Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-25 / 172. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2007. JÚLIUS 25., SZERDA Néhány helyen csak térdig ér a máskor mély Sió, akadozik a hajózás Mérleg a pokoli napokról kánikula Napról napra folyamatosan nőtt a betegek száma Puskaporra és lőszerekre bukkantak egy garázsban turizmus Gyakorta szó esik ar­ról, hogy a turizmusiparba a Si­ót is be kell vonni. Sőt egyes ter­vek a hajózhatóság teljes megte­remtését tűzték ki célul. Jelen­leg azonban nehéz lenne az ide­genforgalom szolgálatába állíta­ni a folyót. A vízszint ugyanis annyira leapadt, hogy néhány helyen a Sió inkább mocsárhoz hasonlatos. Hamarosan érkezik ugyan utánpótlás a Balatonból, de csak kis mennyiségben. Az úgynevezett öblítővíz legfeljebb némi állagfrissítésre jó. Naponta fél centiméternyit apad a Sió. Kinőtt a nád, a me­der és annak széle tele van nö­vénnyel. Ez van nyaranta a nagy melegben, ha nincs csapa­dék. Utánpótlást pedig egyelőre nem kap a Balatonból. Növény- termesztési szempontból az apadásnak legfeljebb annyi a je­lentősége, hogy még lejjebb ment az altalaj vízszintje. De a turizmus okán kedvezőtlen a változás, mert a Sió most patak­nak tűnik. Egy vízitúrázó csa­pat a héten megfeneklett, kény­telenek voltak több alkalommal homokpadokon áthúzni a csó­nakjukat. Amennyiben valóban szánnak szerepet a Siónak a tu­rizmusban, akkor a víz pótlását meg kellene oldani az alsó és a felső szakaszon is. Mint megtudtuk: augusztus első hetére tervezték a siófoki zsilip időleges megnyitását a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóságon. Ám az útjára enge­dett víz a rendkívüli meleg mi­att minimális mennyiségű lesz. Úgynevezett öblítővizet enged­nek, mely a szintet nem emeli meg, de az állott vizet felfrissíti. Ennyire van lehetőség. Bár a 93 centiméteres Siónál távolról sem állt meg az apadás. Sőt a napi félcenüs csökkenés várha­tóan még nagyobb mértékű lesz. ■ G. Zs. Számítanak az önkéntes segítőkre Bugac A Magyar Vöröskereszt szeretettel vár minden önkén­tes véradót ma délelőtt 9 és 12 óra között a helyi művelődési házba. i ■ V. P. A múlt héten a kecskeméti mentősöknél 15-20 százalékkal volt több a riasztás, mint egy átlagos időszakban. ILLUSZTRÁCIÓ Ötszáz ember idő előtti halálát okozta a hőség Magyarországon. Kecske­méten viszont nem volt a szokásosnál több halál­eset. Takács Valentina Jó néhány pokoli meleg napot tudhatunk magunk mögött, nem véletlenül tartott annyira hosszan a hőségriadó. A káni­kula sokaknak tanulságos volt, hiszen kiderült: még az egész­séges, fiatal szervezet sem bír ki mindent. Horváth Attiláné, a kecske­méti megyei kórház sajtórefe­rense elmondta: múlt héten napról napra folyamatosan emelkedett a betegek száma. Többnyire olyanok szorultak sürgős ellátásra, akiknek egyébként is van valamilyen alapbetegségük, így a meleg nagyon megviselte őket. Még e hét hétfőjén is sok volt a beteg, tegnap azonban már csökkent a számuk. Bár pontos számítá­sokat nem végeztek, de az bi­zonyos, hogy sok­kal többen kerül­tek kórházba, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Ami pedig a kor­osztályt illeti: fiata­labbak és idősebbek egyaránt ellátásra szorultak. Az intéz­ményben nem találkoztak olyan halálesettel, mely kifeje­Az idősek tisztá' ban voltak saját állapotuk­kal, és odafi­gyeltek. zetten a meleg miatt követke­zett volna be. Subicz József kecskeméti ve­zető mentőtiszt se jelentené ki egyér­telműen, hogy vala­ki a kánikula áldo­zatává vált volna. Ugyan - más idő­szakokhoz hasonló­an - halálesetek most is voltak, ám elképzelhető, hogy ezek az alapbetegség miatt más időjárá­si körülmények között is bekö­Megszűnt a hőségriadó Magyarországon országosan mintegy ötszáz ember halálát okozhatta a hő­ség - közölte az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal tegnap. A hi­vatal tájékoztatott arról is, hogy mától megszűnik a hőségriasz­tás. Az országos tiszti főorvos azt írja közleményében, hogy a „statisztikailag várthoz képest” kevesebb haláleset történt a h& ség miatt, ami az ÁNTSZ figye­lemfelhívása nyomán az egész­ségügyi dolgozók áldozatos munkájának is köszönhető. A kánikula miatt megszaporod­tak az erdő- és bozóttüzek is, ezért a tűzoltók heti vonulása 1200-ról 3000-re emelkedett az elmúlt félév hasonló időszaká­hoz képest (M. Gy.) vetkeztek volna. Mint kiderült: a múlt héten 15-20 százalékkal volt több a riasztás, mint egy át­lagos napon, mostanra azonban helyreállt a megszokott rend. Eleinte az idősebbek lettek rosz- szul, később azonban már a fia­talabbak is. Ennek az a magya­rázata, hogy míg az idősek - is­merve saját egészségi állapotu­kat - óvatosabbak voltak, és a média, illetve a meteorológia tá­jékoztatásaira odafigyeltek, ad­dig a fiatalok figyelmetlenebbek voltak, kevésbé vigyáztak ma­gukra. A polgármesteri hivatal anya­könyvi és hagyatéki csoportja arról számolt be, hogy az el­múlt napokban nem volt szá­mottevően több elhalálozás. Úgy tűnik tehát, hogy az állan­dó figyelmeztetések megtették hatásukat, és különösebb tragé­diák, kirívó esetek nélkül sike­rül átvészelni a hőség napjait. Legalábbis eddig, hiszen a nyárnak nincs még vége. TOVÁBBIAK A 8. OLDALON. kiskunhalas Nagy mennyiségű lőszert és puskaport rejtő ládát találtak lomtalanítás közben egy kiskunhalasi garázsban. A Budai Nagy Antal utcába riasz­tott rendőrök a ládát a kapitány­ságra szállították, ahol leltárt készítettek. Kisebb-nagyobb do­bozokban lőport, többtucatnyi vadászlőszerhüvelyt, töltött éles lőszereket, fojtást, gyutacsot, csappantyút, géppisztolylőszert és zárjegyet szedtek ki a ládá­ból. A rendőrök értesítették a budapesti tűzszerészszolgála­tot, akik rövidesen el fogják majd szállítani a garázsból el­hozott arzenált. ■ N. N. M. A rottweiler utcára rohant és megölte a skót juhászt KISKUNFÉLEGYHÁZA Skót juhász­kutyáját sétáltatta hétfő este egy fiatal pár Bankfaluban. A pórá­zon vezetett eb kettejük közt ha­ladt, amikor a Kiskun utca egyik házának nyitott kapuján némán kirontott egy hatalmas rottweil­er kan, nekiugrott a skót juhász torkának, és alig egy perc lefor­gása alatt végzett vele. Dulako­dás közben a póráz rátekeredett a skót juhász gazdáira, akik szintén a földre kerültek. A férfi­nak nagy nehezen sikerült le­kapcsolnia a pórázt kutyájuk nyakáról, és azzal ütni kezdte a támadó ebet, amely végül meg­hátrált. A zajra sorra kijöttek a környező házak lakói, végül a rottweiler gazdája is előkerült. Elmondta: épp kocsijával állt be, ezért maradt nyitva a kapu, így szökhetett ki az utcára a rot­tweiler. Egyben tanú előtt kije­lentette: vállalja a sajnálatos eset minden költségét. A skót juhász gazdái nem sé­rültek meg, ám a fiatal nőt any- nyira megviselték a történtek, hogy sokkos állapotban kórház­ba kellett szállítani. A megölt kutya gazdái felhív­ták a rendőrséget is, onnan a polgármesteri hivatal hatósági osztályára irányították őket. Ott jegyzőkönyvet vettek fel, amit to­vábbítottak a szabálysértési elő­adóhoz, aki viszont még nem ol­vasta el, ezért egyelőre nem kí­vánt nyilatkozni. ■ Hikes lett az áldozat, éjfél előtt villant meg mögötte a penge halálsziget Az ellenség ellensége barát; az angolok uralma a buddhista és mohamedán ellentéten nyugszik Minden mozdulatlannak tet­szett, de veszély érződött a leve­gőben. A szélcsendben nyugvó nagy levelű, mozdulatlan pál­mák, mintha figyelnék az esemé­nyeket. Helén borzongva, ösztö­nösen Walterhoz simult.- Most mi lesz? - kérdezte Rollins.- Most vegyük elő az angol politikát - mondta Wolf. - Aki az ellenségünknek ellensége, az nekünk jó barátunk. Az angol impérium indiai uralma a budd­hista és mohamedán ellentéten nyugszik. Különben az ötszáz- milliós India már régen elsöpör­te volna őket. Beszélni kell a kí­naiakkal. Csináljunk egy kis vi­lágpolitikát. Hé, Lambu! A rendkívüli események kö­vetkeztében Lambu már az első hívásra megjelent. - Menj el a kínaiakhoz, és küldd ide a man- durt! - parancsolta Wolf. A megjelenő kínai man- durhoz a következő rövid és épületes szónoklatot tartotta az öreg vadász:- A malájok meg akarnak tite­ket, kínaiakat ölni. Erre kértek engedélyt tőlünk. Mi ezt az en­gedélyt nem adtuk meg. Ha láza­dás lesz, és a malájok levernek minket, akkor végetek van. Ha a segítségünkre lesztek, és mi ver­jük le a malájokat, egy évet elen­gedünk a szerződésetekből. Hol­nap figyeltek. Ha lövést adunk le, az nektek szól. Akkor a malá­jok föllázadtak. Gyülekezzetek a második körzetben, álljátok út­ját a malájoknak, mi segítünk nektek. Beszéld meg a többiek­kel!. Mehetsz. A kínai szó nélkül elment. Vajon elhitte-e, amit az öreg mondott? Hallgattak. Az aszta­lon egy nagy szúnyog leszállt pihenni, fejtetőre fordulva. Er­ről lehetett megismerni az anopheles nevű szúnyogot, amely a mocsárhalált terjeszti. Rollins hatalmas tenyere dühö­sen csapott le rá, de a szúnyog elrepült fullánkjában a halállal, élve. Egymásra néztek. Van Gorck mondta ki, amire mind­annyian gondoltak.- Reggel természetesen min­denki elmegy a körzetébe, mint­ha nem történt volna semmi - bólintott gúnyosan Wolf felé. - Szóval megpróbálunk még egyszer végigmenni a drótköté­len. Mindenkinek legyen nyitva a szeme, keze ügyében a revolve­re, akit megtámadnak, süsse el. Az első lövésre itt találkozunk. Hikes kint egy fán mászott va­lami dróttal, aztán bent a szobá­ban szerelt.- Leadóállomást csinálok. Ki­fogunk Balik-Papanon. Ha rádi­ón kérünk segítséget, kénytele­nek lesznek esetleg beavatkoz­ni, mikor még nem végeztek mindannyiunkkal itt. Csúfondá- rosan vigyorgott hozzá, mint aki borsot tör az ellenség orra alá.- Távollétemben Rollins ke­zelheti a gépet, majd megtaní­tom erre ma éjjel. Nagyon egy­szerű... Éjszaka volt, sehol egy hang, sehol egy nesz. Walter és Helén átölelték egymást, egy hosszú forró csókban találkozott az aj­kuk. Talán az utolsó csók... Ke­let felől egy halovány, sápadó csík sötét szélű felhők alatt je­lentette, hogy elérkezett a vég­zetes hajnal. Hikes lett az áldozat. Tizen­egy órakor villant meg mögötte az éles penge, csak épp hogy ki­lőtte a levegőbe barátai számá­ra a figyelmeztetőlövést, és már ott feküdt a petúniabokrot tövé­ben, zsebében a szájharmoni­kájával, halva. A lövésre a bennszülöttek felemelték a fe­jüket, és a fehérek elindultak csillag alakban minden irány­ból, lassú visszavonulással a kunyhó felé. Helén hallotta a lövést, egy vércsepp szaladt le görcsösen a szívéről, iszonyodva szorította két tenyerét a fülére, és nem mert kinézni az ablakon. Kint már csikordultak az első lépé­sek. Hátha Walter nincs az érke­zők között? Hátha ő adta le hal­dokolva a lövést... (FOLYTATJUK)

Next

/
Thumbnails
Contents