt voltak igazán jó fuvarja­im. Most az utcán beszálló utasok szinte mindig száz fo­rintra kerekítve fizetnek. Sőt gyakran a taxisok adnak bor­ravalót. Mondjuk, 850 forin­tot mutat az óra, az utas pe­dig közli: neki csak 800 fo­rintja van. CSABAINÉ FARKAS ILONA újságárus: - Nem szokás mostanában borravalót adni. A legtöbben azt is megvárják, amíg leszámolom az újságok árából visszajáró két-három forintot. Évekkel ezelőtt volt egy nagyon jó napom. Nyitás­hoz készültem, amikor jött egy vevő: rohant a vonathoz. Ha jól emlékszem, majdnem 500 forintot hagyott nálam. Használnák ők is szívesen otthon a számítógépet Kiskunfélegyháza Az Internet Fiesta program sikerén felbuz­dulva újra számítógépes tanfo­lyamot hirdetett a Petőfi-könyv- tár. Az Ismerkedés a számítógép pel című, ingyenes programra bárki jelentkezhetett előzetes is­meretektől és kortól függetle­nül. Nagy az érdeklődés, így két csoport is alakult: egy héten át napi két órában ismerkednek az alapvető géphasználattal. Mivel a többség a nulláról kezdi a ta­nulást, a könyvtárosok az idő rö­vidsége miatt „csak” az inter­netről és a Wordről beszélnek. A főként negyven feletti jelentke­zők a család ösztönzésére jöttek, hogy az otthoni gépet végre ők is használhassák. ■ Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents