Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-23 / 170. szám
9 2007. JÚLIUS 23., HÉTFŐ iiííllls Nótás kedvű, bár egy kortyot sem iszik Geiger János A katasztrófák idején mutatkozik meg igazán az összefogás és az emberség Az utóbbi években számos erdőtűz, bel- és árvíz tette próbára a polgárokat és a szakembereket Bács- Kiskunban. Valamennyi védekezésben és elhárításban vezető szerepet vitt Geiger János mérnök ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató. Öt megyei vezető és tizenhárom országos parancsnok alatt szolgált eddig, de ez semmi ahhoz, hogy huszonhét éve nem ivott alkoholt. Bálái F. István- Szigorúan katonás modora elrejti az egyéniségét azok előtt, akik nem ismerik önt közelről. Milyen az igazi Geiger János?- Hogy szigorúan katonás vagyok, azt vállalom, de remélem, hogy akik ismernek, látják bennem az érző embert és a felkészült szakembert is.- Hogyan szerezte meg ezeket a tulajdonságokat?- Először is apámtól, aki kőművesmester volt. Pápán születtem, mert anyám a nagyanyám mellett akart lenni a kritikus napokban. A család egyébként Sárszentmiklóson élt - ma Sár- bogárd a település neve. Az építőipari szakmákban jártas rokonság a nagyapám vezetésével elvállalta ott egy templom építését, ami két évig tartott. A hosz- szú munkából aztán végleges letelepedés lett, varrónő anyám öt gyermekkel ajándékozta meg apámat. Apám művezető lett a Fejér megyei állami vállalatnál, gyakran az egész hetet távol töltötte. Szabad szombatok még nem voltak, csak vasárnapra jött haza. A nevelésünket ilyenkor pótolta - szigorúan számon kérte rajtunk az egész hetet. Sok beszédre, persze, nemigen volt idő, ezért egyszerű eszközöket alkalmazott. Tartottunk is a hazajövetelétől, jól szétcsapott közöttünk, ha okot adtunk rá! Egyébként alaposságot, precíz- séget és emberséget várt el tőlünk - hangsúlyozva anyánk, de minden más ember tiszteletét is. Megkövetelte, hogy rendesen tanuljunk. Ahol öt gyerek van, ott sok a konfliktus, alkalmazkodni kell egymáshoz, az osztozkodás pedig kialakítja az igazságérzetet. Közelkép A megyei katasztrófavédelmi igazgató a parancsnoki kocsiból irányítja a védekezést. Így történt ez a hét végi tűzesetek alkalmával is.- A polgári védelem és a katasztrófaelhárítás műszaki-kémiai ismereteket kíván. Ezekre hogyan tett szert?- Már a sárbogárdi gimnáziumban szerves-vegyipari szak- képesítést kaptam, mert mi a középiskolát öt plusz egyes rendszerben végeztük. Öt nap elmélet, egy nap gyakorlat. Érettségi után elmehettem volna akár szeszfőzdébe is dolgozni, de tanulni akartam. A legkisebb költséggel akkor katonai főiskolára lehetett járni. Az osztályból hatan jelentkeztünk, de csak ketten bizonyultunk alkalmasnak. Nekem fizikai problémám nem volt, mert sportoltam, fociztam az NB Ill-ban, és tagja voltam a Fejér megyei ifiválogatottnak. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán vegyvédelmi paAkik ismerik Geiger Jánost, tudják, hogy pontosság, határozottság és emberség jellemzi. Helyt kell állni a kritikus időszakokban is! a legnehezebb pillanatokat eddig a Fels&Tiszán élte át Geiger János, amikor a 2003- as árvíz idején - segítőként odavezényelve - a kitelepítést és a befogadást irányította, majd a segélyek szétosztásában vett részt. Emberek ezreit kellett az otthonukból elszállítani. Büszke arra, hogy ha bármikor arra jár, barátként fogadják. Ilyen kritikus pillanatok Bács-Kiskunban még sohasem voltak, de az árhullám nyomán Tiszakécskén majdnem előfordult ugyanez. Az adta a helyzet nehézségét, hogy váratlanul át kellett szervezni a kitelepítési helyszíneket. Emlékezetes pillanat az is, amikor Kecskemét főterén álltak készenlétben a buszok, hogy ha szükséges, ide szállítsák a tiszaugi lakosokat. rancsnoki és radiológiai üzemmérnöki diplomát szereztem, utóbbit később mérnökire váltottam.- Hogyan került Bács-Kiskun megyébe?- Hatvannyolcban gyakorlatoztam itt először, de igazán a házasságom révén kötődtem a megyéhez. Katonai pályámat Szekszárdon kezdtem, majd a jánoshalmi tüzérezrednél lettem vegyvédelmi és műszaki főnök. Itt ismertem meg a feleségemet, s azóta szeretem a megyét. A különböző hadgyakorlatok alkalmával jól be is jártam, bár innen két év múlva a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára kerültem. Ott szereztem egyetemi végzettséget, amivel aztán Hatvanban kaptam beosztást, de már a hátországvédelmi parancsnokság kötelékében.- Közelített tehát ahhoz a feladathoz, amit ma is ellát.- Annál is inkább, mivel a hatvani műszaki mentő ezred zászlóaljparancsnokaként az 1980-as tiszai árvíznél kaptam nehéz feladatokat. Ott éreztem át először, milyen az igazán bajba jutott emberek helyzete, hogyan mutatkozik meg az emberség a kritikus pillanatokban, és milyen hálásak tudnak lenni minden segítségért.- Mai beosztásáig azonban akadt még bőven kitérő.- Hatvanban az ezredparancsnok helyettese lettem, majd nyolcvannyolcban, két évvel Csernobil után hadműveleti tanfolyamra kerültem Moszkvába, ami hadosztályi szintű vezetői képzést adott. Itt a katasztrófa utáni tapasztalatokat is tanulmányozhattam, ami szintén a mostani szakmámba vágó ismeretekkel bővítette a tudásomat.- Mire hazajött, megváltozott a hadsereg szerepe, sokan távoztak az állományból, újraosztották a lapokat.- Valóban, de én még fiatal voltam ahhoz, hogy nyugdíjaz- tassam magam. Ezt nem tettem meg azóta sem, pedig régen elértem a katonai nyugdíjkorhatárt. Szeretem a munkámat, és a családom helyzete is megkívánja tőlem, hogy dolgozzak, amíg csak tudok. Kilencven április elsejével Kecskemétre neveztek ki megyei polgárvédelmi törzspa- rancsnok-helyettesnek. Ismét el- tölthettem Moszkvában két hónapot, ahol felsőfokú polgári védelmi képesítést szereztem. Később én lettem a törzsparancsnok, majd amikor egyesítették a polgári védelmet a tűzoltósággal, létrejött a katasztrófavédelmi igazgatóság. Öt megyei vezető mellett szolgáltam, most a hatodik ciklust töltöm. Közben az országos parancsnok személye tizenkétszer változott. A MEGYÉI KATASZTRÓFAVÉDELMI igazgató 1948-ban született Pápán. 1971-ben végzett a katonai főiskolán. 1975-ben került Jánoshalmára, ahol az ezred vegyvédelmi és műszaki főnöke. 1977-től 1980-iG a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia növendéke, majd Hatvanban zászlóaljparancsnok, később törzsfőnök, majd ezredparancsnok-helyettes. Mérnök ezredes, számos katonai szakképesítés birtokosa. 1988-ban Moszkvába kerül hadosztályi szintű vezetői tanfolyamra, 1990-TŐL megyei polgárvédelmi törzsparancsnok-helyettes. 2000-től Bács-Kiskun megyei katasztrófavédelmi igazgató. Számos ídtüntetés mellett 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét Idén márciusban a „polgárvédelmi miniszteri díjat” kapta. Nős, két lánya van, szívesen tölti az időt baráti társaságban nótázássaL- Ön tehát az állandóságot képviseli, kitartó ember. Állítólag huszonhét éve nem ivott alkoholt.- Nem iszom, viszont nótás kedvű vagyok így is. Egy betegség miatt mondtam le róla, noha sohasem ittam sokat. A hadseregben a rendet szerettem az emberséges lazaság mellett. Szigorúan megköveteltem a reggeli tornát a katonáktól, de mindig tudtam, hogy szórakozásra is szükség van.- Egy igazán nagy katasztrófa esetén mire számíthatnánk?- Remélem, ilyen eset nem következik be. Mivel a nagy árvizek idején többször is voltunk igazán éles helyzetben, és megtapasztalhattuk, hogy a megyei védelmi bizottság ura volt a helyzetnek, határozottan állíthatom, hogy a felkészültségünkön nem múlna az eredményes helytállás. Veszélyes volt a helyzet a Tisza fővédvonalánál a tavalyi árvíz idején. A gátat homokzsákokkal erősítették.
